Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A mentálhigiéné fejlesztésének lehetőségei a telemedicina segítségével
    139-166
    Megtekintések száma:
    30

    A szerző célja a telemedicina egyik legdinamikusabban fejlődő ágának, a telementálhigiénének a bemutatása, a főbb területeinek, a biztosított szolgáltatások körének, a használt technológiák típusainak meghatározása, a szakirodalom áttekintése alapján. A tanulmányból képet kapunk a telementálhigiéné közel hat évtizedes múltjáról, jelenéről, beleértve az online segítő beszélgetés sajátosságainak bemutatását, a területre vonatkozó szakmai ajánlásokat, megismerjük a telementálhigiéné elterjedtségének és hatékonyságának mérésével kapcsolatos szempontokat. A jó gyakorlatok, a bizonyítottan hatékony ellátások, működő programok tapasztalatainak összegyűjtése és elemzése hozzájárulhat a terület jövőbeli fejlesztéséhez.

  • Egész(séges) életem: egészség- és készségfejlesztő program a gyermekjóléti alapellátásban
    109-122
    Megtekintések száma:
    85

    Tanulmányunkban egy egészségnevelő, készség- és képességfejlesztő programot mutatunk be. A program célcsoportjához tartozó iskoláskorú gyermekek esetében a primer prevenció az egészséges életmód területén kiemelt területként jelenik meg. Családjaik életvezetési nehézségekkel terheltek, ezért a családi „társadalmi kultúrájuk”, azaz életmódjuk (Wessely 2003) sok esetben gátolhatja a gyermek egészséges személyiségfejlődését. A mezőberényi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozásában álló családok iskoláskorú gyermekei körében megvalósított program a fizikai-lelki-mentális egészség fejlesztésére irányult, az egészség holisztikus értelmezését szem előtt tartva. A 7–14 éves korcsoporthoz tartozó gyermekek számára két 15 fős csoportban valósult meg. Tanulmányunkban egy-egy programelem ismertetésén keresztül rámutatunk azokra a készségekre, képességekre, melyek fejlődése a tréning során egyes gyermekeknél beindult, másoknál fejlesztendő területként került rögzítésre. A kidolgozott program hatékonyságát jelzi, azaz pozitív eredménynek minősül, hogy a részt vevő kisiskolások körében magasabb szintű együttműködési készség alakult ki, az egészséghez fűződő kognitív ismereteik gyarapodásán túl, fejlődött kommunikációjuk, bővült érzelmeik, önkifejezésük eszköztára és gátlásaikat leküzdve a csoporttagok előtti megnyilvánulás képessége is fejlődést mutatott. A felső tagozatra járó iskoláskorúak csoportjában a tolerancia, empátia, az alkalmazkodás képessége mellett a problémamegoldó képesség is fejlődött. Körükben nagy eredményként tartjuk számon a továbbtanulási szándék megjelenését, a jövőképük formálódását és az életcéljaik megfogalmazását.

  • Az idősek szociális kapcsolatai és szabadidő-eltöltése
    86-104
    Megtekintések száma:
    163

    A társadalmak idősödésének jelensége mára már közismertté vált, a világ számos országában érzékelteti demográfiai, gazdasági, társadalmi hatását. A születéskor várható átlagos élettartam növekedése, az alacsony gyermekszám magától értetődő módon hívta életre a csökkenő, elöregedő társadalmak megjelenésének folyamatát. Mindez számos feladat elé állította a szakpolitikák, a hazai és nemzetközi szervezetek képviselőit, elsősorban az aktív, egészséges időskor elősegítése érdekében. Tanulmányunkban egy 167 fős empirikus vizsgálat eredményeinek egy részét mutatjuk be, melyet a Szent Lukács Görögkatolikus Szeretetszolgálattal közösen bonyolítottunk le 2019 telén azzal a céllal, hogy felmérjük az idősek helyzetét, szükségleteit. Jelen írásunkban azon eredményeit ismertetjük, melyek a közösségi tevékenységekre, a szabadidő eltöltésére, valamint a szociális kapcsolatok jellemzőire koncentrálnak. Elemző munkánk során azt tapasztaltuk, hogy az érintettek, a bentlakásos idősek otthonában élők, fokozottan nyitottak a fizikai és mentális aktivitás megőrzését szolgáló közösségi tevékenységekre, melyek hosszútávon esélyt biztosítanak jóllétük fenntartásához, javításához.

