Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
Franciaország szerepe az EU gazdaságában
Megjelent január 18, 2021
207-224

A szerző Franciaország Európai Unión belüli meghatározó szerepét vizsgálja. Az európai integráció elvi alapjainak, történelmi kialakulásának vázlatos ismertetését követően elemzi az Európai Unió és a francia gazdaság kapcsolatának neuralgikus részeit, valamint a francia gazdaság fejlődésének fellendülő és megto...rpanó időszakait. A tanulmány központi gondolatkörét a stabilitási és növekedési paktum körüli polémia, a francia államháztartás tartós deficitje következtében kialakuló szabálysértés körülményeinek és következményeinek részletezése alkotja. Fentiek alakulása alapjaiban érinti és hosszú időre eldöntheti az európai integráció jövőjét a közös szupranacionális gazdaságirányítás és az emellett adható nemzeti válaszokat illetően. Ugyancsak hatással lehet az Európai Unió közös valutájának, az eurónak stabilitására és jövőjére az Unió szerveinek együttműködésére, az unió kis és nagy országainak kapcsolatára, a résztvevő országok gazdasági lehetőségeire.

Teljes absztrakt mutatása
3
1
A monetáris unió és a politikai egységesülés Európában
Megjelent november 4, 2012
96-104

A tanulmány az európai Gazdasági és Monetáris Unió politikai vonatkozásait járja körbe. Megvizsgálja miképpen magyarázható a monetáris politika létrejötte a tradicionális integrációs elméletek segítségével, valamint azt is, hogy a politikai egyesülés kérdésére milyen válasz vezethető le belőlük. A következőkben... áttekinti, hogy az EMU előfutárának tartott Werner-tervből milyen tapasztalatok szűrhetők le a monetáris unió későbbi alakulását illetően - az optimális valutaövezetek elméletének fényében. Külön kitér az európai szintű fiskális föderializmus kialakítását övező szakmai polémiára is. A sokszor lebecsült gazdasági hatóerők rehabilitása jegyében a Mundell-Fleming modell segítségével illusztrálja a monetáris unió mögött meghúzódó közgazdasági összefüggéseket, amelyek bizonyos mértékig szembeszállnak a mindent a politikai megfontolásokra visszavezető vélekedésekkel. 

Teljes absztrakt mutatása
36
25
Külkapcsolati politika, külkapcsolatok és az EU: (Losoncz Miklós: Az Európai Unió külkapcsolatai és külkapcsolati politikája, Tri Mester, Tatabánya, 2011, 239 oldal)
Megjelent június 5, 2016
99-104.

Jelenkorunk legnagyobb nemzetközi vállalkozása az Európai Unió, amely az emberiség történelme során egyedülálló próbálkozás, politikai és gazdasági szempontból egyaránt. E szervezet a gazdasági egymásrautaltság alapjából kiépítette a politikai együttműködést, és sikerült – a szolidaritás és az európaiság je...gyében – a nemzetállamokhoz hasonló jövedelem újraelosztási tevékenységet kialakítania. S ha fennállása során felépítménye többször recsegett-ropogott is, nemzetközi gazdasági és politikai integrációként sikerességéhez nem férhet kétség, nem mellesleg a világgazdaság egyik legnagyobb szereplője. Bizonyítást nyert tehát, hogy az európai államok együtt hatékonyan képesek ellensúlyozni versenytársaikat, s az egységes belső piac jóval hatékonyabb és sokkal nagyobb jelentőséget biztosít Európának, mint amekkorát az egyes tagállamok fragmentált nemzetállami keretek között működtetetett egykori piacai biztosítanának. Emellett az egységes Európa erőteljesebben tudja hallatni hangját a nemzetközi szintéren és eredményesebben tudja befolyásolni a nemzetközi folyamatokat. Utóbbiakban a Maastrichti Szerződés óta egyre hangsúlyosabban vesz részt s egyre jelentősebb tényezőnek tekinthető. A Lisszaboni Szerződés szerint az EU nemzetközi fellépése azokra az elvekre épít, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését irányítják, így külső kapcsolatai nem választhatók el az integráció fejlődésétől. Ezek az elvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és alapvető szabadságjogok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás, az ENSZ Alapokmányában megfogalmazott elvek, valamint a nemzetközi jog tiszteletben tartása. Ezen elvek érvényre juttatása, illetve tiszteletben tartatása alapozza meg az unió külkapcsolatait, illetve az EU kapcsolatokat épít ki azokkal a szervezetekkel, országokkal, amelyek szintén alapvetőnek tekintik e jogokat a nemzetközi kapcsolatokban.

