dEjournals Nyitóoldal
Competitio
Online megjelent Aktuális Legtöbbet olvasott Archívum Keresés
Regisztráció Bejelentkezés

Competitio

Évf. 12 szám 1 (2013)
Tanulmányok

Az euroszkepticizmus útjai Magyarországon: Gazdaságpolitika és európai uniós percepciók válságkörülmények között

Megjelent:
June 17, 2013
DOI Linkhttps://doi.org/10.21845/comp/2013/1/1
Szerző
Martin József Péter
Megtekintés
Kulcsszavak
Európai Unió euroszklerózis gazdaságszociológia politikai gazdaságtan
How To Cite
Kiválasztott formátum: APA
Martin, J. P. (2013). Az euroszkepticizmus útjai Magyarországon: Gazdaságpolitika és európai uniós percepciók válságkörülmények között. Competitio, 12(1), 5-22. https://doi.org/10.21845/comp/2013/1/1
Absztrakt

A tanulmány a gazdaságpolitika, annak megítélése, valamint az Európai Unióval kapcsolatos megítélések (percepciók) viszonyrendszerét vizsgálja. Vizsgálódásának tárgya Magyarország elmúlt tíz esztendeje, különös tekintettel a válságban eltöltött évekre. Az elemzés – több tekintetben komparatív perspektívába helyezve Magyarországot – a hazai gazdasági tényeket és attitűdöket összeveti a déli és a keleti periféria más országaiéval. Fő kérdései: miért és hogyan vált Magyarország euroszkeptikus országgá? Mitől függ az EU-ról kialakított kép változása? Van-e összefüggés a gazdaságpolitika és az unióval kapcsolatos attitűdök között? A gazdaságpolitika megítélését mennyiben igazolják vissza a gazdaság kemény mutatói?