  • Peer-group ties and a prison sentence: a chance to enhance successful re-entry
    52-82
    Megtekintések száma:
    43

    A fogvatartottak személyközi kapcsolatai a reintegráció szempontjából kulcsfontosságúak. Figyelmünket elsősorban a nem rokoni, elsődlegesen baráti kapcsolatokra összpontosítjuk viszonylag rövid, legfeljebb három éves időtartamra elítélt fiatal magyar férfiak mintáján. Longitudinális kvalitatív kutatásunkban nyolc büntetés-végrehajtási intézet 80 elkövetőjével készítettünk interjút a büntetés letöltése alatt, és közülük 31 főt hat hónappal a börtönből való távozásuk után is el tudtunk érni. Azt elemezzük, hogy a fogvatartottak milyen jelentőséget tulajdonítanak baráti kapcsolataiknak, hogyan változnak ezek a börtönbüntetés során, milyen tényezők befolyásolják fenntartásukat vagy felbomlásukat, gyengülésüket vagy erősödésüket.

  • A globális karriermenedzsment funkciói
    49-64.
    Megtekintések száma:
    41

    A vállalatok hosszútávú stratégiai céljai közt szerepel a versenyképesség fenntartása. A materiális és immateriális javak mellett a humán tőke értéke folyamatosan növekszik, köszönhetően a
    munkaerőpiaci változásoknak. A lojális, speciális szaktudású munkavállaló nagymértékben hozzájárul a szervezeti siker eléréséhez a kompetenciák, tapasztalatok és készségek révén. A multinacionális cégek karriermenedzsment rendszerét vonzóbbá teszi a nemzetközi kiküldetések
    lehetőségének megléte, ami egy nagyon összetett, komplex tervezést igénylő folyamat. Ez a rendszer globálisnak tekinthető több okból is: az országokon átívelő jellege miatt, a munkavállalóknak nyújtott nemzetközi tapasztalatszerzés okán és végső soron a sikeres folyamat részeként
    azért, mert a munkavállaló globális színtéren valósít meg egyéni karriert.
    A globális karriermenedzsment kiépítése így számos HR funkciót foglal magába. Hangsúlyt
    kell fektetni többek között a megfelelő munkavállalók megtalálására, kiválasztására, beillesztésére, a mentorálására, a teljesítményértékelés során alkalmazott módszerek alkalmazására és
    az értékelők körére, a megfelelő rendszerességű és módú visszajelzésre, a motiváció elérésére és
    fenntartására, a kompetenciák fejlesztésére és a mentálhigiéné egyensúlyának fenntartására.

  • Életminőség, akadályozottság pszichiátriai diagnózissal
    32-57
    Megtekintések száma:
    21

    A tanulmány célja a pszichiátriai diagnózissal, illetve akadályozottsággal élők életminőségének
    bemutatása. Az akadályozottsággal élők életminőségének bemutatása kvantitatív adatokra támaszkodik, a 2014-es European Social Survey standard és Egészséggel kapcsolatos egyenlőtlenség modulján alapul. A pszichiátriai diagnózissal élők életminőségének sajátosságait kvalitatív
    eszközök (narratív életútinterjú) segítségével ismertetem. A kutatások eredményei szerint azok
    az emberek, akik saját magukról úgy gondolják, hogy egészségi állapotuk miatt akadályozottsággal élnek, elsősorban az érzelmi és testi szubjektív jól-lét indikátoraiban mutatnak jelentős
    eltérést a nem akadályozott populációtól. A narratív interjúk elemzésének eredménye, hogy a
    pszichiátriai diagnózissal élők életminőségét alapvetően befolyásolja az általuk kialakított alkalmazkodási és megküzdési stratégia, mely azt a cél szolgálja, hogy mentális állapotuk és életük kiegyensúlyozott maradhasson.