Teljes absztrakt mutatása
49
44
Az acélipar állami támogatási lehetőségei az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése után
Megjelent december 12, 2005
125-142

Az Európai Szén- és Acélközösség (más néven Montánunió) az ún. Főhatóság irányításával a szénbányászat és az acélipar közösségi szintű fejlesztési kereteinek kialakítására tett kísérletet. A Szerződés általános szabályként megtiltotta az állami támogatást, de bizonyos könnyítéseket engedélyezett a ...válsághelyzetek kezelésére. Ez a gyakorlat lényegesen eltért a Közösséget létrehozó Római Szerződés közösségi támogatási rendszerétől. Az acélipar szabályozása, a hosszú, közel 30 évig tartó válságkezelés után, az ESZAK Szerződés lejártával 2002. július 24.-től átkerült a Római Szerződés hatálya alá. Az állami támogatások új szabályozási keretei lényegesen szűkebb mozgásteret engednek a vállalkozásoknak, mint a korábbi gyakorlat. Számolni kell azzal is, hogy az átmenet során lehetnek problémák, mind az elsődleges, mind a másodlagos szabályozás területén. Az Európai Szén és Acélközösség a két ágazat működését felügyelte, a termelés koordinálásával, pénzügyi kölcsönök és garanciák nyújtásával. Ahhoz, hogy ezt a szerepét el tudja látni, a termelőktől – az alapító okirat felhatalmazása alapján – forgalomarányosan adót szedhetett be. Így feladatai ellátáshoz a közösségi költségvetéstől független pénzügyi forrással rendelkezett. A Nizzai Szerződésnek az Európai Szén- és Acélközösség megszűnésével foglalkozó Jegyzőkönyve előírta, hogy a vagyont – a Szén- és Acélkutatási Alap vagyona megjelöléssel – az Európai Közösségnek át kell adni, de az kizárólag a két ágazat fejlesztéseinek támogatására használható fel. Az áttekintés célja, hogy összefoglalóan bemutassa az Unió hatályos állami támogatási szabályait és az acélipari vállalkozások számára igénybe vehető kedvezmények körét.

Teljes absztrakt mutatása
35
1
Az EU regionális politikájának problémái és jövője: a harmadik kohéziós jelentés és előzményei
Megjelent január 18, 2021
189-206

Az Európai Unió új költségvetési időszakának kialakításához közeledve viharfelhőket látunk tornyosulni az Unió egén. A különböző kihívások és problémák próbára teszik az európai politikaalkotókat. Jelen írás azt vizsgálja, hogy melyek azok a legfőbb területek, amelyen a szakavatottaknak mindenképpen tenniük k...ell valamit. Ilyen területként kerül előtérbe az Unió regionális politikája. A regionális politika által elért és el nem ért eredmények számvetése, a strukturális politika céljainak összefoglalása után a dolgozat a reformelképzeléseket és az új kohéziós politika körvonalait vázolja fel a februárban megjelent harmadik kohéziós jelentésnek megfelelően.

Teljes absztrakt mutatása
4
2
Fájdalmas szakítás – az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti kilépési tárgyalások és lehetséges következményeik: Losoncz Miklós: Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, 2017, 276 oldal.
Megjelent december 14, 2018
69-78

Az Egyesült Királyságban 2017. június 23-án megtörtént az, amire az Európai Unió hatvan éves történetében tagállamok szintjén még nem volt példa. Egy ország
állampolgárai népszavazáson úgy döntöttek, el kívánják hagyni az integrációt. Természetesen az EU-ból való kilépésre az első precedenst 1985. február... 1-én
a Dániához tartozó Grönland kilépése szolgáltatta, ám az Egyesült Királyság lesz az első tagállam, amely elhagyja az integrációt.

