Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Az euroszkepticizmus útjai Magyarországon: Gazdaságpolitika és európai uniós percepciók válságkörülmények között
    5-22
    Megtekintések száma:
    250

    A tanulmány a gazdaságpolitika, annak megítélése, valamint az Európai Unióval kapcsolatos megítélések (percepciók) viszonyrendszerét vizsgálja. Vizsgálódásának tárgya Magyarország elmúlt tíz esztendeje, különös tekintettel a válságban eltöltött évekre. Az elemzés – több tekintetben komparatív perspektívába helyezve Magyarországot – a hazai gazdasági tényeket és attitűdöket összeveti a déli és a keleti periféria más országaiéval. Fő kérdései: miért és hogyan vált Magyarország euroszkeptikus országgá? Mitől függ az EU-ról kialakított kép változása? Van-e összefüggés a gazdaságpolitika és az unióval kapcsolatos attitűdök között? A gazdaságpolitika megítélését mennyiben igazolják vissza a gazdaság kemény mutatói?

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: O520 , Z130 , P160

  • Franciaország és Magyarország kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése
    50-67
    Megtekintések száma:
    130

    Franciaország és Magyarország egyaránt az úgynevezett koordinált kultúrafinanszírozási modellt alkalmazza, mely előnyben részesíti az állam aktív szerepvállalását. A két ország kulturális szektorának GDP-hez való hozzájárulása a hasonló szemlélet alkalmazása ellenére jelentős eltérést mutat. A tanulmány
    azt vizsgálja, mi lehet az oka az eltérő növekedésnek, milyen szerepe van a történelmi gyökerekre épülő intézményrendszernek, annak kikényszerítő erejének a vizsgált országok kulturális szektorának bővülésére. Elemzi, hogy az intézmények, azon belül a formális és az informális intézmények összhangja elősegíti-e a
    kulturális szektor hozzájárulását a GDP-hez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11

  • Változó erőtérben – változó egyensúlyozás : Adalék Magyarország háború utáni gazdaságtörténetéhez
    9-22
    Megtekintések száma:
    107

    A cikk azt a kérdést elemzi, hogy Magyarország nemzetközi beágyazottságának megváltozása hogyan alakította a hazai gazdasági rendszert a piacgazdaságtól a piacgazdaságig vezető 45 éves kitérő során.
    Ennek keretében kitüntetett módon vizsgáljuk azt, hogy a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos politika miként hathatott a korszakban meghatározó szovjet befolyási övezet keretében

  • Az élhetőbb Magyarország esélye
    5-18
    Megtekintések száma:
    88

    A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. Megállapítja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettőssége mellett az első másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosítékot jelent az új szakasz sikeres végbevitelére. 2007-ben jelentősen más kihívások előtt áll az ország, mint 1995-ben állt. Ebből is adódóan a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettősére, az ezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kísérletet.

  • Trendek és tendenciák a magyarországi állami egyetemek HR-rendszereinek továbbfejlesztése területén
    115-146
    Megtekintések száma:
    241

    Az elmúlt években elfogadottá vált, hogy a szervezetek sikerességében, illetve a hazai és nemzetközi versenyképesség megőrzésében és fejlesztésében a hagyományos sikertényezők mellett egyre fontosabb szerepet játszik az emberi erőforrások menedzselése (HRM/HR) (Gordon – Whitchurch 2007). A fejlett világ országaiban – főleg az angolszász „pionírok” esetében – a közszféra (beleértve az egyetemeket is) messze maga mögött hagyta a normatív jellegű, a formális szabályozáson alapuló „bürokratikus-rendészeti, taylori” rendszert (Karoliny et al. 2003). A 70-es évektől jelentek meg az üzleti megoldások mindenhatóságát és a hatékonyságot hirdető „új közszféramenedzsment” (New Public Management, NPM) modell képviselői, és az 1980-as évek elején elkezdték a széles körű reformprogramok megvalósítását. E törekvések olyan modellt és tapasztalatot nyújtottak, amelyek alkalmazhatók voltak Európa átalakuló országaiban, beleértve hazánkat is. A leírtakhoz kapcsolódva arra vállalkoztunk, hogy – a teljesség igénye nélkül, a szakirodalmi források és tizenegy hazai egyetem gyakorlata alapján – áttekintsük a HR helyzetének átalakulását és modernizációjának lehetőségeit ezen a területen.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21; H19; M52;M53;M54

