Keresés

Keresési eredmények

• Kormányzati legitimitás és az adómorál összefüggései a fiskális szerződésben: A kollektív szolgáltatások és a kormányzati kommunikáció esete

  140-156

  Pokornyi Zsanett

  Megtekintések száma:

  62

  Tanulmányom a Margaret Levi (1988, 1998) és Jeffrey F. Fimmons (2005) nevéhez fűződő fiskális szerződés elméletére építve vizsgálja az adómorál és a kormányzati legitimitás közötti kapcsolatrendszer természetét, mely a morális megfontolások, valamint az azokat befolyásoló kormányzati tényezők megismeréséhez is hozzájárulhat. A fiskális szerződés elmélete szerint ugyanis az adófizetők és a mindenkori kormány között egy hallgatólagos megállapodás áll fenn, mely a kormányt a kollektív szükségletekre reagáló szolgáltatások fenntartására, míg az állampolgárokat az ehhez való hozzájárulásra, az adók befizetésére kötelezi. Az adófizetés tehát önkéntes, de feltételekhez kötött. Tanulmányom e szerződéselméletből kiindulva érvel amellett, hogy a fiskális megállapodás az állampolgárok közösség iránt érzett felelősségében gyökerezik, mely az adófizetés során fellépő morális megfontolásaikat erősítheti fel. Az adófizetők és a mindenkori kormány között fennálló kétoldalú szerződés így a társadalmi felelősségvállalásban gyökerező adómorál jelentőségére világíthat rá.

• Demokratizálódási hullámok és politikai programok. Az 1989 utáni magyar és az 1945 utáni német átmenet összehasonlító perspektívában

  80-96

  Csizmadia Ervin

  Megtekintések száma:

  31

  -

• Kockázatok és mellékhatások az iskolai nevelésben

  77-85

  Kósa Rita Diána

  Megtekintések száma:

  37

  Az iskolával foglalkozó kutatókat főként az érdekli, mi történik az általános iskolába való belépés előtt, illetve az onnan való kilépés után, azzal, hogy mi zajlik e két esemény között már

  kevésbé.

  Ennek egyrészt módszertani okai vannak, hiszen a rejtett tanterv, az iskola életének,

  belső világának feltárása sok szempontból problémás terület. Másrészt mindenki járt iskolába,

  így a legtöbben úgy vélik, hogy pontosan tudják, mi zajlik az iskola falai között. Azonban ma sem

  tudjuk azt, hogy pontosan mi is játszódik le az iskolában, ami jelentősen megnehezíti az oktatáspolitikusok, tantervkészítők és a pedagógusok munkáját.Az iskolával foglalkozó kutatókat főként az érdekli, mi történik az általános iskolába való belépés előtt, illetve az onnan való kilépés után, azzal, hogy mi zajlik e két esemény között már

  kevésbé.

• A „nőkérdés” tematizálása a politikai pártok diskurzusaiban a forradalom utáni Tunéziában (2011–2014)

  127-145

  Ghali Nawel

  Szekulesz Dóra

  Megtekintések száma:

  54

  A tunéziai politikai rendszer több mint ötven éven keresztül szekuláris alapokon szerveződött, amely számos jogot biztosított a nők számára. A családpolitika mellett az oktatás, az egészségügy, valamint a gazdasági és politikai szektorok is kedvezően alakultak nemek egyenlősége szempontjából. Ugyanakkor a rendszer autoriter elnyomást gyakorolt minden más politikai erővel szemben. A Ben Ali rezsim 2011. január 14-én történő elsöprése után a tunéziai társadalomnak új gazdasági, társadalmi és politikai kihívásokkal kellett szembenéznie. Az új szekuláris-Iszlám diskurzus vitákat indított, mind a nyilvános, mind pedig a magánszférával kapcsolatban (Zeghal 2013). Ezen viták egyik legégetőbb témája a nők jogainak kérdésköre volt. Az iszlamisták közéleti részvételének következtében az országban új, komplex és az eddiginél kétértelműbb politikai mező jött létre. Ebben a mezőben a nőket – bár a „nőkérdést” eltérő módon tematizálták az egyes politikai szereplők, lényegében a szembenálló és versengő felek egyaránt instrumentalizálták. Ennek a kontextusnak a vizsgálatára a diskurzuselemzés módszerét alkalmazza a kutatás, mely a demokratikus átalakulás alatt zajlott eseményeket, és elhangzott beszédeket elemzi. Célom a forradalom utáni politikai helyzet jobb megértése, annak érdekében, hogy a nők társadalmi és politikai szerepének és lehetőségeinek politikai peremfeltételeit feltárjam Tunéziában.

