Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Stratégiai piacra lépési korlátok Magyarországon
    91-107
    Megtekintések száma:
    301

    E tanulmányban két korábbi kutatásunkra alapozva vizsgáljuk a külföldi vállalatok magyarországi piacra lépésének, illetve a magyar vállalatok importjának stratégiai korlátait, és összevetjük a jelenlegi
    tanulságokat a korábbi két felmérés eredményeivelt. Ez az összehasonlítás némi betekintést nyújthat a magyar belső piacnak az egységes európai piachoz történő illeszkedési folyamatába az Eegységes
    Eeurópai Ppiachoz. A cikk gyakorlati útmutatást kíván adni a magyar piaci szereplőknek a magyar piacon alkalmazott stratégiai piacra lépési korlátok köréről és vállalkozói megítéléséről. This study is a continuation of a former project of the same research team. The focus of the research is market entry in Hungary for foreign firms, along with strategic entry barriers for both domestic and foreign importers to Hungary. A comparison of our findings from 2003 and 2008 gives some insights into the integration of the Hungarian domestic market into the Single European Market. Practical advice is offered to Hungarian market players on the scope of strategic entry barriers in Hungary as well as the ways entrepreneurs assess them.

    JEL: F13, F14, F15

  • Az Észak-magyarországi régió munkaerő-piaci folyamatainak vizsgálata A
    84-102
    Megtekintések száma:
    354

    A tanulmány az Észak-magyarországi régió pozícióját vizsgálja országos viszonylatban a főbb munkaerőpiaci indikátorok figyelembe vételével. Számításokat végeztem a régióban lezajló munkaerő-piaci folyamatok szemléltetésére. A tanulmány célja az Észak-magyarországi régió munkaerő-piaci helyzetének megértéséhez kapcsolódóan a munkanélküliség főbb tényezőinek mélyebb feltárása, valamint a
    foglalkoztatási szerkezetben bekövetkezett változások számszerűsítése, értékelése.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: J21, R23

  • Az emberierőforrás-menedzselés magyarországi változásai: Két egymást követő Cranet felmérés eredményei alapján
    92-110
    Megtekintések száma:
    580

    A rendszerváltás óta Magyarországon a menedzsment más területeivel együtt az emberi erőforrások menedzselése is lényeges átalakuláson ment keresztül – és sok tekintetben ma is a folyamatos változások
    terepe. A tanulmány, miközben az emberierőforrás-menedzsment mai magyar sajátosságait és annak változásait igyekszik megragadni, azok megítélése során összehasonlításra – az azonosságok és különbözőségek feltárására – törekszik két, a Cranet-felmérés által biztosított empirikus adatok segítségével. Ezek alapján bemutatjuk, hogy az emberi erőforrások menedzselésének magyar jellemzői és gyakorlata milyen területeken és milyen mértékben hasonlít a kutatási hálózatban résztvevő 32 országban, illetve ezenbelül a kelet-közép-európai régióba tartozó 6 országban azonosított sajátosságokhoz.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: J24, M12 és M54

  • Az euroszkepticizmus útjai Magyarországon: Gazdaságpolitika és európai uniós percepciók válságkörülmények között
    5-22
    Megtekintések száma:
    549

    A tanulmány a gazdaságpolitika, annak megítélése, valamint az Európai Unióval kapcsolatos megítélések (percepciók) viszonyrendszerét vizsgálja. Vizsgálódásának tárgya Magyarország elmúlt tíz esztendeje, különös tekintettel a válságban eltöltött évekre. Az elemzés – több tekintetben komparatív perspektívába helyezve Magyarországot – a hazai gazdasági tényeket és attitűdöket összeveti a déli és a keleti periféria más országaiéval. Fő kérdései: miért és hogyan vált Magyarország euroszkeptikus országgá? Mitől függ az EU-ról kialakított kép változása? Van-e összefüggés a gazdaságpolitika és az unióval kapcsolatos attitűdök között? A gazdaságpolitika megítélését mennyiben igazolják vissza a gazdaság kemény mutatói?

