Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Konfliktus és demokrácia: Érvek a konfliktusok politikai jelentősége és korlátozásuk szükségessége mellett
    8-24
    Megtekintések száma:
    51

    A demokrácia és a konfliktus viszonya politikaelméleti szempontból meglehetősen összetett.
    Egyrészről, politika és konfliktus általános politikai tapasztalata ellenére a demokratikus rend
    kontextusában a konfliktus hajlamos elveszíteni az értékét, szemben a konszenzussal vagy a
    kompromisszummal. Másrészről, a konfliktusok politikai jelentőségének elismerése mellett sem
    lehet lemondani az intenzitáshatárok értelmezéséről. Mindezek a kérdések egy eredendően
    nyilvános politikai térben, a politika diszkurzív terében merülnek fel. Eme elméleti keretben a
    konfliktus értelmezésének teoretikusan kitüntetett fogalma a vita. A tanulmány ezt három
    teória körül végzi el. J. S. Mill rávilágít arra, hogy a vitára szükség van a politikai közösségben,
    annak episztémikus és érzelmi funkciói vannak. Szabó Márton diszkurzív politikatudományának
    is kitüntetett fogalma a vita, ami nemcsak a politika egyedi esete, hanem létmódja is. Szemben a
    legtöbb kortárs, a politikát a kommunikáció felől értelmező elmélettel, a diszkurzivitást eleve
    konfliktusosnak láttatja. A diskurzuselméleti hátterű Chantal Mouffe demokratikus agónról
    beszél, a konfliktusokat értelmezi a demokratikus rend keretei között, felhíva a figyelmet az
    identitások diszkurzív konstituálódásának demokratikus feltételeire. Elmélete az értékes
    konfliktusok és azok demokrácián belüli határainak egyik teoretizálási kísérlete.

  • A leglátogatottabb európai országok tengerpartjainak érintettsége a túlzott mértékű turizmussal
    98-122
    Megtekintések száma:
    55

    A turizmus a környezetre és a társadalomra szüntelenül hatást gyakorol, melynek számbavétele
    során kiderül, hogy ezek a hatások nem mindig előnyösek. A negatív hatások között megjelenik
    a szennyezés mértékének növekedése, a tájba nem illő építkezés, a helyi társadalom és a turisták között kialakuló konfliktusok, a tömeg és a zsúfoltság is. Kutatásom célkitűzése a túlzott
    mértékű turizmus által érintett tengerparti helyszínek feltérképezése Európa déli országaiban.
    A 2019-ben legtöbb nemzetközi turistát fogadó európai országok turizmusának vizsgálata révén kerül bemutatásra a 3S turizmus (sea, sand, sun – tenger, homok, napfény) jelentősége, az általa vonzott turisták tömege, annak hatásai. A napsütötte homokos tengerpartokkal rendelkező
    Franciaország, Spanyolország és Olaszország turizmusa különféle nemzetközi adatbázisokból
    származó adatsorokat összegezve kerül bemutatásra. Ezt követi a vizsgálat középpontjában
    lévő három országból konkrét desztinációk eseteinek elemzése korábban publikált szakcikkek
    alapján. Bemutatásra kerülnek olyan partszakaszok, melyeket más nemzetközi szerzők az overtourism jelenséggel hoztak kapcsolatba.

  • A szülői kontroll formái a posztadoleszcens fiatalok életében
    123-141
    Megtekintések száma:
    137

    Jelen tanulmány a posztadoleszcens korban lévő fiatalok leválása során megjelenő kontrolltényezőkkel foglalkozik, melyek késleltethetik, vagy akadályozhatják a fiatal felnőtt leválásának folyamatát. Célja az, hogy rávilágítson: a gyermekkori neveltetés, a gyermek-szülő kapcsolat és a közöttük lezajló kommunikáció lehetővé teszi egy újfajta tipológia megalkotását, melyben nem csupán a szülői kontrolleszközök azonosíthatók be, hanem a társadalmi kontrollmechanizmusok is identifikálhatók. A posztadoleszcencia-kutatások többsége a leválás sikerességét vagy mértékét leginkább a fiatalok anyagi helyzetére vezeti vissza. Jelen dolgozat azonban azt kívánja röviden bemutatni, hogy a Vaskovics László által megalkotott leválási dimenziók mélyebb megértése lehetséges a kötődések és kötelékek vizsgálatának segítségével.

  • Az ismerőstől az igaz barátig: barátságkép egyetemisták körében
    139-159
    Megtekintések száma:
    50

    Dolgozatom ötletét Albert Fruzsina és Dávid Beáta Embert barátjáról – A barátság szociológiája című könyve adta. Arra vagyok kíváncsi, hogy a társadalmi tőke jellegzetes formája, a barátság hogyan jelenik meg és milyen jelentéssel bír a csíkszeredai Sapientia és a budapesti ELTE
    alapképzésben résztvevő hallgatóinak körében. Kvalitatív módszerként a fókuszcsoportos interjút választottam.
    Bár a két helyszín összehasonlításától nagyobb kontrasztokat vártam, azt találtam, hogy a
    barátság a megkérdezett fiatalok körében univerzális érték.