Keresés



Speciális keresési beállítások mutatása Speciális keresési beállítások elrejtése
A piaci intézmények megelőzik a piaci eszméket: országkeresztmetszeti teszt
Megjelent június 12, 2017
3-30

A tanulmány a kultúra, a gazdasági növekedés és az intézmények viszonyát vizsgáló irodalomb...l vezet le hipotéziseket a piaci eszmék (beliefs), a piaci intézmények és a termelékenység viszonyára vonatkozóan, és országkeresztmetszeti adatokon teszteli azokat. Rámutat egyrészt, hogy a három tényező ok-okozati kapcsolatára felírható négy hipotézis mindegyikének van közgazdasági irodalma, amennyiben a piaci eszméket a kultúra részének tekintjük. Másrészt, azt kihasználva teszteli a hipotéziseket országkeresztmetszeti adatokon, hogy azok különböző változókat tekintenek exogénnek. A piaci eszmék mércéi a World Values Survey egyéni adatain futtatott regressziókban szereplő ország-dummyk koefficiensei. A teszt azon két hipotézisnek ad igazat, miszerint az intézmények exogének, nem a piaci eszmék.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, O43, P16

Teljes absztrakt mutatása
71
20
Szűkösség- és bizonytalanságcsökkentés intézmények révén
Megjelent augusztus 31, 2020

Az intézmények nem egyformán képesek a szükösséget és a bizonytalanságot csökkenteni. Amennyiben csoportosításukat e nézőpontból hajtjuk végre, újszerű elemzési eszközt kapunk a múltbeli, meglévő, illetve jövőbeni intézmények tanulmányozásához. A folyamatosan megjelenő szűkösséget és bizonytalanságot csak az ...egyéni felelősség további növekedésével lehet kezelni. Mindez azonban a közösség szétesésének veszélyét is megnöveli. A magyar nyugdíjrendszer mintegy évszázados történektének áttekintésével bemutatásra kerül ezen osztályozási mód gyakorlati alkalmazhatósága.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A11, B52, G18, G23

Teljes absztrakt mutatása
0
0
Az informális intézmények és a működőtőke-áramlás kapcsolata: hol tart az irodalom?
Megjelent december 15, 2015
71-82

A működőtőke-befektetések motivációinak tanulmányozása hosszú múltra tekint vissza. Viszonylag új tényező e téren az intézmények hatásainak vizsgálata. Ez az irodalom a formális intézményeket mint helyspecifikus előnyöket azonosítja, amelyek elősegíthetik a működő tőke beáramlását az országba. A tanulmány cé...lja, hogy bemutassa a szakirodalom empirikus eredményeit az informális intézmények szerepéről egy kevésbé kutatott területen. A tanulmányban ismertetek továbbá egy olyan mérési módszert is, amelyet a későbbiekben ezen kapcsolat vizsgálatára használhatunk.

Journal of Economic Literature (JEL) codes: E02, F02

Teljes absztrakt mutatása
19
13
A munkaerő-piaci intézmények hatásai a foglalkoztatásra szektorális megközelítésben
Megjelent augusztus 31, 2020
27-41
Az utóbbi években ismét felerősödtek a munkaerő-piaci intézmények szerepével kapcsolatos viták. A vizsgálatok azonban mára már nem elsősorban a miért léteznek és hogyan jöttek létre problémákra fokuszálnak, hanem sokkal inkább arra, hogy miért olyanok am...ilyenek és vajon milyen tényleges tartalommal bírnak a gazdasági szereplők számára. A tanulmányban a munkaerő-piaci intézmények közül a szakszervezetekre, a minimálbérekre, a munkanélküliek támogatására, valamint a piaci szabályozásra és politikákra koncentrálunk. Az empirikus elemzések eredményeként megállapítható, hogy a piaci és nem piaci szektorokban ezek eltérő módon befolyásolják a foglalkoztatás alakulását. Az elvégzett vizsgálatok továbbá rávilágítottak az időtényező releváns szerepére, ugyanis eltérő időtávokban ugyanazon intézmény különböző makrogazdasági hatásmechanizmusokat fejthet ki.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J45, E02.
Teljes absztrakt mutatása
0
0
The Franciaország és Magyarország kultúrafinanszírozásának összehasonlító elemzése
Megjelent június 18, 2012
50-67

Franciaország és Magyarország egyaránt az úgynevezett koordinált kultúrafinanszírozási modellt alkalmazza, mely előnyben részesíti az állam aktív szerepvállalását. A két ország kulturális szektorának GDP-hez való hozzájárulása a hasonló szemlélet alkalmazása ellenére jelentős eltérést mutat. A tanulmány
azt v...izsgálja, mi lehet az oka az eltérő növekedésnek, milyen szerepe van a történelmi gyökerekre épülő intézményrendszernek, annak kikényszerítő erejének a vizsgált országok kulturális szektorának bővülésére. Elemzi, hogy az intézmények, azon belül a formális és az informális intézmények összhangja elősegíti-e a
kulturális szektor hozzájárulását a GDP-hez.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Z10, Z11