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: O520 , Z130 , P160

  • A gazdasági növekedés gyorsításának esélyei Magyarországon 2030-ig
    5-26
    Megtekintések száma:
    234

    A rendszerváltás nem hozta meg, amit leginkább várt a magyar közvélemény: a nyugati orrszágok életszínvonalához való felzárkózást. Ez 2030-ig sem fog bekövetkezni. Ma már világos, hogy a foglalkoztatás növelésében, a humán tőke formális képzésben testet öltő gyarapításában és az innovációban sokkal kevesenn növekedési tartalék van, mint azt a hazai közgazdasági gondolkodás tudni véli. Egyetlen komoly növekedési tartalékunk van: a vállalatok tulajdonosi koncentrációja nyomán, a méret- és választékgazdaságosságban rejlő előnyök kihasználásával kell növelni a vállalatok termelékenységét. Érdemileg nem lesz több munkáskéz, azoknak kell termelékenyebben dolgozni - másutt és másképpen -, akik már ma is dolgoznak. Ezen túlmenően a nagy elosztó rendszerek strukturális reformja és a beruházási ráta növelése is elengedhetetlen. Mindenekelőtt azonban, először "fejben" kell megváltozni, a termelékenység növelése útjában álló jogi, ideológiai és szemléletbeli akadályokat kell lebontani. Az ország politikai elitjének meg kell értenie és el kell fogadnia, hogy nincs olyan rövid távú társadalompolitikai cél, amiért érdemes feláldoznia termelékenység növekedését.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E66, O47, O50, O52 

  • Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban
    189-200
    Megtekintések száma:
    289

    A rendszerváltás óta a hagyományos mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül csökkenő tendenciát mutat. A gazdaság szerkezetében bekövetkező változások a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak arányának csökkenésével járnak, mely megegyezik az Európai Uniós tendenciákkal. Az északalföldi régióban az egy főre jutó GDP értéke évek óta a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennek okaként az összességében szerény iparosodottság, a mezőgazdaság tartósan alacsony jövedelmezősége, illetve az elmaradott területeknek az országosnál magasabb aránya nevezhető meg. A mezőgazdasági foglakoztatásnak a mezőgazdasági árutermelésen túlmenően a vidéki lakosság helyben tartásában is fontos szerepe van. Egyes régiók vonatkozásában egyedüli foglakoztatási lehetőséget biztosít a mezőgazdaság, így ezen térségek vidékfejlesztésében meghatározó az agrárium szerepe.

  • Production Efficiency Analysis of the Hungarian Meat Processing Industry
    23-42
    Megtekintések száma:
    249

    This paper analyzes the performance of the Hungarian meat processing industry in the wake of the global financial crisis. Between 2011 and 2013 many high-capacity meat processors went bankrupt in Hungary. Possible reasons for that could be unfavorable market situation and inefficiency in production. In this paper, the latter hypothesis is examined. Two different types of production function estimation techniques are used to calculate firm-specific inefficiency estimates. Based on the estimation results, the lower bound of average firm-level efficiency is 0.50, while the upper bound is 0.88. Estimated firm-level inefficiencies are compared to the characteristics of the given firms. Pre-tax profit, company size and domestic ownership are associated with lesser inefficiency. On the other hand, time trend of inefficiencies indicate that the global financial crisis negatively affected the production efficiency of the meat processors. This can be a reason behind the bankruptcies happened.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: C33, L66

  • Outward direct investment versus technology licensing: an SME perspective
    55-70
    Megtekintések száma:
    295

    Based on the example of the evolution and internationalization of a Hungarian wastewater treatment company, this paper investigates various theoretical and strategic management issues. As for the
    theoretical part, Hungary’s outward direct investment performance is analyzed departing from the thesis that Hungary’s present seemingly favorable OFDI performance is just a statistical artifact. It is
    only organic development, based on local entrepreneurs’ capital export that can substantiate Hungary’s present OFDI position. The strategic management issues analyzed in the paper include the sequencing of internationalization; the pitfalls related to growth; modes of foreign market entry; and the choice between FDI-based internal exploitation of technological knowledge and external technology exploitation in the form of technology licensing.

