Keresés

Keresési eredmények

• A felügyelt gépi tanulás kihívásai a szociológiai alkalmazásokban

  27-42.

  Renáta Németh

  Megtekintések száma:

  24

  Az ipari/üzleti alkalmazásokban már sokszorosan bizonyított felügyelt gépi tanulás szociológiai alkalmazásai sajátos kérdéseket vetnek fel. A sajátosság oka, hogy ezekben az alkalmazásokban komplex fogalmak megtanulása az algoritmus feladata (pl. hogy gyűlöletbeszédet
  tartalmaz-e egy tweet). A felügyelt tanulás lényege, hogy előre bekódolt (gyűlöletbeszéd/nem
  gyűlöletbeszéd) szövegek címkézését tanulja meg az algoritmus, jellegzetes szövegmintázatokat
  keresve. A felmerülő kérdések: hogyan jön létre a címkézés? Hogyan lehet betanított kódolókkal
  elvégeztetni egy olyan hermeneutikai kihívást, mint a gyűlöletbeszéd felismerése? Segítenek-e
  ezen a rutinszerűen alkalmazott, részletezett annotálási irányelvek? A cikk arra is kitér, hogyan
  végzik crowdsourcing platformokon a kódolást a nagy cégek, illetve ismertetem az MI-torzítást
  is, aminek itt az a lényege, hogy a kódolók maguk viszik be a diszkriminációt az adatokba. E
  kérdéseket kutatási tapasztalatainkkal illusztrálom.
  KULCSSZAVAK: felügyelt gépi tanulás, annotálás, crows

• „Nem látod, hogy bajban vagyunk?” – A környezetvédelemmel kapcsolatos ignorancia megjelenése a vizuális figyelmi folyamatokban, és néhány lehetséges magyarázat

  49-69

  Farkas Célia Krisztina

  Pajkossy Péter

  Dúll Andrea

  Megtekintések száma:

  36

  A környezeti válság napjaink kiemelkedő kérdésköreként, s alapvetően emberi tevékenység következményeként a társadalom minden szintjén tanulmányozandó. Jelen kutatás az egyéni vizuális figyelmi mintázatokat, illetve az esetleges figyelmi torzítás megjelenését helyezte a középpontba, környezeti problémákat megjelenítő képekkel kapcsolatban, háborítatlan természeti,
  illetve szociális jeleneteket ábrázoló kontrollingerekkel összehasonlítva, mindezt egy reakcióidő-feladat keretei közt. Emellett a résztvevők hangulatának változása és önbevallásos környezettudatosságuk is felmérésre került. Figyelmi torzítást kizárólag a szociális tartalmú negatív
  ingerek eredményeztek, a környezeti jelenetek esetében ez nem volt kimutatható. A résztvevők
  hangulata bár romlott a kísérlet során, sem ez, sem pedig a környezettudatosság nem mutatott
  összefüggést egyik további változóval sem. A kísérlet során az ingerek kifejezetten rövid ideig
  kerültek megjelenítésre, mely rövidség automatikus figyelmi válaszok megragadását célozta. Az
  eredmények szerint a környezeti krízis témája erre nem volt alkalmas, ami különböző lehetséges
  magyarázatok (köztük az evolúciós háttér) keresésének igényét is felveti.

• Debunking Myths about the American Presidential Elections of 2016 and Failures in the Social Sciences

  51-61

  Weaver Eric Beckett

  Megtekintések száma:

  26

  Throughout the campaign and following the elections of 2016, the two major political parties
  cherished stories about what happened, and why it happened. Some of these stories have some
  basis in fact, while others are completely mythical, and nevertheless believed. These stories, or
  myths, arise from the political desires and belief systems of those who tell them. In what follows
  we will examine these stories in the lights of the facts

• Hatékonyan hatni az emberekre: avagy kell-e, szabad-e manipulatív hatásokkal élniük a segítő szakembereknek?

  78-108

  Krémer Balázs

  Megtekintések száma:

  43

  Az elmúlt két évtized gazdasági és politikai válságaihoz nagyban hozzájárult az, hogy különféle
  manipulatív hatásoknak engedve az emberek józan eszük és racionális gondolkodásuk helyett
  döntéseiket különféle érzelmi és ösztönös alapú csábítás, félrevezetés hatása alatt hozták meg.
  Mára e manipulatív hatások uralják a kereskedelmi vagy a populista politikai kommunikációt. Az alábbi dolgozat a szerző hezitálását osztja meg arról, hogy miközben mind az emberek
  döntéshozatalában, mind a másik emberre gyakorolt kommunikatív hatások körében nemhogy
  megkerülhetetlenül jelen vannak a racionális mérlegeléstől és érveléstől eltérő, nem racionális
  tényezők is – de, vajon szabad-e egyáltalán ilyen manipulatív hatásokkal élniük az ügyfeleikre
  gyakorolt hatásgyakorlásuk közben a segítő szakembereknek? És ha bármiben is igen, akkor
  milyen feltételek mellett, milyen speciális korlátokat betartva szabad élni az ilyen hatásokkal,
  az ilyen hatások „hatalmával”? Ugyanígy: vajon mikor mit lehet és kell tenni a manipulatív hatások enyhítésére, az azok alól felszabadító, bölcs döntésekhez segítő józan ész térnyeréséhez, a
  racionális mérlegelés alapján történő felelős „képessé tevésre”? A cikk nem vállalkozik az igaz
  és helyes válaszok megadására, szempontokat ad és igyekszik olvasóját arra provokálni, hogy
  járuljon hozzá e fontos probléma tisztázásához.