Teljes absztrakt mutatása
38
34
A technológiai haladás komplexitása: Empirikus eredmények az Európai Unió vonatkozásában
Megjelent június 17, 2013
23-34

A szerző a technológiai haladás értelmezéséből és makrogazdasági összefüggéseiből kiindulva járja körbe az intézmények szerepét a technológiai változásokban. Az empirikus vizsgálat – az Európai Unió tagállamainak vonatkozásában – a gazdasági növekedés, a technológiai haladás és az intézmények
makrogazda...sági összefüggéseinek feltárására irányul. A tanulmány statisztikai módszerekkel megalapozott modellt épít fel, amely alátámasztja a jelenség komplexitását, s hozzájárul a technológiai fejlődés különböző aspektusainak vizsgálatához. Következtetése szerint a technológiai környezetből kiemelt tulajdonjogi védelem alapvető fontosságú a technológiai haladás gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának érvényesülésében.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O11, O34, O43

Teljes absztrakt mutatása
18
6
Néhány szó a szabályrendszer által korlátozott fiskális politikáról
Megjelent március 20, 2006
131-152

Magyarországon, 2005 őszén ismét – immár menetrendszerűen – a költségvetés tervezése kapcsán viták zajlottak. Az Európai Unió tagjaként ráadásul új elemmel is bővült a disputa, előtérbe került az EMU tagsághoz szükséges deficitkorlátozás problematikája, és a lehetséges csatlakozási időpontok meghatározásá...val kapcsolatban is jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. Vajon más országokban is hasonlóképpen alakul a költségvetés elfogadásának eljárása? Az államháztartási többlet csupán a tankönyvekből ismert utópia? E kérdések megválaszolásához a fiskális politika, a fiskális korlátozások és azok szükségességének kérdéskörét tárgyalom a közgazdaságtan fejlődéstörténetébe helyezve, majd az Európai Monetáris Unió és a feltörekvő gazdaságok fiskális politikáját elemzem. A tanulmány befejező részében empirikus kutatásaimról adok számot, melynek kapcsán bemutatom és megvizsgálom néhány EU-tagország egymástól eltérő fiskális teljesítményét az elmúlt 15 évben. Az elemzés nyomán kapott eltérő eredmények egyik magyarázatául az szolgálhat, hogy a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szükségességére vonatkozóan tett közgazdasági felismerés és a szabályrendszer megléte nem
elégséges a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás biztosításához. A nevezett tényezőkön túl politikai akarat és megfelelő intézményrendszer is szükséges azok megvalósításához, miközben a gazdaságpolitikának elegendő mozgástere marad saját preferenciarendszerének megvalósítására.

Teljes absztrakt mutatása
16
3
A közösségiesedés folyamata az uniós tagállamok kulturális szférájában
Megjelent június 16, 2008
127-144

Az uniós intézményi rendszer a tagállamok koerszív erejét csökkentve egyre több területen segíti a kulturális szféra liberalizációját. A szerző tanulmányában az Európai Unió tagállamainak kulturális szféráit
elemezve arra keresi a választ, hogy az intézményi rendszer hatására az egymástól eltérő finanszíroz...si modelleket alkalmazó tagállamok kulturális szférái között tapasztalható-e a közösségiesedés irányába
mutató folyamat, annak ellenére, hogy az Európai Uniónak nincs egységes európai kultúrára vonatkozó közösségi vívmánya.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11

Teljes absztrakt mutatása
9
14
A csatlakozási tárgyalások értékelése a Gzadasági és Monetáris Unió, valamint az európai közös valuta összefüggésében
Megjelent január 13, 2021
75-87

A tanulmány az európai Gazdasági és Monetáris Uniónak (Economic and Monetary Union, EMU) a keleti kibővítéssel kapcsolatos területét tekinti át a csatlakozási tárgyalások lezárulása utáni helyzetben, ezen belül az euró várható magyarországi bevezetése előtti jogi, politikai és közgazdasági dilemmákat és problémák...at. Bár nem ez a kérdéskör volt az elmúlt időszakban a legvitatottabb fejezete az integrációs folyamatnak, az elkövetkező években várhatóan fokozottan hangsúlyos szerepet fog betölteni a magyar gazdaságpolitikában a közös valutára való felkészülés, illetve ennek keretében az egyre többször emlegetett maastrichti konvergenciakritériumok teljesítése. A csatlakozási szerződés és a releváns uniós dokumentumok egyértelműen kijelölik azokat a sarokpontokat, amelyeken belül tervezhető a monetáris integráció pályája a magyar gazdaság számára. A tagjelölt országokban választott pénzügy-politikai utakat természetesen célszerű megvizsgálni az idevágó európai szabályozás szempontjából is, különösen az egyedi megoldások (az euró egyoldalú átvétele önálló vagy párhuzamos valutaként) megvalósíthatóságával és racionalitásával kapcsolatban.