    JEL codes: F23, L24, L26, O16, O33, Q57

  • A határon átnyúló fúziók piaci és pénzügyi jellemzői Magyarországon, a külföldi közvetlen befektetések tükrében
    30-46
    Megtekintések száma:
    324

    A külföldi társaságok befektetéseinek egyik eszközét a határon átnyúló fúziók és felvásárlások (CrossBorder Mergers and Acquisitions – CBM&A) alkotják. Ennek számszerű bizonyítéka az, hogy amíg az 1990-es évek közepéig ezek értéke az összes külföldi közvetlen befektetés (Foreign Direct Investment – FDI) körülbelül felét tette ki, addig az 1990-es évek egészében a 84 százalékát, 2000-ben pedig már a 100 százalékát adta. Magyarországon ez a trend nem érvényesült ennyire markánsan, ám a szóban forgó arány 2009-ben mégis megközelítette a 100 százalékot. Ebben a tanulmányban nem csupán a CBM&A és
    az FDI kapcsolatát vizsgálom, hanem tekintetbe veszem a külföldi portfólió befektetéseket is. A Gazdasági Versenyhivatal által engedélyezett 343 CBM&A határozatainak elemzése azt mutatja, hogy összességében több a hasonlóság ezek és az FDI-k között, viszont létezik néhány olyan markáns különbség is, amelyet alátámasztok és kiegészítek a statisztikai eljárásokkal kapott eredményekkel.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21

  • A magyar agrárkereskedelem dinamikája a világpiacon
    26-35
    Megtekintések száma:
    201

    A tanulmány Magyarország agrárkereskedelmi szerkezetének dinamikáját vizsgálja meg 1990 és 2000 között, egy újonnan kidolgozott empirikus módszert alkalmazva a magyar agrárkereskedelem szerkezete dinamikájának elemzésére. A kereskedelem specializációjának mérésére a klasszikus Balassa (B) indexet, illetve annak szimmetrikus transzformációját használtuk. A B indexek eloszlásának vizsgálata arra utal, hogy nem növekedett hazánk specializációja a kilencvenes években. A B indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz a vizsgált időszakban. Továbbá meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély. Végezetül, eredményeink nem támogatják az önmegerősítő mechanizmus létét, amely mellett olyan erősen érvel az endogén növekedés és kereskedelemelmélet egyik része.

  • A nemzetközi diplomamobilitás stratégiai irányvonalai – a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motiváció, valamint a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálata
    3-38
    Megtekintések száma:
    595

    Kutatásunk során a Magyarországon tanulmányokat folytató külföldi hallgatók motivációit vizsgáltuk. Kérdőíves kutatásunk célja az volt, hogy mind a keresleti,
    mind a kínálati oldalon feltárjuk azokat a lehetőségek, amelyek alapján a hazájukon kívül tanulmányokat folytatni kívánó fiatalok Magyarországot, mint lehetséges célországot jelölik meg. A kutatás első fázisában a befelé irányuló hallgatói mobilitás statisztikai vizsgálatát végeztük el. A magyar felsőoktatásról alkotott kép azért is érdekes, mert ugyan a legtöbb hallgatót küldő országok között ma még a közvetlen szomszédos országokat találjuk (Szlovákiát, Romániát, Szerbiát és Ukrajnát), ugyanakkor Norvégia mellett az ázsiai (Kína, Irán) és afrikai (Nigéria) országok hallgatóinak dinamikus növekedése figyelhető meg (Oktatási Hivatal statisztikai adatbázisa). A kutatás második fázisában került sor a kérdőíves felmérésre, amellyel arra kerestük a választ, hogy:
    – milyen tényezők játszottak szerepet abban, hogy a külföldi hallgató hazáján kívül folytasson tanulmányokat (mikor döntött a külföldi tanulás mellett, honnan szerezte információit, melyek voltak azok a tényezők, amelyek befolyásolták ország- és intézményválasztását stb.),
    – mennyiben elégedett a választott képzéssel, az oktatásszervezéssel, továbbá a képzés befejezését követően mik a jövőbeni tervei,
    – a képzési, megélhetési költségek alakulására vonatkozó milyen előzetes információkkal rendelkezett, melyek voltak a finanszírozás forrásai, hogyan alakultak a megélhetési költségei, illetve megtérültek-e ezek a költségek, milyen volt a szabadidő és a tanulás aránya, valamint a szabadidő eltöltésének lehetőségei,
    – mennyiben elégedett az intézményi szolgáltatásokkal (technikai felszereltséggel, oktatótermek felszereltségével, könyvtári szolgáltatással, intézményi programokkal).
    Cikkünkben, a terjedelmi korlátokra való tekintettel, a külföldi tanulmányokat befolyásoló tényezők vizsgálatára térünk ki.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I2, J1