• Projects’ Social Effects: The Project Orientated Society

  66-77

  Czibere Ibolya

  Megtekintések száma:

  39

  -

• A rabszolga-kereskedelem és a bizalom

  172-177.

  Schranz Edit

  Megtekintések száma:

  56

  Hat-e, s ha igen, hogyan hat a kultúra a társadalomra? Nathan Nunn és Leonard Wantchekon tanulmánya nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy megvizsgálja, az afrikai földrész lakóiban, valamint a gazdaságban máig nyomot hagyó – ám mintegy 100 éve befejeződött – rabszolga-kereskedelem hatásait, az egyének kulturális, nor-makövető, hiedelmekkel és értékekkel kapcsolatos gondolkodása, viselkedése terén. Céljuk kideríteni az okokat, amelyek az Afrikán belül megmutatkozó történelmi bi-zalmatlansághoz vezettek a helyi kormányok vagy önkormányzatok (politika), a ki-sebb lakóközösségek (szomszédok) irányába vagy akár a családi kapcsolatokon be-lül, s amelyek mind a mai napig befolyással lehetnek a gazdasági fejlődésére. Nunn és Wantchekon hipotézise abból a Nunn által írt korábbi tanulmányból indul ki, amely ok-okozati összefüggést mutatott ki a 400 éves rabszolga-kereskedelem, vala-mint az afrikai lakosság mai jövedelmi viszonyai között, a rabszolga-kereskedelem hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálva.

• Idők hullámai narratívákban, az identitásformálás szcénáiban

  3-18

  A. Gergely András

  Megtekintések száma:

  47

• Az önkéntesség önkéntelen oldalai. Munkahelyi konfliktusok a civil szervezeteknél végzett önkéntes munka során

  276-298

  Szeder Dóra Valéria

  Megtekintések száma:

  30

  -

• Social transformation and changes in daily life in Hungary, during the period of the change of system

  192-201

  Valuch Tibor

  Megtekintések száma:

  28

  -

• Kisiskolások teljesítményszorongásának csökkentése

  115-128

  Fülöp Ilona

  Megtekintések száma:

  66

  A romániai hagyományos oktatás nagy paradoxona az, hogy úgy próbáljuk növelni a gyermekek teljesítményét, hogy szorongást keltünk bennük. Mint tudjuk, a szorongás visszafogja a teljesítmény kibontakozását. Azt is tudjuk, hogy ha a szülő igényszintje magas, a gyermek igényszintje, vagy iskolai teljesítménye ehhez képest meg igen alacsony, akkor ez a családban is számos konfliktus alapja. Ha a szülők nem megfelelő módszerekkel próbálják a gyermeket tanulásra ösztönözni (verbális vagy fizikai agresszió, büntetés, javak megvonása), a gyermekben egyre inkább fokozódik a szorongás, az iskolai teljesítménye pedig tovább hanyatlik. Ez egy ördögi körhöz vezet, mely során a gyermek személyisége, önbizalma sérül. Vekerdy (2001) egyetért azzal, hogy a kisgyermeknek nem feladata az, hogy a felnőtt világhoz igazodjon, amint ezt teszi, „látni fogjuk, belebetegszik” (Vekerdy 2001: 17). Szerinte biztosítani kell a gyermekek számára, hogy autonóm, öntörvényű személyiségüknek megfelelően, minél teljesebben éljék meg a gyermek-, ifjú- és kamaszkorukat. Azt gondolom, ha a gyermeket büntetjük, megvonjuk tőle azt, ami a szükséglete, ha kíváncsiságát letörjük, ha szorongóvá tesszük, gátoljuk a fejlődésben, a kibontakozásban.

