Search
Search Results
-
The Civis and the In-migrants: Spatial Patterns of Industrial Modernization in Debrecen 1870
186-241Views:34Scholars engaged in research into the history of Debrecen have long been eager to get an
answer – beyond their specific research inquiries – to the question whether the development of
the city had had unique features and if they had what would hallmark the unique character of
development? Was there or is there a kind of “Debrecenness”?
My study examines – with the help of a GIS relational database (DTTTA1870) – what
peculiarities can be grasped in the transformation of the traditional spatial and social structure
of Debrecen enforced by the political change and industrial modernization processes two
decades after the change of feudal regime (1848/49).
The analysis focuses on whether the alteration process of the factors determining the social
status (residential segregation, neighborhood, spatial segregation and coexistence, other spatial
and social hierarchical characteristics) in the cases of the “deep-rooted Debrecen residents”
(cívis) and of the settlers showed specific types described in the literature or showed specific
features. -
Piac, kereskedelem, kapitalizálódás és piactér Debrecenben a 19. században I.∗
54-69Views:15Debrecen 19. századi gazdálkodásának, kereskedelmének igen gazdag szakirodalma van, különösen a regionális vásárközponttá válás (nagyvásárok), a vonzáskörzet és a kereskedelmi kapcsolatrendszer meghatározása gazdaságtörténeti és néprajzi megközelítések sokaságán keresztül hozott olyan eredményeket, amelyeket szinte elkerülhetetlen hivatkozni a helytörténeti irodalmon túl is.
Ezzel együtt sem állíthatjuk, hogy e területen minden kérdésre van valamilyen válaszunk, nincsenek olyan vonatkozások, amelyekben nem szükséges újrakutatni és újragondolni akár az eddigi kutatási eredményeket is.
Gyimesi Sándor a Debrecen történeti monográfiához készített tanulmányaiban felvetette a megkülönböztetés szükségességét a város kereskedelme és a városban zajló kereskedelem között, hiszen a debreceni kereskedők és más üzletemberek a város határait messze meghaladó regionális és távolsági kereskedelmi ügyletekben is érdekeltek voltak. De azt sem egyszerű megítélni, mit is tekinthetünk Debrecennek, ha a város területi szerkezetének (határainak és határhasználatának) alapvető sajátosságait ugyancsak sokrétű kutatási anyag révén jórészt ismerjük. A későközépkori magyarországi városi tér és területhasználat értelmezése/újraértelmezése talán a leginkább előttünk álló feladat. Ráadásul a 19. század közepétől zajlik az az átalakulás, amely a korábbi feudális kiváltságrendszer helyébe a szabad piaci viszonyok érvényesülését hozza, megváltoztatva a város gazdálkodásának, érdekviszonyainak alapvető keretrendszerét, de a város társadalmán belüli érdekviszonyokat és azok artikulációját is.
A városi tér újraértelmezésének a fontosságára/elkerülhetetlenségére itt példaként csupán arra hivatkozom, hogy a város talán legegyszerűbbnek tűnő népességszámának a megállapítása is rögtön bonyolulttá és megoldhatatlanná válik a térbeli dimenziók hangsúlyos vizsgálata nélkül.