  • A külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata európai példák alapján
    150-166
    Megtekintések száma:
    223

    Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyarország átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.

  • Két régió klaszteralapítási kezdeményezéseinek összehasonlítása a 2008-as regionális klaszterpályázatokon keresztül
    133-140
    Megtekintések száma:
    185

    A magyar kormányzat elindította kezdeményezését a vállalkozói együttműködések új, klasztereken keresztüli támogatására, bár még nem biztos, hogy a gazdaság és a helyi szerelők felkészültek lennének
    erre a módszerre. Csakúgy, mint más régiókban, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön is új klaszterek indultak, hogy elnyerjék a támogatást. Az együttműködésük minősége, a benyújtott pályázatok
    száma, valamint a nyertes projektek köre/aránya megmutatja, hogy a klaszterelmélet és a nyugati gyakorlat alkalmazása az itthoni környezetben mit eredményez, a magyar vállalatok tudnak-e, akarnak-e
    klaszterekben dolgoni. Ezen cikkben a régiók gazdasági szereplőinek a hajlandóságát/aktivitását vizsgálom a 2008-as régiós klaszterkiírásokban. Észak-Magyarország és Észak-Alföld hasonló, de nem teljesen egyező eredménnyel rendelkezik.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: R58, L2

  • Franciaország és Magyarország kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése
    50-67
    Megtekintések száma:
    300

    Franciaország és Magyarország egyaránt az úgynevezett koordinált kultúrafinanszírozási modellt alkalmazza, mely előnyben részesíti az állam aktív szerepvállalását. A két ország kulturális szektorának GDP-hez való hozzájárulása a hasonló szemlélet alkalmazása ellenére jelentős eltérést mutat. A tanulmány
    azt vizsgálja, mi lehet az oka az eltérő növekedésnek, milyen szerepe van a történelmi gyökerekre épülő intézményrendszernek, annak kikényszerítő erejének a vizsgált országok kulturális szektorának bővülésére. Elemzi, hogy az intézmények, azon belül a formális és az informális intézmények összhangja elősegíti-e a
    kulturális szektor hozzájárulását a GDP-hez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11

  • A gyermekvállalás árnyékára és a teljes termékenységi ráta Magyarországon?
    31-61
    Megtekintések száma:
    401

    Magyarországon a teljes termékenységi ráta a rendszerváltás óta meredeken csökken. Az arányszám ráadásul az 1980-as évek második fele óta messze elmarad a reprodukciós szinttől, a népességszám 1980 óta fogy. Releváns tehát a kérdés, hogy milyen tényezők húzódhatnak meg a ráta tartósan alacsony szintje és továbbra is csökkenő trendje mögött. Cikkemben Walker (1995) nyomán elkészítem a gyermekvállalás árnyékárának idősorát Magyarországra, amellyel empirikus adatok alapján becslést adok az első gyer-mek vállalása következtében felmerülő költségekre. Bemutatom az összefüggést a teljes termékenységi ráta alakulása és az átlagos anyai életkor kitolódása között. Az ütem és paritás szerint korrigált teljes termékenységi rátát először az árnyékárak idősorainak segítségével vizsgálom, majd parciális elemzésnek vetem alá. Az eredmények alapján ajánlásokat fogalmazok meg a gazdaságpolitikai döntéshozó számára a termékenység pozitív irányú ösztönzésére vonatkozóan.