Teljes absztrakt mutatása
8
Az Európai Unió liberalizált energiapiaca: Dilemmák és kérdések
Megjelent december 16, 2013
5-19

Az egységes európai energiapiac – az elmúlt években tapasztalható előrelépések ellenére – még nem valósult meg. Az energiahálózatok teljes körű integrációja és a nemzeti piacok teljes megnyitása érdekében további alapvető változtatásokra van szükség, hogy az energiaellátás biztonságos, alacsony költségű és ...fenntartható lehessen. Ehhez a meglévő hálózatok korszerűsítése mellett ki kell építeni a keresleti és a kínálat oldal rugalmasságát is biztosító integrált infrastruktúrát; ez alapvető feltétele annak, hogy új technológiák, új szereplők és komplementer szolgáltatók jelenjenek meg a piacon. A következő elemzés áttekinti a piaci integráció eredményeit, a liberalizációt még hátráltató korlátokat és a lehetséges kezelési módokat. A változásokat kiváltó okok ismertetése mellett kísérletet tesz az európai energiaszektorban végbemenő jelentős átalakulások és a legfontosabb feladatok bemutatására is.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q40, Q41, Q49

Teljes absztrakt mutatása
26
3
Az euró és az új tagállamok: közgazdasági vagy politikai kihívás?
Megjelent március 20, 2006
69-94

Az európai közös valutára vonatkozó első tervek megjelenése óta komoly vita dúl a vonatkozó szakirodalomban arról, hogy az euró elsősorban makroökonómiai vállalkozásként, vagy inkább az integrációt
a föderális alapú politikai unió előszobájába juttató kezdeményezésként értelmezendő-e. Ezzel a dilemmával ana...lóg módon, az új tagállamok2 eurózónás csatlakozását övező polémia is részben elkülöníthető
egyrészt a jellemzően gazdasági előnyöket és hátrányokat mérlegelő, másrészt a politikai-választási szempontokat előtérbe helyező argumentációra. A vázolt problémakörhöz kapcsolódva a tanulmány elsőként áttekinti, hogy milyen tanulságok azonosíthatók a közgazdasági megfontolások alapján az euró átvételére megfogalmazott stratégiákat illetően. Részben e tényezők feltárásának köszönhetően szakmai körökben láthatóan egyetértés övezi az eurózóna keleti kibővítésének főbb kérdéseit. Ezzel szemben komoly tartalmi nézetkülönbségek fedezhetők fel a választási logikát, illetve az európai integráció stratégiai helyzetét megjelenítő érvek hátterében. Az írás második felében sorra veszem és részletesen elemzem az euró bevezetéséhez kötődő politikai szempontokat, amelyek alapos végiggondolása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg az eurózónába való lehető leghamarabbi betagozódást sürgető konszenzusos szakmai álláspont helyességét.

Teljes absztrakt mutatása
15
3
Európai gazdasági növekedés és szén-dioxid emisszió
Megjelent december 15, 2016
45-60

A tanulmányban elsősorban a gazdasági növekedésnek a szén-dioxid-emisszióra gyakorolt rövid távú hatásait vizsgálom. A tanulmány alapjául szolgáló kutatás az Európai Unió tagállamaira vonatkozó paneladatok felhasználásával zajlott. Ezen adatok segítségével meghatároztam a szén-dioxid-kibocsátás jövedelemrugalmass...ágát, illetve viszonylag jelentős különbségeket tártam fel az emisszió növekedési üteme terén attól függően, hogy az adott tagállam volt szocialista ország, vagy uniós viszonylatban magas egy főre jutó GDP-vel rendelkező tagállam. A kutatás továbbá aszimmetrikus hatást talált a gazdasági növekedés és visszaesés időszakai között az emisszió alakulása tekintetében.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q56, O44