  • Magyarország függése a külső finanszírozástól
    145-156
    Megtekintések száma:
    69

    Tanulmányomban a hetvenes évektől napjainkig tekintem át a külföldi forrásbevonás főbb jellegzetességeit, elemzem a külkereskedelmi pozíciók, a GDP felhasználás, a kormányzati-költségvetési túlköltekezés rendre visszatérő adóssággeneráló összefüggéseit. Rámutatok az elmúlt több mint harminc év eladósodási és restrikciós hullámainak hasonlóságaira és különbségeire, valamint kísérletet teszek az ezredforduló néhány új jelenségének megragadására.

    JEL-kód: H6, F4

  • Political Economy of Fiscal Reform in Central and Eastern Europe
    66-75
    Megtekintések száma:
    77

    The reform of public finances has been at the centre of the post-socialist transition of Central and Eastern Europe since the early 1990s. At various stages of the transition, the reform process encompassed the entire gamut of public finances: the national budget, sub-national finances, extrabudgetary operations, and state-owned financial and non-financial enterprises. For the most part, fiscal reform was a non-linear stop-and-go process – often characterised by backtracking as well – and was uneven across countries. Moreover, unlike most reform experience in the rest of the world, fiscal reform in this region took place against the backdrop of a radical break, as sovereign countries emerged from a colonial past following the collapse of the Soviet Union. An important milestone was reached in 2004–2007, when all ten countries covered in this article became members of the European Union. The purpose of this article is to discuss fiscal reform in Central and Eastern Europe from the perspective of political economy. Following an overview of basic reform trends, the article focuses on the principal drivers and impediments to reform in the region. To conclude, the ingredients of successful reform are examined. The article does not provide an exhaustive inventory of reform measures, nor does it offer a survey of broad political economy issues prior to or during the transition period. Country references are intended to serve as stylised illustrations of main points, rather than as a comprehensive documentation of reform episodes.

    Journal of Economic Literature (JEL) classifications: H1, H3, P2, P52.

  • A Növekedési Hitelprogram gazdaságélénkítő hatásai
    51-70
    Megtekintések száma:
    193

    Jelen tanulmány a Magyar Nemzeti Bank által 2013 nyarán elindított Növekedési Hitelprogram (NHP) gazdaságélénkítő hatásait vizsgálja, elsősorban a GDP-re összpontosítva rövid- és középtávon. Mivel hasonló eszköz alkalmazására Magyarországon még nem volt példa, a hatékonyságára vonatkozó hazai szakirodalom is erősen hiányos. Ebből adódóan az eredmények viszonyítási alapját az ezekkel az eszközökkel kapcsolatos külföldi tapasztalatok adják, amelyek viszonylag hatékonynak tekintik ezeket az intézkedéseket. A jelen tanulmányban bemutatott empirikus elemzés Magyarország esetében is alátámasztja ezeket az állításokat, ugyanis az eredmények alapján az NHP mind az aggregált keresletre, mind pedig a potenciális kibocsátásra szignifikánsan pozitív hatást gyakorolhat. Ugyanakkor a program következményeképp megfigyelhető egy aszimmetrikus intertemporális átváltás is, így hosszabb távon megjelenik egy negatív hatás, amely azonban jelentősen elmarad az azt megelőzően jelentkező gazdaságélénkítő hatás mértékétől.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: E51, E52

  • Az emberierőforrás-menedzselés magyarországi változásai: Két egymást követő Cranet felmérés eredményei alapján
    92-110
    Megtekintések száma:
    347

    A rendszerváltás óta Magyarországon a menedzsment más területeivel együtt az emberi erőforrások menedzselése is lényeges átalakuláson ment keresztül – és sok tekintetben ma is a folyamatos változások
    terepe. A tanulmány, miközben az emberierőforrás-menedzsment mai magyar sajátosságait és annak változásait igyekszik megragadni, azok megítélése során összehasonlításra – az azonosságok és különbözőségek feltárására – törekszik két, a Cranet-felmérés által biztosított empirikus adatok segítségével. Ezek alapján bemutatjuk, hogy az emberi erőforrások menedzselésének magyar jellemzői és gyakorlata milyen területeken és milyen mértékben hasonlít a kutatási hálózatban résztvevő 32 országban, illetve ezenbelül a kelet-közép-európai régióba tartozó 6 országban azonosított sajátosságokhoz.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: J24, M12 és M54