     

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: J11, J13

  • Trendek és tendenciák a magyarországi állami egyetemek HR-rendszereinek továbbfejlesztése területén
    115-146
    Megtekintések száma:
    475

    Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon – Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban – főleg az angolszász „pionírok” esetében – a közszféra (beleértve az egyetemeket is) messze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló „bürokratikus-rendészeti, taylori” rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatóságát és a hatékonyságot hirdető „új közszféramenedzsment” (New Public Management, NPM) modell képviselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy – a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján – áttekintsük a HR helyzetének átalakulását és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54

  • Global Value Chains and Upgrading – Experiences of Hungarian Firms in the Machinery Industry
    5-22
    Megtekintések száma:
    487

    Global production networks and global value chains have become widespread today. In these cases firms locate the various stages of their value adding activities across different countries. The activities of global value chains form a new phase of globalization characterized by fragmented production, transfer of technology, and decreasing transport costs (Kaplinsky 2013). Developing countries are involved in these production networks, perceiving this as an important (if not the only) way to develop. The Central European countries have taken an active part in the chains of multinational firms since the nineties. The benefit derived from this participation varies across sectors and firms. In this article we analyze the experiences of Hungarian companies in the machinery industry. The structure of the article is the following. After a description of the basic research question and methodology, a literature review is provided. In the following section we introduce the companies surveyed and review their product-, process- and functional upgrading experiences. Finally, we discuss our findings and suggest some managerial and policy implications.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: F23, M21

  • Efficiency and resource allocation: the Hungarian managed health care system
    42-55
    Megtekintések száma:
    236

    The managed health care system (MHCS) was introduced and applied in Hungary between 1999 and 2009. The gradually expanding system covered only 22% of the population and included exclusively the curative-preventive health care, subsidy on medicaments, subsidy on therapeutic appliances and the spa service. Like anywhere else it was cost-effectiveness that was expected from the MHCS without the adverse effect in the quality of the health service. To decide whether the MHCS was successful in Hungary or not, we compare it with the results of those segments of the health system where the MHCS was not introduced. We use the method of the incremental cost analysis. We are making our comparison exclusively on the basis of health economics aspects, because no difference has evolved in the quality of the medical attendances. We will see that where the MHCS was applied, the medical attendance became cheaper, at those places where the MHCS was not applied the medical attendance became more expensive, causing a chronic financial deficit (137785 million HUF). Although the MHCS managed from less money, it gained 17767 million HUF during the mentioned ten years. We are going to present the general features of the MHCS and support the fact that the outcome of the managed care concept was rationalized and the savings in several segments of health care, by means of empirical evidence.

    Journal of Economic Literature (JEL) classification: I150, I180, G220, G320, H520.

  • A duális képzés magyarországi bevezetésének tapasztalatai a partnerszervezetek szemszögéből
    49-82
    Megtekintések száma:
    432

    Felsőfokú duális képzésről akkor beszélünk, ha a hallgatók képzését a felsőoktatási intézmény egy partnerszervezettel közösen látja el. A partnerszervezetnél a hallgató specifikus szakmai tudásra, valamint munkatapasztalatra tesz szert, aminek köszönhetően a diploma megszerzését követően tapasztaltabb és képzettebb szakemberként léphet be a munkaerőpiacra. Kutatásunk célja, hogy felmérjük a duális képzésben részt vevő partnerszervezetek véleményét erről a képzéstípusról. A duális képzésben részt vevő szervezetek rendkívül változatos ágazatokban működnek. A vizsgált adatbázis Magyarországon bejegyzett, a duális képzésben szerephez jutó vállalkozások, intézmények adatait tartalmazza, a kiválasztásnál szem előtt tartva, hogy a minta a duális képzések minél szélesebb körét fedje le. Célunk a bevezetés eddigi eredményeinek vizsgálata, és a további fejlesztési lehetőségekhez szükséges tényezők azonosítása. A kérdőívet a partnerszervezetek elektronikusan vagy telefonon keresztül, kérdezőbiztos segítségével töltötték ki, önkéntesen. A kérdések között voltak előre megfogalmazott állítások, melyek a zárt kérdések típuscsoportjába tartoznak, amelyből többféle altípus is megtalálható a kérdőívben. A kérdőívben megfogalmaztunk egyválaszos kérdéseket és használtunk Likert-skálán értékelhető kérdéseket. A kérdőívek feldolgozása során nemcsak az egyes kérdésekre adott válaszokat vizsgáltuk elkülönülten, hanem a különböző változók közötti kapcsolatokat is. Az elemzés során az ANOVA-próbát, a Kruskal-Wallis-tesztet, a Wilcoxon-próbát és a Dunn-próbát használtuk az összefügések feltárására.

