Keresés

Keresési eredmények

• Bizalom, bizalmatlanság, önbizalom

  3-18

  Grünhut Zoltán

  Megtekintések száma:

  70

  Jelen tanulmány arra vállalkozik, hogy egységes elméleti keretbe foglalja a bizalom vagy bizalmatlanság mint emocionális állapotok, illetve a bizalom vagy bizalmatlanság kimutatása mint kognitív módon megalapozott döntések összefüggéseit. Ezen érzelmi és cselekvési szintek között az önbizalom jelenségén keresztül kíván kapcsolatot teremteni az érvelés. Az önbizalmat egyfajta gondolkodásmódként értelmezi az írás, hangsúlyozva, hogy a bízni képes és a bizalmatlan ember önbizalma nagyon különbözően működik.

• Informalitás: egymás eszköziesítésének kultúrája: Esszé a bizalom és a társas kapcsolatok összefüggésének dinamikáiról

  49-64

  Grünhut Zoltán

  Megtekintések száma:

  20

  Jelen írás esszéisztikus módon – tudományos szisztematizálás és művészi közvetítés nélkül – próbálja az életet (a normatív értelemben felfogott jó életet) megszólítani, s egy olyan kutatási programkísérletet adni, amelynek segítségével a mindennapjaink egyik megszokott, ám mégis reflexíven felszámolni indokolt és kritikailag elutasítani hivatott jelenségét: az informalitást,
  egész pontosan annak a társadalmi egyenlőtlenségeket létrehozó és tartósító, tehát mindenképpen káros formáját, alaposabban megérthetjük, illetve vizsgálhatóvá-megragadhatóvá tehetjük. Az alább kifejtésre kerülő érvelés reflexió Böröcz József hasonló tárgyú és szándékú kutatási törekvéseire, amelyek mit sem veszítettek aktualitásukból az elmúlt évtizedek során.

• A partikuláris bizalom újragondolása

  1-23

  Grünhut Zoltán

  Megtekintések száma:

  13

  A tanulmány kísérletet tesz a partikuláris bizalom – vagyis az egyén legközvetlenebb hozzátartozói, barátai, személyes ismerősei felé érzett bizalmának – elméleti újragondolására. Ennek jegyében először is rámutat arra, hogy a szakirodalomban kétféle olvasat található a partikuláris bizalom jelenségét illetően. Ezek egyike valóban bizalomról értekezik, illetve arról, hogy az egyén szoros kötésű kapcsolatai felé érzett bizalma miként alapozza meg a mások, általában az embertársak irányában érzett bizalmát. Ebben az olvasatban a partikuláris bizalom minden más típusú bizalom eredendő forrása. A másik értelmezés a partikuláris bizalmat csoportjelenségként fogja fel, s azt hangsúlyozza, ha a társas érintkezések jellemzően zárt, a tagokkal kivételező csoportok keretei között zajlanak, akkor a szélesebb társadalmi együttműködések korlátokba ütköznek, az integráció-kohézió megreked, makroszinten pedig bizalmatlanság alakul ki. E két olvasat jól láthatóan ellentmondó, jelen tanulmány szerint azonban csak az egyiknek, mégpedig az előbbinek a mondanivalója koherens és konzekvens.