Teljes absztrakt mutatása
17
19
A technológiai haladás komplexitása: Empirikus eredmények az Európai Unió vonatkozásában
Megjelent június 17, 2013
23-34

A szerző a technológiai haladás értelmezéséből és makrogazdasági összefüggéseiből kiindulva járja körbe az intézmények szerepét a technológiai változásokban. Az empirikus vizsgálat – az Európai Unió tagállamainak vonatkozásában – a gazdasági növekedés, a technológiai haladás és az intézmények
makrogazda...sági összefüggéseinek feltárására irányul. A tanulmány statisztikai módszerekkel megalapozott modellt épít fel, amely alátámasztja a jelenség komplexitását, s hozzájárul a technológiai fejlődés különböző aspektusainak vizsgálatához. Következtetése szerint a technológiai környezetből kiemelt tulajdonjogi védelem alapvető fontosságú a technológiai haladás gazdasági növekedésre gyakorolt hatásának érvényesülésében.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O11, O34, O43

Teljes absztrakt mutatása
14
5
A hazai felsőoktatás gazdálkodásának szabályozása
Megjelent július 22, 2019
27-44.

A tanulmány bemutatja a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának szabályzói környezetét, azzal a céllal, hogy a hazai állami egyetemek gazdálkodói ill. vállalkózói egyetemmé vállásának lehetőségeit és akadályait feltárja.Először visszatekint a felsőoktatás rendszerváltást követő átalakítását, a felsőokt...atási törvény megalkotását övező vitákra, majd rátér a felsőoktatás gazdasági helyzetének elemzésére. Ismerteti az oktatási költségvetés tervezési folyamatát, az intézmények finanszírozásának alapjait, a finanszírozásban az állami szerepvállalás mértékét és módját. A szerző rámutat, hogy a hazai felsőoktatás elmúlt évtizedének gazdasági szabályozását a  gazdasági autonómiától való távolodás és a gazdasági köttötségek erősödése jellemezte, sőt a magyar felsőoktatás szervezeti és vezetési jellemzői nemvalójában nem teszik alkalmassá a szélesebb gazdasági autonómiára.

Teljes absztrakt mutatása
46
23
A tulajdonjogok legális versus illegális védelme, avagy hogyan vezetnek a gyenge állami intézmények a maffiaszerű szervezetekhez
Megjelent december 12, 2005
181-188
9
1
Oktatási jelzés és szűrés a munkaerőpiacon – az empirikus vizsgálatok tanulságai
Megjelent december 16, 2013
39-60

Az oktatás jelző/szűrő hipotézise szerint az oktatási intézmények munkaerő-piaci funkciója nem csupán a tanulóik, hallgatóik munkavégző képességének (termelékenységének) növelése lehet, de mérhetik és jelezhetik is azt a munkaadók felé. A közgazdaságtan empirikus irodalmában az 1970-es évek óta
születnek úja...bb és újabb kísérletek ezen információs funkció igazolására, mérésére, mindeddig érdemi eredmény nélkül. Jelen tanulmány az oktatás, képzés munkaerő-piaci jelző/szűrő modelljeit és ezek empirikus irodalmát elemzi, mely során arra keresi a választ milyen okok állhatnak a tesztelési kísérletek
sorozatos kudarcai mögött. Legfőbb megállapítása szerint a méréseknek vissza kell térniük az elméleti modellekhez, mert túlzottan elszakadtak azoktól és az oktatás vállalati hasznosulásának vizsgálatára kell koncentrálniuk.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J21

Teljes absztrakt mutatása
27
20
Eltérő hátterű nyersanyagban gazdag országok növekedésének fenntarthatósága a főbb nemzetközi indexek fényében
Megjelent június 16, 2008
145-168

A tanulmány arra keres választ, hogy eltérő hátterű, de bizonyos nyersanyagok jelentősége és nettó exportja szempontjából meghatározó országok teljesítményének különbözőségét, a nyersanyagbőségből
eredő hátrányok vagy előnyök dominanciáját milyen tényezők magyarázhatják. Ehhez a főbb ismert nemzetközi ...versenyképességi és intézményi indikátorokat hasznosítjuk. A tanulmány fő következtetése, hogy a nyersanyaggazdaságok sikeres és fenntartható növekedésében megkülönböztető jelentőséggel bír a piaci hatékonyság, az üzleti környezet minősége, az innovatív képesség, a kormányzati, piaci és jogi intézmények minősége és hatékonysága, a korrupció alacsony szintje, valamint a politikai és polgári szabadságjogok megléte.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O13, O17, Q32

Teljes absztrakt mutatása
14
3
Állami szerepvállalás és intézmények Közép- és Kelet-Európában: Benczes István (szerk.): Deficit and Debt in Transition, The Political Economy of Public Finances in Central and Eastern Europe. CEU Press, Budapest, 2014, 242 oldal, 45 euró
Megjelent december 15, 2014
103-107
11
0
Egymáshoz hasonlító munkajogi intézmények jogdogmatikai elhatárolása
Megjelent november 4, 2012
45-54.

A tételes magyar munkajogi szabályozásnak van néhány olyan intézménye, amely egymással valamilyen formában kapcsolatban áll. Tartalmi és szerkezeti - esetleg mindkét szempontból - hasonlítanak egymáshoz, azonban mégis elkülönülnek egymástól. Ezért azokat nem szabad sem elméleti, sem gyakorlati szinten összemosni egymáss...al. A tanulmány három egymással jogdogmatikailag összefüggésbe állítható és egymás helyettestésére vagy felcserélésére is felhasználható munkajogi intézménycsoporttal foglalkozik. Az első ilyen csoport a kirendelés, a kiküldetés, a helyettesítés és az átírányítás, a második a kirendelés, a munkaerő-kölcsönzés és a kiküldetés, a harmadik a munkáltatói jogutodlás kérdése, azaz a munkáltató fizetésképtelenségével, a vele szemben csőd- vagy felszámolási eljárással, és a Bérgarancia Alap működésével, valamint a csoportos létszámleépítéssel kapcsolatos kérédsek. A tanulmány kibontja az egyes jogkapcsolatok mögött meghúzodó közös vonásokat, amelyek lehetővé teszik azok tudatos vagy véletlenszerű összecserélését vagy együtt alkalmazását, majd ismerteti a rokon intézményeket elválasztó ismérveket, azzal a céllel, hogy csak ott lehessen felcserélni vagy együtt alkalmazni őket, ahol a jogdogmatika engedi és jogszociológialiag is indokolt. 

 

Teljes absztrakt mutatása
27
20
Politikai költségvetési ciklusok: fiskális ciklushatások az állami kiadásokban Lengyelországban
Megjelent június 16, 2014
47-62

A tanulmány a fiskális ciklusok jelenlétét vizsgálja az államháztartási egyenlegek alakulásában Lengyelországban, 1989 és 2011 között. Összességében a legutóbbi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a politikai költségvetési ciklusok (PBC) jelensége inkább a kevés demokratikus tapasztalattal rendelkező új demokrá...ciákra jellemző, mint amilyenek például a posztszocialista tranzíciós országok. Mindazonáltal,
a ciklusok idővel eltűnnek, ahogy a választópolgárok kiismerik a demokratikus intézmények működését és a politikai manipulációt. Ezt az elméletet azonban Lengyelország mintáját vizsgálva nem tudtuk
empirikusan megerősíteni – sem a teljes államháztartási egyenlegben, sem az állami kiadásokban. Bár az 1997-es és a 2001-es választási mintában azonosítottunk fiskális ciklushatásokat a nyugdíjak és közszféra bérei terén, ezek átmeneti jellegűek voltak, s pozitív szavazatvásárlási hatásukat sokszor egyéb tényezők, intézkedések mérsékelték. Összességében a lengyel költségvetési egyenleg ciklikus mozgását – különösen a kilencvenes években – jellemzően nem a PBC okozta.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D72, E62, H3

Teljes absztrakt mutatása
17
0
Az eurózónához való csatlakozás időzítése
Megjelent augusztus 24, 2020
45-62

A magyar gazdaságpolitika előtt álló egyik legaktuálisabb kihívás a közös valuta átvétele időpontjának meghatározása. A tanulmány ennek a komplex kérdéskörnek a közgazdasági és politikai gazdaságtani elemzését végzi el, térségi összefüggésben tárgyalva a hazai trendeket. Kiindulópontként leszögezhető, hogy az... euró bevezetése várhatóan 0,5–1 százalékpont addicionális többletet generálna a reál GDP hosszú távú növekedési üteméhez a kelet-közép-európai országokban. A közös valutára kitűzött jelenlegi 2010-es hivatalos céldátum technikailag tartható hazánk számára, hiszen 5 évre a közös valuta bevezetésétől nem állt jobban a maastrichti konvergenciakritériumok tekintetében a jelenlegi eurózóna-tagok jelentős része sem. Az írás sorra veszi az euró bevezetése időpontjának halogatása melletti szokásos érveket és ellenérveket annak fényében, hogy a globalizált pénzügyi piacok és a masszív spekulációs tevékenység mellett inkább önveszélyes, mint hatásos fegyver egy kis, nyitott ország számára a pénzügypolitikai autonómia fenntartása. Az euróövezethez történő csatlakozás sikeres levezénylése szempontjából kulcsfontosságúnak ígérkezik az erős politikai elkötelezettség mind az új tagok, mind az uniós intézmények részéről, ami szükséges lehet a népszerűtlennek ígérkező konszolidációs intézkedések meghozatalához. A tanulmány végkövetkeztetése szerint a pénzügyi stabilitás elérése sokkal könnyebb lehet a közös valutát használó országként, ebből következik, hogy az eurót nem célszerű a felzárkózás gátjaként interpretálnunk, hanem lehetőségként a felzárkózás gyorsítására.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E58, F33

Teljes absztrakt mutatása
1
1
1 - 14 a 14 tételből