    JEL kódok: I21, I23, I25, J24, J62

  • A magyar agrárexport kereskedelmi előnyei és versenyképessége az EU piacán
    87-102
    Megtekintések száma:
    217

    A relatív kereskedelmi előnyök és a kereskedelmi versenyképesség mérőszámait elemezzük az Európai Unióval folytatott magyar agrárkereskedelemben. A külkereskedelmi mérőszámok stabilitását tartósságtúlélő elemzéssel vizsgáljuk nem paraméteres Kaplan – Meier függvény segítségével, míg a mérőszámok közötti konzisztenciát Cox-féle arányos hazárd modellel. Eredményeink szerint Magyarországnak sok termékből van relatív kereskedelmi hátránya, és az egyirányú import aránya is jelentős, ugyanakkor relatív kereskedelmi előnyei vannak a mezőgazdasági nyersanyagokból, feldolgozott félkész termékekből és kertészeti termékekből, továbbá a sikeres minőségi verseny és az egyirányú export szerepe szignifikáns, míg a sikertelen ár és minőségi versenyképesség jelentősége kisebb. A relatív kereskedelmi előnyök tartóssága hosszabb, mint a sikeres kereskedelmi versenyképességi kategóriáké. Eredményeink egyrészt megerősítik, hogy a relatív kereskedelmi előnyök és a sikeres ár- és minőségi verseny, valamint az egyirányú export konzisztensek egymással. Másrészt hasonló konzisztenciát figyelhetünk meg a relatív kereskedelmi hátrányok, a sikertelen ár- és minőségi verseny és az egyirányú import között.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

  • A Növekedési Hitelprogram gazdaságélénkítő hatásai
    51-70
    Megtekintések száma:
    341

    Jelen tanulmány a Magyar Nemzeti Bank által 2013 nyarán elindított Növekedési Hitelprogram (NHP) gazdaságélénkítő hatásait vizsgálja, elsősorban a GDP-re összpontosítva rövid- és középtávon. Mivel hasonló eszköz alkalmazására Magyarországon még nem volt példa, a hatékonyságára vonatkozó hazai szakirodalom is erősen hiányos. Ebből adódóan az eredmények viszonyítási alapját az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos külföldi tapasztalatok adják, amelyek viszonylag hatékonynak tekintik ezeket az intézkedéseket. A jelen tanulmányban bemutatott empirikus elemzés Magyarország esetében is alátámasztja ezeket az állításokat, ugyanis az eredmények alapján az NHP mind az aggregált keresletre, mind pedig a potenciális kibocsátásra szignifikánsan pozitív hatást gyakorolhat. Ugyanakkor a program következményeképp megfigyelhető egy aszimmetrikus intertemporális átváltás is, így hosszabb távon megjelenik egy negatív hatás, amely azonban jelentősen elmarad az azt megelőzően jelentkező gazdaságélénkítő hatás mértékétől.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: E51, E52

  • Huszonegy közgazdasági érv a feltétel nélküli alapjövedelemmel szemben
    5-29
    Megtekintések száma:
    736