• Mindent az alapjövedelemről? Amy Downes – Stewart Lansley (eds.): It’s Basic Income. The Global Debate. Bristol, Policy Press 256 p

  158-161

  Oláh Eszter

  Megtekintések száma:

  27

• Politikai fejlődés: mi, miért, hogyan? A mai Magyarország előtörténete összehasonlító keretben

  5-26

  Csizmadia Ervin

  Megtekintések száma:

  91

  A tanulmány középpontjában az 1989–90 előtti Magyarország politikai fejlődésének komparatív vizsgálata áll. A szövegben a szerző nem foglalkozik az elmúlt 32 évvel, sokkal inkább az a kérdés izgatja, hogy a politikai fejlődés fogalmának hányféle értelmezése létezik. Ezek közül külön is kitér a fejlett országok (például az Egyesült Államok), valamint a fejlődő országok (azon országok köre, amelyek a gyarmati sorból szabadultak fel az 1960-as években) politikai fejlődésére, és kiindulópontja az, hogy Magyarország nem írható le sem a fejlett, sem a fejlődő országok esetében használt kategóriákkal. A tanulmány ugyanakkor elismeri, hogy a magyar fejlődés mindenkori mércéje a nyugati fejlődés, de nem fogadja el azt a megközelítést, hogy mivel a magyar fejlődés számos ponton eltér a nyugatitól, ez egyben azt is jelenti, hogy zsákutcás. A dolgozat hipotézise a magyar politikai fejlődés „normalitásának” tézise.

• Az egyenlőségről: (Történeti megközelítésben)

  57-66

  Nagy Levente

  Megtekintések száma:

  35

• Családtervezés és munkaerőpiaci aspirációk lakásotthonban nevelkedő fiatalok körében

  87-109

  Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  61

  A gyermekek helyzetének vizsgálatát számos nemzetközi és hazai szervezet állította figyelmének középpontjába. Jelen tanulmány azon fiatalok vizsgálatát tűzi ki céljául, akik a gyermekvédelmi szakellátás lakóotthonaiban élve speciális csoportot képeznek a gyermekek és fiatalok
  között. A családtól való elszakadás – akár rövidebb, akár hosszabb időtartamra– alapvetően
  meghatározza a fiatalok jövőképét. A felnőtté válás több dimenzióját vizsgálja a tanulmány,
  különös hangsúlyt fektetve a fiatalok családtervezéssel és munkavállalással kapcsolatos elképzeléseire. A fiatalok elvárásait és vágyait külső és belső tényezők egyaránt determinálják, melyben különösen a lakásotthon közege és a vér szerinti családhoz fűződő viszony meghatározó
  erejű. Annak ellenére, hogy a tudatos és kevésbé tudatos jövőtervezés eltérő elvárásokat és vágyképeket takarnak, azoknak megvalósítása hasonlóan komplex feladat az összes fiatal számára.
  A szükséges feltételek megteremtése érdekében azonban a támogatói háttérrel nem rendelkezők
  többszörös hátrányt szenvednek, melynek kompenzálásában jelentős szerep jut a gyermekvédelmi szakellátás intézményeinek. A tanulmány összességében igyekszik a felnőtté válás előtt álló
  fiatalok jövőképét felvázolni a családtervezés a munkaerőpiaci aspirációk mentén.