  • A depresszió keretezési módjainak vizsgálata online fórumokon természetesnyelv-feldolgozással
    181-208.
    Megtekintések száma:
    32

    A depresszió jelenségének vizsgálata nem újkeletű a szociológiában, de egyre szélesebb társadalmi problémává válása folytán ma is aktuális. A depresszióhoz kapcsolódó biomedikális és
    pszichológiai aspektus mellett egyre figyelemre méltóbb a szociológiai nézőpont beemelése a
    depresszió lehetséges okairól zajló párbeszédbe. A depresszióról szóló diskurzus kutatásában
    az online elérhető szövegek számos új lehetőséget nyújtanak, hiszen a fórumok anonimitása,
    egyszerű elérése népszerűvé teszi az online segítségkérést az érintettek számára. Kutatásomban
    természetesnyelv-feldolgozást, azon belül logisztikus regressziót használtam, hogy feltérképezzem a depresszió értelmezési kereteinek laikus diskurzusokban való megjelenési mintázatainak
    gépi tanuló algoritmussal való feltérképezhetőségét. A gépi tanulás által ugyanis lehetővé vált,
    hogy 67857 hozzászólást elemezzek, amelynek emberi erőforrással való feldolgozása nehezen
    valósulhatott volna meg. Az elemzés során angol nyelvű, depresszió témájú online fórumok bejegyzéseinek kategorizálást végeztem el a tudományos diskurzus-kategóriák mentén. Első eredményeim azt mutatják, hogy a logisztikus regresszió mérsékelten jobb eredményt nyújtott, mint
    a véletlenszerű besorolás, egyben az emberi besoroláshoz hasonló eredményt ért el. Annak ellenére, hogy a kutatás angol nyelvű fórumokat elemzett, eredményeim hasznosak lehetnek bárki számára, aki absztrakt szociológiai fogalmak felhasználók által írt online szövegekben való
    megjelenésével foglalkozik.

  • A szociális és pedagógiai szakemberek munkakörülményeinek és kiégés-kockázatainak vizsgálata
    3-29
    Megtekintések száma:
    43

    A tanulmány a szakmai munkakörülmények és a kiégés kapcsolatát vizsgálja a hazai szociális és pedagógiai szakemberek körében. Annak ellenére, hogy a kiégés és a szakmai jóllét külföldön széles körben kutatott segítő foglalkozásúak – elsősorban egészségügyi dolgozók – körében, Magyarországon nem készült eddig kvantitatív felmérés az általunk vizsgált célcsoportban. Vizsgálatunk további hozzáadott értéke, hogy a korábbi kiégés-vizsgálatok által feltárt munka- és szervezeti tényezőkön túl rámutat a kliensekkel és a terepmunkával kapcsolatos nehézségek szerepére a kiégés-tünetek előfordulásában. Feltáró, keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 261 Baranya megyei szociális és pedagógiai szakember vett részt. Eredményeink szerint a munkakör és a feladatok illeszkedési problémái, a terepmunkával és a kliensekkel kapcsolatos nehézségek a szakemberek emocionális kimerüléséhez és munkahatékonyságuk csökkenéséhez vezet. Hatékonyságvesztést okoznak a munkavégzés-motivációhoz kapcsolódó deficitek is. Az eredmények azt is jelzik, hogy a három – kutatásba bevont – szakmacsoport közül a gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek a leginkább veszélyeztetettek az érzelmi kimerülés terén, a deperszonalizáció szimptómája pedig leginkább a gyermekvédelem és a család- és gyermekjólét munkatársait érinti. Emellett kimutattuk, hogy a hosszabb szakmai tapasztalat a kiégés-tünetek protektív tényezőjének tekinthető. Eredményeink fontos hozzájárulást jelenthetnek olyan egyéni és szervezeti szintű képzések, támogató, fejlesztő, nyomonkövetési, illetve értékelési programok és/vagy szakpolitikai szintű irányelvek, beavatkozások megalapozásához, amelyekkel javíthatóak a szakemberek munkakörülményei, valamint csökkenthető érzelmi-mentális-fizikai megterhelésük és kiégésük kockázata.