Teljes absztrakt mutatása
27
19
Vállalati ás állami szerep a magyar iparfejlődésben a kilencvenes évek után
Megjelent január 15, 2021
7-22

A magyar ipar fejlődése a kilencvenes évtizedben először kiábrándító, utána pedig kifejezetten gyors és sikeres volt. Ezt az ipari átalakulási folyamatot számos közlemény mutatta be általában, illetve a magyar ipar külpiaci teljesítményének tükrében. Az elemzések nagyobb része azonban mindenekelőtt statisztikai áttek...intéseken alapult, és némileg elsikkadtak a folyamatok szereplői. Ebben a tanulmányban éppen ezért a fontosabb vállalati szereplők, illetve a kormányzat iparfejlődésre gyakorlot hatását, valamint viselkedését vizsgáljuk, és ebből következtetünk a 2003-2004 utáni magyar iparfejlődés stratégiai lehetőségeire. A tanulmány először a magyar ipar legfontosabb vállalati szereplőit tekinti át, majd külön kitér a külföldi iparvállalatok piaci jelenlátánek sajátosságaira, arr, hogy az Európai Unió 2000 óta kirajzolódó versenyképesség-javító ambíciói mennyiben tükröződhetnek a magyar gazdaságpolitikában. A kérdés tehát: lehet-e számítani az 1996 óta legalábbis tetszhalott magyar iparpolitika valamilyen mértékű újraéledésére, várható-e az európai normáknak megfelelő, mégis az ezredforduló körülinél jelentősen aktívabb állami szerep a magyar iparfejlődésben.

Teljes absztrakt mutatása
6
2
Miért olvas a közgazdász jogi munkát, avagy gondolatok Várnay Ernő - Papp Mónika Az Európai Unió joga című művének kapcsán
Megjelent január 13, 2021
133-140
3
2
Külön út - külön siker
Megjelent június 18, 2007
125-148
Tanulmányomban az Európai Unió egyik tagállamát, a korporatív gazdaság egyik példájának tekinthető Ausztria kis, nyitott, föderális berendezkedésű államát veszem górcső alá. Az osztrák gazdaságban a második világháború utáni újjáépítési periódust viharos gazdasági expanzió... jellemezte; az olajválságot követően pedig a fejlett tőkés országok között egyedülálló módon alacsony infláció és alacsony munkanélküliség, valamint az átlagosnál dinamikusabb gazdasági növekedés állította az országot a figyelem központjába. A felfokozott külső gazdaságpolitikai érdeklődés miatt ekkor került széles körű vizsgálat alá az osztrák modell, azaz az osztrák gazdaságpolitika és az intézményrendszer. Az 1980 as évek elején azonban a gazdaságban strukturális problémák jelentkeztek, melynek eredményeként a növekedési ütem jelentős mértékben lelassult, míg a 2000-ben bekövetkező politikai változások végre ismét kedvező gazdaságpolitikai fordulatot hoztak. Az alábbiakban elsőként a második világháború utáni újjáépítés során kialakult gazdasági helyzetet mutatom be, majd az osztrák társadalmi partnerség kialakulását, változásait és szerepét vizsgálom. Ezt követően napjaink Ausztriáját elemzem a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szempontjából, fókuszálva az államháztartás helyzetére és a szövetségi berendezkedésből adódó komplex fiskális kapcsolatokra.
Journal of Economic Literature (JEL): H62, H63
Teljes absztrakt mutatása
18
0
A Stabilitási és Növekedési Egyezmény föllazításának következményei
Megjelent augusztus 24, 2020

Miközben az elméleti közgazdaságtanban végképp győzelemre jutott a szabályok alkalmazását a tartós és kiegyensúlyozott fejlődés előfeltételének tartó megközelítés, az Európai Unió számos tagországában a Keynesre (tévesen) hivatkozó populista gazdaságpolitikai megközelítés nyert teret. Utóbbi megnyilvánulásak...nt egyre többen követelik, elemzők és közéleti szereplők egyaránt, az euró értékállandóságának védelmére létrejött Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) fölülvizsgálatát. Ez az ellentmondás – puzzle – a napi gazdaságpolitikai küzdelmeken túlmutató föloldást igényel. A cikk első felében leíró, a másodikban normatív közelítést alkalmazva teszünk kísérletet a megoldásra, aminek érvénye nem függ a cikk írásának időpontjában is élénk gazdaságpolitikai viták kimenetelétől, illetve az uniós szervek állásfoglalásának tartalmától.

