dEjournals Nyitóoldal
Competitio
Online megjelent Aktuális Legtöbbet olvasott Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Competitio

Évf. 11 szám 1 (2012)
Tanulmányok

Franciaország és Magyarország kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése

Megjelent:
June 18, 2012
DOI Linkhttps://doi.org/10.21845/comp/2012/1/4
Szerző
Tóth Ákos
Megtekintés
Kulcsszavak
kultúrafinanszírozás koordinált kultúrafinanszírozási modell intézmények Franciaország Magyarország
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Tóth, Ákos. (2012). Franciaország és Magyarország kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése. Competitio, 11(1), 50-67. https://doi.org/10.21845/comp/2012/1/4
Absztrakt

Franciaország és Magyarország egyaránt az úgynevezett koordinált kultúrafinanszírozási modellt alkalmazza, mely előnyben részesíti az állam aktív szerepvállalását. A két ország kulturális szektorának GDP-hez való hozzájárulása a hasonló szemlélet alkalmazása ellenére jelentős eltérést mutat. A tanulmány
azt vizsgálja, mi lehet az oka az eltérő növekedésnek, milyen szerepe van a történelmi gyökerekre épülő intézményrendszernek, annak kikényszerítő erejének a vizsgált országok kulturális szektorának bővülésére. Elemzi, hogy az intézmények, azon belül a formális és az informális intézmények összhangja elősegíti-e a
kulturális szektor hozzájárulását a GDP-hez.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11

Hivatkozások
  1. Admical (2008): Le mécénat d’entreprise en France 2008 Résultats. http://www.admical.org/editor/files/ADMICAL_CSA2008.pdf, Letöltve: 2010.08.23.
  2. Admical (2009): The impact of the economic crisis on corporate philantrophy. http://www.admical.org/editor/files/Impactszázalék20criseszázalék20anglais.pdf, Letöltve: 2010.08.23.
  3. Antal László (2007): A magyar versenyképesség makroökonómiai szemszögből. Debrecen.
  4. Benedek Gabriella – Scsaurszki Tamás (2008): Mi és ők? A civil szervezetek és az állam kapcsolata Magyarországon. The Sasakawa Peace Foundation, Japan.
  5. Benhamou, F. (2003): The Paradox of France’s Cultural Exception: a Strong Consensus Hiding Deep Sources of Cleavages. Conference New Cleavages in France. Princeton University, október.
  6. Boettke, P. J. – Coyne, C. J. – Leeson, P. T. (2008): Institutional Stickiness and the New Development Economics. American Journal of Economics and Sociology, Vol. 67, 2:331–358.
  7. Bourdieu, P. (1984): A social Critique of the Judgement of Taste. Harvard University Press: Cambridge.
  8. Compendium (2007): Compendium of Cultural Policies and Trends in Europe. 8. kiadás, Council of Europe/ERICarts. http://www.culturalpolicies.net/web/index.php.
  9. Cowen, T. (2000): In Praise of Commercial Culture. Harvard University Press.
  10. Cowen, T. (2006): Good and Plenty: Creative Successes of American Arts Funding. Princeton University Press, Princeton New Jersey.
  11. Foundation De France (2008): A 40 years’ experience in philanthropy. http://www.fondationdefrance.org/English-version/The-Fondation-de-France, Letöltve: 2010.08.23.
  12. Hume, D. (1777): Of Refinement in the Arts. http://socserv.mcmaster.ca/econ/ugcm/3ll3/hume/refineme.hme, Letöltve: 2008.11.12.
  13. Kádár Katalin (2003): Marketingkommunikáció. Atlanta Távoktatási Központ.
  14. KEA (2007): The Economy in Culture in Europe. Study on the Economy of Culture in Europe. European Commision, KEA European Affairs, http://ec.europa.eu/culture/key-documents http://ec.europa.eu/culture/key-documents/doc873_en.htm#bad_nodepdf_word/economy_cult/executive_summary.pdf, Letöltve: 2008.10.26.
  15. Klamer, A.–Petrova, L.–Mignosa. A. (2006): Financing the Arts and Culture in the European Union. Directorate General Internal Policies of the Union. http://www.culturalpolicies.net/web/files/134/en/Financing_the_Arts_and_Culture_in_the_EU.pdf.
  16. KSH (2011): Magyarország Statisztikai Évkönyve.
  17. KSH (2011): Statisztikai Tükör. Budapest, V. évf., 90. szám, Letöltve: 2012.01.13.
  18. Kuti Éva – Marshall Miklós (1991): A nonprofit szektor fogalma. Egy definíciós vita, és ami mögötte van. Az Esély 1991/1. számában megjelent tanulmány rövidített változata.
  19. Mermiri, T. (2010): Private Investment in Culture 2008/09: the arts in the ‘new normal’. Arts & Business. London.
  20. Ministère de la Culture et de la Communication (2011): Statistiques de la Culture. http://www2.culture.gouv.fr/culture/deps/2008/pubstat_chiffcles.html, Letöltve: 2011.10.23.
  21. Morel, C. (2005): Will Businesses Ever Become Legitimate Partners in the Financing of the Arts in France? International Journal of Cultural Policy, Vol. 11, No. 2:199–213.
  22. Nagy András (1998): A jóléti rendszer Franciaországban. Közgazdasági Szemle, XLV. évf., 1998.május:456–478.
  23. North, D. C. (1991): Instiutions. Journal of Economic Perspectives, Vol. 5, No. 1 (Winter 1991):97–112.
  24. OECD (2009): Economic, Environmental and Social Statistics. OECD Factbook. ISBN 92-64-05604-1.
  25. Simonin, H. (2003): The Contingency of the Cultural Policy Sector: an Hermeneutic Comparison of Cultural Policies. International Journal of Cultural Policy. Vol. 9:109–123.
  26. Stark Antal (2008): Kultúra és finanszírozás. Pénzügyi Szemle, LIII. évf.:64–82.
  27. Williamson, C. R. (2009): Informal institutions rule: institutional arrangements and economic performance. Public Choice DOI 10.1007/s11127-009-9399-x.
  28. Williamson, C. R.– Kerekes, C. B. (2010): Securing Private Property: Formal versus Informal Institutions. Journal of Law and Economics, előkészületben. claudiawilliamson.googlepages.com, Letöltve: 2010.08.13.
  29. www.internationalpropertyrightsindex.org
  30. World Value Survey: Online Data Analysis. http://www.wvsevsdb.com/wvs/WVSAnalizeIndex.jsp.
Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei