Évf. 11 szám 2 (2012)
Kutatás közben

Nemzetközi felsőoktatási rangsorok – miért olyan jók a legjobbak?

Megjelent december 17, 2012
Zsuzsanna Kiss
Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Doktori Iskola
PDF

APA

Kiss, Z. (2012). Nemzetközi felsőoktatási rangsorok – miért olyan jók a legjobbak?. Competitio, 11(2), 127–142. https://doi.org/10.21845/comp/2012/2/8

A tanulmány célja a nemzetközi felsőoktatási rangsorok összehasonlító elemzése. Az írás napjaink tudásgazdaságának átalakuló foglalkoztatási viszonyai közt az egyetemek szerepét, azok teljesítményét
kívánja elemezni. Áttekintő képet próbál adni a globális felsőoktatási rangsorokról, azok módszertanáról, bemutatva készítésük előnyeit és nehézségeit, s javaslatokat fogalmaz meg a módszertanból adódó
torzulások javítására. Részletes empirikus elemzést ad az országok ranglistákban elért eredményeiről, valamint három rangsor összehasonlításán keresztül teszteli azt a hipotézist, miszerint az angol
anyanyelvű országok a módszertanból adódó sajátosságok miatt jobban teljesítenek, mert a kutatási eredmények mérésére használt adatbázisok elsősorban az angol nyelvű publikációkat és azok idézettségét
veszik számításba, s a legrangosabb folyóiratok többsége is angol nyelvű.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, P52

  1. Aghion, P. – Dewatripont, M. – Hoxby, C. – Mas-Colell, A. – Sapir, A. (2007): Why Reform Europe’s Universities? Bruegel Policy Brief, Issue 2007/4., September.
  2. ARWU (2011): Academic Ranking of World Universities 2011. Institute of Higher Education, Shanghai Jiao Tong University.
  3. Boulton, G. (2011): University Rankings: Diversity, Excellence and the European Initiative. Procedia – Social and Behavioral Science, Vol. 13:74–82.
  4. Dosi, G. – Llerna, P. – Labini, M. (2006): The relationships between science, technologies and their industrial exploitation: An illustration through the myths and realities of the so-called ’European Paradox’. Research Policy, Vol. 25:1450–1464.
  5. Hrubos Ildikó (2009): Alkossunk világszínvonalú egyetemet! Gondolatok jelentős nemzetközi felsőoktatási konferenciák kapcsán. In: Hrubos Ildikó (szerk.) (2009): Műhelytanulmányok. NFKK füzetek 2., Aula
  6. Kiadó, Budapest.
  7. Kozma Tamás (2006): Felsőoktatási rangsorok. Educatio, Vol. 15, No. 4:843–845.
  8. Kozma Tamás – Pusztai Gabriella (2009): Kié a doktori iskola? Educatio, Vol. 18, No. 1:64–74.
  9. Leiden (2011): Leiden Ranking 2011. Centre for Science and Technology Studies (CWTS) of Leiden University.
  10. Pratt, S (2010): Times Higher Education World University Rankings Global Institutional Profiles Project. Presentation at IREG-5 Conference, Berlin. 7 October 2010. http://www.ireg-observatory.org/prezentacje/2010/S4_1_Pratt.pdf, Letöltve: 2012.05.24.
  11. Rauhvargers, A. (2011): Global University Rankings ang their impact. European University Association. http://www.eua.be/Libraries/Publications_homepage_list/Global_University_Rankings_and_Their_Impact.sflb.ashx, Letöltve: 2012.04.13.
  12. THE (2012): World University Rankings. The Times Higher Education Supplement, 5 November.
  13. Török Ádám (2006): Az európai felsőoktatás versenyképessége és a lisszaboni célkitűzések. Mennyire hihetünk a nemzetközi egyetemi rangsoroknak? Közgazdasági Szemle, Vol. 53, No. 4:310–329.
  14. Török Ádám (2008): A mezőny és tükörképei. Megjegyzések a magyar felsőoktatási rangsorok hasznáról és korlátairól. Közgazdasági Szemle, Vol. 55, No. 10:874–890.
  15. Usher, A. – Savino, M. (2006): A world of Difference: A Global Survey of University League Tables. Educational Policy Institute, Toronto. http://www.educationalpolicy.org/pdf/world-of-difference-200602162.pdf,
  16. Letöltve: 2012.05.21.