Teljes absztrakt mutatása
21
5
Az EU regionális politikájának fejlődése, reformjai és az azokat körülvevő érdekellentétek
Megjelent január 13, 2021
88-102

Az Európai Unióban minden egyes új költségvetési időszak megtárgyalásakor fellángolnak a viták a strukturális kiadások és szétosztásuk körül. Míg a szegényebb országok a Strukturális Alapok növelése mellett érvelnek, az Unió költségvetéséhez nettó befizetőként hozzájáruló országok azt hangsúlyozzák, hogy a... relatíve magas kiadások és strukturális támmogatások ellenére egyáltalán nem látható, hogy az elmaradott régiók valamit is behoznának hátrányukból. A cikk összefoglalja a vita két oldalán állók elméleti alapvetéseit, és megpróbálja azokat tetten érni a brüsszeli politika meghatározódásában. A tanulmány első felében a regionális politika szükségessége, annak elméleti alátámasztása kerül górcső alá, kitérve az ún. konvergencia- és divergencielméletekre, majd ezt követően a regionális politikát alakító érdekellentéteket és mozgatórugókat vizsgálhatjuk meg. A szerző végső kérdése az, hogy vajon igazolhatóak-e egyáltalán a Strukturális Alapok kiadásai a bemutatott folyamatok és az elért eredmények fényében.

Teljes absztrakt mutatása
8
2
Társasági adó – új paradigmára van szükség! – I.: Jövedelemadó versus hozzáadottérték-adó
Megjelent január 14, 2021
1-22

Mióta a társasági adó intézménye létezik, nehezen megoldható feladatot jelent a társasági adó alapjának egzakt meghatározása. Amíg az államok a lehető legnagyobb, az adóalanyok a lehető legkisebb adóalapban érdekeltek. Az adóalap meghatározásának nemzeti és nemzetek feletti szabályai irreális gyakorisággal módosuln...ak, betartásuk csaknem lehetetlen, ezért állandósulni látszanak a konfliktusok az országok, valamint a vállalatok és az adóhivatalok között a fizetendő társasági adóval összefüggésben. A transz- és multinacionális vállalatok térnyerésével pedig kimutathatók a társasági adóval kapcsolatos agresszív adótervezésre, a burkolt adóelkerülésre irányuló erőfeszítések is. A nemzeti kormányok két- és többoldalú szerződésekkel próbálják ennek elejét venni, de a közelmúltban leleplezett, több milliárd euró/dollár nagyságrendű társasági adóügyek verdiktjei azt igazolják, hogy ezek nem bírnak elrettentő erővel, vagyis az eddig megtett intézkedések koránt sem elégségesek az adóelkerülések megakadályozására. Kutatási hipotézisemben azt állítom, hogy a társasági adó mai formájában nemzeti és globális szinten is fenntarthatatlan a bonyolult rendszere és manipulálhatósága miatt, valamint
jelentős makro- és mikroszintű implicit költségei következtében. Ezt követően javaslatot teszek egy olyan hozzáadott érték alapú új adóra és adókulcsra, mellyel a megszüntetésre kerülő társasági adó miatt kieső államháztartási bevétel ekvivalens és esszenciálisan letisztult módon pótolható. Ezután elvégzem a javaslatom szerinti új adónem tesztjét az Európai Unió országainak hozzáadottérték-adatai alapján. Végül bemutatom a társasági adót helyettesítő új globális adó területi elvét és hozzájárulását a nemzeti közteherviseléshez.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C53, E62, H24, K34

Teljes absztrakt mutatása
19
9
Bevezetőa "Európai Unió - Tudásalapú társadalom - Foglalkoztatás - Oktatás" című konferencia absztraktjaihoz
Megjelent január 11, 2021
179-200
2
2
1 - 20 a 20 tételből