    Összeurópai szinten és Magyarországon is élénk társadalmi vita folyt 2013/2014 fordulóján a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) intézményének megvalósíthatóságáról. Ennek a diskurzusnak fontos állomása volt egy, a magyar viszonyokra adaptált 100 oldalas koncepció megjelenése. A Bánfalvi István nevével fémjelzett tanulmány alapgondolata, hogy 2015-től alanyi jogon minden gyermek 25 ezer, minden felnőtt 50 ezer, illetve minden várandós nő 75 ezer forintot kapjon. A jelen tanulmány egyfelől konkrét bírálatát adja ennek a 25–50–75 javaslatnak, másfelől igyekszik szélesebb statisztikai keretek között vizsgálni a jövedelmi szegénység magyarországi adatait. A tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a szegénység csökkentése szempontjából a kistelepülésekre bezsúfolódott roma népesség újramobilizálása a jövő kulcskérdése.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H21, I38, J15

  • Impact of the sustainability report on Hungarian stock prices
    94-107
    Megtekintések száma:
    244

    ESG reporting has become increasingly significant for evaluating corporate sustainability. Our study examined firms that had been publicly listed for several years by 2023, and which had already engaged in ESG reporting voluntarily, showing an early, consistent commitment to sustainability despite the absence of regulatory requirements. We hypothesised that this group’s market valuation metrics would reflect a more favourable and realistic investor assessment compared to a control group. However, our findings revealed that while statistically significant differences appeared primarily in the Price-to-Book Value (P/BV) ratios, overall, the investor assessments did not yet demonstrate a statistically significant divergence on average. This may suggest that ESG reports serve more as marketing tools than as indicators of genuine sustainable resource management, which some investors recognise from other mandatory financial disclosures. These insights can support further research on the Hungarian investment climate and aid in refining EU sustainability directives within Hungary’s regulatory framework.

    JEL classification code: Q56, G11

  • Az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra fejlesztése: a Magyar Posta példája: Liberalizáció és szervezeti változások a postai szektorban
    143-158
    Megtekintések száma:
    362

    Esettanulmányunk egy szervezeti változásokkal, szervezeti innovációkkal foglalkozó kutatás keretei közé illeszkedik, a tudásigény megváltozását és a postai piac liberalizációja generálta változásokat vizsgálja a Magyar Posta Zrt-nél. A dolgozat elsősorban a hivatali szemlélet átalakulásának folyamatára, valamint az elvárt tudáskészlet összetételének módosulására koncentrál, illetve arra, milyen szervezeti változások segítették elő az ügyfélcentrikus szervezeti kultúra kialakulását. Az interjúk alapján azt mondhatjuk, hogy a „hivatalból szolgáltatóvá válás” folyamata a mai napig nem zárult le, viszont a munkavállalók körében
    egyre inkább megfigyelhető az ügyfélcentrikus szemlélet. A vezetői szinteken egyelőre a hierarchia és a status quo megőrzésére több figyelmet fordítanak, mint a szervezeti kultúra új értékeinek képviseletére.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: D23, M14

  • A méltányos kereskedelem hazai kutatási előzményei és magyarországi helyzete
    54-68
    Megtekintések száma:
    690

    A fair trade egy olyan civil kezdeményezés, amelynek célja, hogy méltányos kereskedelmi feltételeket teremtsen a Harmadik Világ szegény termelői számára,
    ezáltal esélyt nyújtva számukra egy fenntartható fejlődési modellre kialakítására. A rendhagyó kereskedelmi partnerség a déli országok termelői és az északi félteke vásárlói között a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályait igyekszik megváltoztatni, és egy újszerű alternatívát ajánl helyette. A termékminősítéssel és nemzetközi intézményrendszerrel rendelkező méltányos kereskedelem célja az eddigi domináns gazdasági modell játékszabályainak megváltoztatása, ebben legfőbb eszköze a tudatos és felelősségvállalásra kész fogyasztói réteg elkötelezése. Az irodalomáttekintő cikk a mozgalom eddigi magyarországi eredményeit és a témában végzett kutatásokat igyekszik bemutatni.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F18, J81, P45