  • Közösségi szolidaritás helyett sorstárs segítés a pszichiátriai betegnek diagnosztizált emberek körében: Egy online, anonim önsegítő oldal vizsgálata
    10-33
    Megtekintések száma:
    30

    Kutatásunk során az első olyan magyarországi közösségi weboldalt vizsgáltuk meg, mely kifejezetten és felvállaltan pszichés problémákkal küzdő személyek és hozzátartozóik, vagy a téma iránt érdeklődők számára készült. Egyedisége, hogy 2021-ben is anonim módon lehet regisztrálni az oldalra és hozzászólni a témákhoz. Kutatásaink során a pszichiátriai betegnek diagnosztizált emberek élethelyzeteit a felépülés modell koncepciójában vizsgáljuk, ezért központi kérdés számunkra, hogy egy online önsegítő, sorstárs segítő csoport hogyan járulhat hozzá az egyének felépüléséhez. Emellett jelen kutatásunk egyik alaphipotézise, hogy a pszichiátriai diagnózissal élő emberek iránt mutatott közösségi szolidaritás nagyon csekély a társadalom különböző szintjein, épp ezért kiemelt jelentősége lehet az érintettek számára az – általunk vizsgált oldal által is nyújtott – önsegítésnek és sorstárs segítésnek. Feltételezésünk szerint ők egy olyan csoportot alkotnak, ami erősen stigmatizált, nagy a társadalmi elutasítottságuk. A médiában jellemzően vagy láthatatlanok, vagy erőszakos, agresszív figurákként ábrázolják őket. A Covid19 járvány helyzet hatására a karantén vagy maga a vírus hosszú távú mellékhatásainak következtében sok embernél jelentkeztek pszichés nehézségek, amik a médiában is tematizálódtak, mindennek ellenére azt gondoljuk, hogy a pszichiátriai betegnek diagnosztizált emberek iránti szolidaritási mechanizmusok alapvetően nem változtak (lásd például elsőként a pszichiátriai kórházi osztályokat alakították át Covid19 fertőzött osztályokká).

  • Személyközi kapcsolatok Magyarországon – áttekintés
    72-93.
    Megtekintések száma:
    29

    Tanulmányunk demonstrálja, hogy a társadalomszerkezet jelentős hatással van a személyközi
    kapcsolatok alakulására. A nyolcvanas évek közepe és 2015 között készült országos reprezentatív felmérések adataira alapozva bemutatjuk a magyar ego-centrikus kapcsolathálózatok
    jellemzőit, különös tekintettel a bizalmas beszélgetési hálózatokra, a barátságokra és a gyenge kötésekre és elemezzük, hogy a piacgazdaságra való átmenet milyen változásokat idézett
    elő ezekben a dimenziókban. Előzetes hipotéziseinkkel összhangban a rendszerváltozással járó jelentős társadalmi változások megváltoztatták a személyközi kapcsolatrendszereket is. A kilencvenes években még nem tapasztalhattunk radikális változásokat, bár az alkalmazkodást
    az új rendszerhez megkönnyítették az erős, hagyományos családi kötések. A nem rokoni kapcsolatok, különösen a barátságok az utóbbi időszakban úgy tűnik a rokoni kapcsolatok rovására
    kerülnek előtérbe. A gyenge kötéseken keresztül elérhető erőforrások összességében úgy tűnik
    csökkennek.