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O520 , Z130 , P160

Hivatkozások
  1. Anderson, C. J. (1998): When in Doubt, Use Proxies. Comparative Political Studies, Vol. 31, No. 5:569–601. Best, H. – Higley, J. (eds.): Democratic Elitism: New Theoretical and Comparative Perspectives. Brill, Leiden–Boston:153–171.
  2. Böröcz József (2010): The European Union and Global Social Change. Routledge, London–New York.
  3. Carrubba, C. J. (2001): The Electoral Connection in European Union Politics. The Journal of Politics, Vol. 63, No. 1: 141–158.
  4. Darvas Zsolt (2012): The Euros Crisis: Then Roots but fewer Solutions. http://www.bruegel.org/publications/publication-detail/publication/755-the-euro-crisis-ten-roots-but-fewersolutions/
  5. Bruegel Institute, Brussels.Easton, D. (1967): A System Analysis of Political Life. John Wiley & Sons, London.EEAG (2013): The EEAG Report on the European Economy. CESifo, Munich. http://www.cesifo-group.de/ifoHome/policy/EEAG-Report/Archive/EEAG_Report_2013/eeag_2013_report.html
  6. Elster, J. (1995): A társadalom fogaskerekei. Osiris, Budapest.
  7. Eurobarometer (1993): Az Európai Unióval kapcsolatos közvélemény-kutatások http://ec.europa.eu/public_opinion/topics/euro_en.htm
  8. Fligstein, N. – Mara-Drita, I. (1996): How to make a market: Reflections on the Attempt to Create a Single Market in the European Union. American Journal of Sociology, Vol. 102, No. 1:1–33.
  9. Fligstein, N. (2008): Euroclash. Oxford University Press, Oxford–New York.
  10. Follesdal, A. – Hix, S. (2006): Why There is a Democratic Deficit in the EU: A Response to Majone and Moravcsik. Journal of Common Market Studies, Vol. 44, No. 3:533–562.
  11. Friedman, A. (2007): Perception: A Cognitive Sociological Approach. Conference Paper:1–23. http://sociology.rutgers.edu/DOCUMENTS/conf_papers/Friedman_Asia.pdf
  12. Gabel, M. (1998): Public Support for European Integration: An Empirical Test of Five Theories. The Journal of Politics, Vol. 60, No. 2:333–354.
  13. Göncz Borbála (2010): Perception of European Integration in Central and Eastern European countries. In: Füstös László – Guba László – Szalma Ivett (eds.): European Social Register 2010. Hungarian Academy of Sciences, Budapest.
  14. Győrffy Dóra (2012): Bizalmatlanság és gazdaságpolitika. In: Muraközy László (szerk.): A bizalmatlanság hálójában. A magyar beteg. Corvina, Budapest:56–82.
  15. Haas, E. (1958): The Uniting of Europe: Political, Social and Economical Factors. Stevens, London.
  16. Hodgon, G. (2006) What are institutions? Journal of Economic Issues, Vol. 40, No. 1:1–25.
  17. Hooghe, L. – Marks, G. (2001): Multi-Level Governance and European Integration. Rowman & Littlefield Publishers, Lanham–Boulder–New York–Oxford, Kindle Edition.
  18. Hooghe, L. – Marks, G. (2005): Calculation, Community and Cues. European Union Politics, Vol. 6, No. 4:419–443.
  19. Hooghe, L. – Marks, G. (2008): Postfunctionalis Theory of European Integration. British Journal of Political Science, Vol. 39, No. 1:1–23.
  20. Inglehart, R. (1970): Cognitive Mobilization and European Identity. Comparative Politics, Vol. 3, No. 1:45–70.
  21. Inglehart, R. (1990): Culture Shift in Advanced Industrial Society. Princeton University Press, Princeton.
  22. Kahnemann, D. (2011): Thinking Fast and Slow. Farra Straus & Giroux, New York, Kindle Edition.
  23. Kovács Árpád (2013): A magyar gazdaság 2013-ban. PPT-prezentáció. http://www.mkt.hu/docs/2013-04-06-00-06-04-Kovacs_Arpad.pdf
  24. Laidi, Z. (2005). La norme sans la force. Sciences Po, Paris.
  25. Lengyel György – Blaskó Zsuzsa (2002): Kik félnek az európai integrációtól? In: Társadalmi riport 2002. Tárki, Budapest:404–420.
  26. Lengyel György (szerk.) (2008): A magyar politikai és gazdasági elit EU-képe. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest.
  27. Lengyel György – Göncz Borbála (2010): A magyar EU-tagság a közvéleményben. In: Társadalmi Riport 2010. Tárki, Budapest:527–548.
  28. Lengyel György – Ilonszki Gabriella (2010): Hungary: Between Consolidated and Simulated Democracy. In: Lannoo, K. (2013): The Europe barometer points to stromy whether. CEPS, Brussels. http://www.ceps.be/book/europebarometer-points-stormy-weather
  29. Manners, I. (2002): Normative Power Europe: A Contradiction in Terms? Journal of Common Market Studies, Vol. 40, No. 2:235-258.
  30. McGovern, G. – Wallace, G. (1996): Towards a European Regulatory State. Journal of European Public Policy, Vol. 3, No. 4: 560–576.
  31. Moravcsik, A. (1991): Negotiating the Single Market Act: National Interests and Conventional Statecraft in the European Community. International Organization, Vol. 45, No. 1:19–56.
  32. Muraközy László (2012): A bizalmatlanságok rendszere. In: Muraközy László (szerk.): A bizalmatlanság hálójában. A magyar beteg. Corvina, Budapest:7–36.
  33. Münch, R. (2000). Nemzetállam, regionalizmus és világtársadalom. In: Lengyel György – Nagy Beáta (szerk.): Az európai integráció társadalmi feltételei és hatásai. Aula, Budapest:71–98.
  34. Németh Anita – Tóth Szabolcs (2012): Pillanatfelvétel az európai gazdasági kormányzás reformjáról. Európai Tükör, Vol. 17, No. 2:24–38.
  35. North, D. (1990): Institutions and the Performance of Economies Over Time. E-book, saját letöltés. Megtalálható még: Ménard, C.
  36. – Shirley, M. (eds.) (2008): Handbook of New Institutional Economics. Springer, Berlin:21–30.
  37. North, D. (1991): Institutions. Journal of Economic Perspectives, Vol. 5, No. 1:97–112.
  38. North, D. (2005): Understanding the Process of Economic Change. Princeton University Press, Princeton.
  39. Political Capital (2013): Nemzeti és/vagy politikai identitás? Tanulmány:1–31.
  40. Rosta Miklós (2012): Innováció, adaptáció és imitáció. Aula, Budapest:139–151.
  41. Scharpf, F. (1988): The Joint Decision Trap: Lessons from German Federalism and European Integration. Public Administration, Vol. 66, No. 3: 239–278.
  42. Serricchio, F. – Tsakatika, M. – Quaglia, L. (2013): Euroscepticism and the Global Financial Crisis. Journal Of Common Market Studies, Vol. 51, No. 1:51–64.
  43. Sólyom László (2013): A hatalommegosztás vége. Népszabadság, március 11.
  44. Szczerbiak, A. – Taggart, P. (2008): Opposing Europe? The Comparative Party Politics of Euroscepticism – Comparative and Theoretical Perspectives Vol. 2. Oxford University Press, Oxford.