  • Az érzékelt infláció viselkedésgazdaságtani megközelítése
    46-71.
    Megtekintések száma:
    232

    Az infláció 2015-ben továbbra is alacsony szinten maradt mind Magyarországon, mind az Európai Unióban. Ezt a folyamatot azonban az emberek által érzékelt infláció csak részben követte, a fogyasztók jelentős része szerint az árak továbbra is nőnek. A mért és érzékelt infláció közötti eltérés általánosan megfigyelhető jelenség, évtizedek óta kutatott témakör. A tanulmány fő célja körbejárni ezt az anomáliát, felhasználva a viselkedésgazdaságtan eredményeit. Másrészről a releváns irodalom eredményeire támaszkodva megvizsgálom, miért érzékelnek eltérő inflációt a társadalmi csoportok, illetve Magyarország esetében empirikus elemzést is folytatok, statisztikai és ökonometriai módszertant használva. Általános érvényű következtetésem, hogy a torzítások, heurisztikák érdemben befolyásolják az egyének, társadalmi csoportok által érzékelt inflációt, noha a hatás kvantifikációja nehéz. A magyar empíriát vizsgálva ugyancsak kimutathatók torzítások, noha ezek nem minden esetben egyeznek a nemzetközi megfigyelések eredményeivel.

    Journal of Economic Literature (JEL) codes: E03

     

  • A TESCO Magyarország fenntarthatósági és közösségi tevékenysége menedzsment összefüggésének vizsgálata
    1-25
    Megtekintések száma:
    28

    A szerzők fenntarthatóság menedzselését vizsgáló esettanulmányukban a TESCO magyarországi felelősségvállalási és közösségi tevékenységének fókuszait, szervezeti folyamatait, működését vizsgálják egyrészt a publikusan fellelhető vállalati jelentések és elemzések, másrészt a tevékenységekben kulcsszerepet játszó belső és külső szakemberekkel folytatott félig strukturált interjúk segítségével. A szerzők munkája a tevékenységek leíró jellegű bemutatásán túl rámutat arra, hogy a fenntarthatósággal és a közösségekkel kapcsolatos szervezeti folyamatok eredményes menedzselésének számos szervezeti feltétele van, ahogyan aláhúzza a külső felek, szolgáltatók bevonásának lehetőségeit és korlátait is. Az esettanulmány értékét emeli, hogy az utóbbi években hazai vezető élelmiszeri-kiskereskedelmi vállalat fenntarthatósági tevékenységét bemutató átfogó esettanulmány nem született.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A13, D6, F6, M14, M19, M38

  • Nemzetgazdaságunk a rendszerváltás után
    55-84
    Megtekintések száma:
    81

    Jelen írás áttekinti Magyarország gazdasági fejlődésének legfontosabb trendjeit a 90-es évektől napjainkig. A folyamatok jobb szemléltetése érdekében a magyarországi eseményeket nemzetközi környezetbe helyezve, az EU-hoz csatlakozott posztszocialista országok adataival összevetve tárgyaljuk. Ezt követően felvázoljuk, hogy a gazdasági változások milyen társadalmi folyamatokhoz illeszkednek, külön kitérve többek között az egészégügy helyzetére, az oktatásra és a kulturális élet fejlődési sajátosságaira.

  • A külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata európai példák alapján
    150-166
    Megtekintések száma:
    90

    Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyarország átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.

  • A magyar államadósság lehetőségei és lehetetlenségei
    26-42
    Megtekintések száma:
    325