• A rurális elit téralapú identitásszerkezetének elemzése egy székelyföldi térségben

  32-49

  Sárosi-Blága Ágnes

  Megtekintések száma:

  56

  A vidéki térségek új kihívásai olyan szakmai elemzések tárházának bővítését támogatják, amelyek a fejlesztés egyik minőségi tényezőjeként a helyi vagy regionális identitásszerkezetek működésére irányulnak. A vidéki térhasználat változásait jelző megközelítések figyelembe vétele különösen fontosnak mutatkozik a posztszocialista országok vidéki térségeiben, amelyekre ez
  idáig többnyire csak centralizált fejlesztési programok irányultak, és amelyek az endogén fejlesztési paradigmában rejlő lehetőségek felismerésének kezdeti szakaszában vannak. Románia
  vidéki térségei közül jellegzetesen ilyen a kisebb-nagyobb tájegységekből álló székelyföldi térség,
  amely esetében az új vidékfejlesztési paradigma alapján fejlesztési potenciált jelenthet az adott
  tájegységekhez kapcsolódó téralapú identitás. Tanulmányom célja egy kisebb székelyföldi tájegység, a Felcsík kistérség kapcsán bemutatni a téralapú identitásszerkezet fontosabb dimenzióit a térségi elit körében végzett kutatás alapján.

• Változások a családban: Orsolya Kolozsvari (2019): Gender, Marriage, Families – From the Individual to the Social. Kendall Hunt Publishing Company, Dubuque, 372 p.

  147-151

  Béres Zsuzsa

  Ladancsik Tibor

  Maszlag Fanni

  Nemes-Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  38

  -

• Gondolatok az ellenőrzés társadalma kapcsán– Lábjegyzetek Deleuze és Guattari gépéhez

  210-228

  Nyiri Szabolcs

  Megtekintések száma:

  79

  Jelen tanulmány a Gilles Deleuze és Félix Guattari által megalkotott gép-fogalmat járja körül.
  Arra vállalkozik, hogy a gép fogalmát a deleuze-i ellenőrző-társadalom koncepcióból kiindulva
  mutassa be. Így nem a korábbi freudi és lacani vágy fogalmának kritikáján keresztül történik
  meg a gép mint késő-kapitalista absztrakt ágens bemutatása, hanem a gépies mechanizmus
  – mint működési logika – egy új szempont szerinti genealógiája kerül felvázolásra. Így tehát a
  tanulmány nem elsősorban a pszichoanalízis és a kapitalizmus, valamint azok kritikájaként fellépő szkizoanalízist interpretálja, hanem az ellenőrző-társadalom működési logikáját: a kontrolláló szabadság artikulációját. Ez utóbbihoz olyan fogalmak kerülnek megvilágításra, mint
  az absztrakt gép, de-, illetve reterritorializáció, valamint a kibernetikai rendszerek működési
  alapelvei. E fogalom vizsgálatával tehát új megvilágításba kerülhet jelen korunk társadalmi,
  gazdasági és politikai folyamatainak megértési módozatai.

• A vasárnapi ebédtől a szavazóurnáig: Politikai szocializáció és politikai homofília a magyar társadalomban

  8-36

  Gere Dömötör

  Stefkovics Ádám

  Megtekintések száma:

  197

  A politikai szocializáció az egyéni politikai identitás formálódásának folyamata, amely során kialakul az egyén politikához való viszonya és politikai világképe. A politikai szocializáció különböző szférákban valósul meg, melyek közül kiemelt jelentősége van a családnak és azon belül is a szülőknek. Korábbi magyarországi kutatások is megerősítették, hogy a család az állampolgárság egyfajta „inkubátora”. Mindazonáltal alig áll rendelkezésre Magyarországon olyan adat, ami a politikai attitűdök átadásának pontosabb megértését tenné lehetővé. Jelen tanulmány a családon belüli (szülő és gyermek közötti) politikai homofíliát, valamint a szülői politikai jellemzők egyénre gyakorolt hatásait vizsgálja Magyarországon. Adataink egy 2023-ban felvett országosan reprezentatív, 2000 fős telefonos kérdőíves kutatásból származnak. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar családok közel kétharmadában azonos politikai nézeten voltak a családtagok a kérdezett gyermekkorában, a homofíliamutatók esetében a legmagasabb arányt, az apák és a válaszadók szavazási aktivitásában, valamint az anyák és megkérdezettek konzervatív-liberális beállítódása között találtuk. A szülők jellemzőinek hatását strukturális egyenlet modellezésével (SEM) teszteltük. A szülők politikai érdeklődésének és ideológiai pozíciójának erős direkt hatása volt a gyermek ugyanezen jellemzőire, ám az egyén politikai részvételét és pártpreferenciáját a szülők már csak indirekt módon befolyásolták. Az attitűdök átadásának sikerét erősen növelte, ha a szülők maguk is homofílek voltak a szóban forgó jellemző mentén. Eredményeink rámutatnak a család, mint elsődleges ágens fontos szerepére a politikai szocializációban és új kutatási irányokat jelölnek ki.

• Magyarország és a kisebbségi magyar közösségek 1989 után

  40-79

  Bárdi Nándor

  Megtekintések száma:

  23

  -

• Digitális egyenlőtlenségek a 15–17 éves fiatalok körében: Településtípus és jövedelmi tényezők hatásvizsgálata

  65-76

  Galán Anita

  Megtekintések száma:

  42

  -

• Social Conflicts in the 21st Century – the Shadows of Global Environmental Change

  48-65

  Bruckmeier Karl

  Megtekintések száma:

  22

  -

• Roma oktatási helyzetkép Hargita megyében – pedagógusi viszonyulások

  75-92

  Jakab Judit

  Megtekintések száma:

  48

  A tanulmány roma gyerekeket oktató pedagógusokkal készített interjúk alapján mutatja be
  azokat a pedagógusi attitűdöket és magatartásokat, amelyek a mindennapi oktatási gyakorlatot alakítják. Intézményes programok, infrastrukturális és személyi feltételek hiányában a
  pedagógusoknak személyesen kell megoldásokat találniuk az adódó nehézségekre. Így válnak
  az integrációs folyamat kulcsszereplőivé, és ezért viszonyulásaik, attitűdjeik meghatározóak a
  roma gyermekek iskolai eredményességének szempontjából. A kutatás célcsoportját olyan pedagógusok képezik, akik a Csíki-medence (Hargita megye, Románia) olyan általános iskoláiban
  tanítanak, ahol a roma tanulók aránya meghaladja a 25 százalékot. Az országos szakpolitika
  fontosabb irányainak jelzése és a székelyföldi magyar-roma viszonyt vizsgáló szakirodalom bemutatása szélesebb értelmezési keretet kínál a vizsgált témakörnek.

• Közelítések egy integrációs látleletről : Két könyv, egyazon fázis, harmadik olvasat

  117-132

  A. Gergely András

  Megtekintések száma:

  55

  -

• A cigány kártya: A cigányellenesség megnyilvánulási formái a szélsőjobboldali parlamenti felszólalásokban

  131-155.

  Félix Anikó

  Vásárhelyi Orsolya

  Megtekintések száma:

  59

  A tanulmány célja a magyarországi szélsőjobboldal cigánysággal kapcsolatos beszédmódjának vizsgálata az Országgyűlésbe bekerült szélsőjobboldali pártok, a MIÉP és a Jobbik parlamenti felszólalásainak elemzésén keresztül. Ennek során bemutatjuk azokat a tematikus kereteket, diskurzusokat, amelyek keretében a MIÉP és a Jobbik képviselői a cigányságról beszéltek az Or-szággyűlésben. Továbbá elemezzük a különböző reprezentációkat, „cigányképek” és kapcsolódó diszkurzív stratégiákat, amelyek a feltárt tematikák mentén megjelennek a három vizsgált par-lamenti ciklusban. Bemutatjuk, hogy mikor, milyen témák mentén és hogyan kommunikáltak ezen pártok a romákról és ezáltal feltárja, hogy a szélsőjobboldali retorika hogyan járult hoz-zá a cigányellenesség társadalomban való fennmaradásához, újratermelődéséhez, vagy éppen megerősödéséhez.

• Social Action and the Power of the Irrational

  131-137

  Horváth Ágnes

  Megtekintések száma:

  23

  -