Keresés

Keresési eredmények

• Alacsony társadalmi státusz hatása az oktatási esélyekre

  104-119

  Molnár Éva

  Megtekintések száma:

  77

  A tanulmány célja bemutatni az alacsony társadalmi státusz és a szociokulturális hátrányok hatását a gyermekek oktatási esélyeire. Külön hangsúlyt kapnak a hátrányos helyzetű kistelepülések, amelyek gyakran kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkeznek, ami az oktatási intézményekben is megjelenik: a hátrányos helyzetű tanulók aránya magas, fejlesztésük pedig sokszor nem hatékony a hagyományos pedagógiai módszerekkel.  A tanulmány szisztematikus szakirodalomelemzésre épül, amelyben nemzetközi Q1-es és Q2-es folyóiratok, valamint hazai tanulmányok kerültek feldolgozásra. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az oktatási rendszer kettős funkciót tölt be: egyszerre képes mérsékelni és újratermelni a társadalmi egyenlőtlenségeket. A szociokulturális hátrányok komplex tényezőkből állnak össze – alacsony szülői iskolázottság, egzisztenciális bizonytalanság, instabil családszerkezet, kisebbségi lét, szegregáció – mindezek rendszerszinten felerősítik egymás hatását. Kiemelt szerepet kap a nyelvhasználat, hiszen a korlátozott nyelvi kód alkalmazása hátrányt jelent az iskolai részvételben és teljesítményben.  A család társadalmi-gazdasági státusza, a gyermekek korai fejlesztési lehetőségei, valamint az iskola és a család együttműködése meghatározó tényezők az oktatási sikerességben, így a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása hosszú távú, rendszerszintű megközelítést igényel, amelyben az iskola, a család és a közösség egyaránt kulcsszerepet játszik.

• Kihívások a vidéki Magyarországon a pandémiát követő időszakban: Problémaérzékelés a Sellyei járás „felzárkózó” településein

  5-31

  Szabó Lilla

  Ragadics Tamás

  Megtekintések száma:

  373

  A marginalizálódott rurális térségek szociális problémái felerősödtek és átalakultak az elmúlt években – elsősorban a pandémiával és a gazdasági válságjelenségekkel összefüggésben. A leszakadó területek felzárkóztatása komoly kihívást jelent a kelet-közép európai térség államaiban, ahol – a nyugati viszonyoktól eltérően – a szegregáció és gettósodás sokkal inkább a prosperáló központoktól távolabb fekvő vidéki kistelepülések problémájaként jelenik meg. Az intézményhiányos falvak életét továbbra is a fokozódó hátrányok, valamint a negatív migrációs trendek határozzák meg. Írásunkban a 300 legszegényebb magyar települést felzárkóztató kormányzati programban érintett hét dél-baranyai aprófalu helyzetét mutatjuk be az ott élő népesség problémaérzékelésének tükrében. Kérdőíves kutatásunk során a pandémiával és a mindennapi élettel kapcsolatos nehézségek lokális szintű feltárására törekedtünk. A szubjektív percepciók értékelése lehetőséget biztosított a hátrányos helyzetű vidéki népesség sajátos nézőpontú strukturálására, valamint az egyes csoportok jellemzői problémáinak elemzésére.