    A dolgozat tárgya Magyarország bruttó konszolidált államadósságának ex ante jellegű, hipotetikus vizsgálata. Elemzéséhez definiálja a témával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat és összefüggéseket,
    a bruttó államadósság eltérő mértékeinek megítéléseit, a magyar államadósság-pálya kialakulását, annak főbb szakaszait és jellemzőit. Ezt követően a tanulmány bemutat egy olyan makroökonómiai keretet,
    mellyel extrapolálni lehet a GDP-arányos államadósság jövőbeli kimeneti értékeit a főbb magyarázó változók paramétereinek függvényében. A fő makrogazdasági aggregátumok mint endogén változók
    bemeneti (input) értékeinek megválasztása más empirikus kutatások és a szerző saját extrapolációi eredményeként kerültek megállapításra, melyek alkalmazásával prognosztizálhatóvá váltak a jövőbeli
    államadósság-ráták értékei. A tanulmány arra keres választ, hogy a magyarázó (gazdasági) változóknak vannak-e jelenleg olyan megalapozott értékei, amelyek – a választott makroökonómiai előrejelző keretbe behelyettesítve – azt eredményezik, hogy a magyar államadósság a GDP-hez mérten kívánatosnak tartott 50 százalékos mértékre redukálódik. Tíz szcenárió eredményeként többé-kevésbé pesszimista, egyetlen forgatókönyv esetén viszont optimista kép rajzolódott ki a bruttó államadósság jövőbeli helyzetéről.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: C53, H68

  • A magyar agrárkereskedelem dinamikája a világpiacon
    26-35
    Megtekintések száma:
    85

    A tanulmány Magyarország agrárkereskedelmi szerkezetének dinamikáját vizsgálja meg 1990 és 2000 között, egy újonnan kidolgozott empirikus módszert alkalmazva a magyar agrárkereskedelem szerkezete dinamikájának elemzésére. A kereskedelem specializációjának mérésére a klasszikus Balassa (B) indexet, illetve annak szimmetrikus transzformációját használtuk. A B indexek eloszlásának vizsgálata arra utal, hogy nem növekedett hazánk specializációja a kilencvenes években. A B indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz a vizsgált időszakban. Továbbá meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély. Végezetül, eredményeink nem támogatják az önmegerősítő mechanizmus létét, amely mellett olyan erősen érvel az endogén növekedés és kereskedelemelmélet egyik része.

  • Kelet-európai oktatás és gazdaság
    73-82
    Megtekintések száma:
    96

    A kelet-európai régió általános és tartós gazdasági elmaradásának fő okát, a 20. század nagy változásai alapján sokan abban látják, hogy az államszocializmus e korszak meghatározó szakaszában megfosztotta a régiót a magántulajdon ösztönző erejétől. Ennek káros hatását súlyosbította a korszakot kísérő erőltetett fegyverkezés. Ezzel szemben a cikk azt állítja és mutatja be, hogy a fő ok a népesség tudásának elmaradása. Ennek közvetlen tényezője, a hibás oktatáspolitika, amely az iskolázás hajszolt mennyiségi fejlesztése miatt – amitől a gyors gazdasági növekedést várta - átlagosan alacsony színvonalú, gyenge tudásban részesítette a felnövő nemzedékeket. A szerző leszögezi, hogy átfogó és gyökeres oktatási reform nélkül a kelet-európai régió és abban Magyarország is, végleg lemarad a nemzetközi versenyben.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, I28, O15

  • A külföldi közvetlen befektetések jelentősége Magyarország gazdaságában az ezredfordulón
    10-25
    Megtekintések száma:
    89

    Az elmúlt két évtizedben világszerte nagyságrendekkel nőttek a külföldi közvetlen befeketetések (FDI). Ebből adódóan a nemzetközi és a hazai kutatások középpontjában áll gazdasági hatásaiknak, következményeiknek vizsgálata. A cikkben - a teljeség igénye nélkül - röviden összefoglalásra kerülnek a fogadó országra gyakorolható hatásaik, majd ezután a hazai statisztikai adatok elemzése következik. Ezek a befektetések Magyarországon különösen nagy jelentőséggel bírnak. Fontos szerepet játszottak gazdaságunk exportvezérelt növekedési pályára állításában, ráadásul éppen akkor, amikor a belső felhalmozások ezt nem tették lehetővé. Kedvezőtlen hatásként lehet értékelni az exportot meghaladó importszükségletüket, amellyel jelentősen hozzájárulnak a külkeresekedelmi deficithez. Az éves tőkeáramlás nagy segítséget jelent a folyó fizetési mérleg hiányának kompenzálásában, azonban ennek a deficitnek jelentős része a közreműködésével megtermelt jövedelem kivonásából származik, ami 1998-tól kezdve egyre nagyobb méreteket ölt. A hazai vállalatok adatai (1998-2001) alapján látható, hogy a magyar gazdaság dualitása nem fokozódik.