Keresés

Keresési eredmények

• Az új típusú droghasználat szerepe és megjelenése a társadalom perifériáján élő fővárosi roma közösségekben

  104-114

  Balázs András

  Megtekintések száma:

  46

  A hazai tömegmédia egyre gyakrabban ad hírt az új típusú, szintetikus kábítószerek1 térhódításáról, illetve arról a folyamatról, amely során az olcsó drogok a legszegényebb rétegek esetében alternatívájává válnak a hagyományos pszichoaktív szereknek, illetve az alkoholfogyasztásnak.

  A tudatmódosító szerek használata valamennyi társadalmi réteg életmódjának szerves része. A személyes szerhasználati szokások kialakulását és rögzülését döntő módon befolyásolja a családi szocializáció, az egyént körülvevő szűkebb és tágabb környezet szenvedélyekhez, illetve szenvedélybetegségekhez való viszonya. Bár az adott életformacsoport addikciókkal kapcsolatos normarendszere lényeges hatást gyakorol a fiatalokra, a felelősség a társadalom egyéb szocializációs intézményeit is terheli. A szerhasználati trendek változását a közegészségügy, az oktatási rendszer és az állami büntetőpolitika jelentős mértékben alakítja.

• Jövő-kép-alkotás: A magyar fiatalok jövőterveit megalapozó motivációk vizsgálata

  5-19

  Hamvas László

  Megtekintések száma:

  78

  Az egyre gyorsabban változó világunkban a fiatalok számára egyre nehezebbé és összetettebbé

  válik a jövőjük tervezése, amit minden érintett problémaként értékel. Nem csak az egyén szá-

  mára fontos például a demokratikus berendezkedéshez fűződő viszony, a gyermekvállalási hajlandóság, a továbbtanulási szándék, az, hogy a lakóhelyén vagy külföldön képzeli-e el a jövőjét,

  a deviáns viselkedésminták kockázata, hanem a társadalom számára is, hiszen egy-egy adott

  térség jövőjét is befolyásolják a fenti jövőkép-mutatók. Az ifjúságkutatásban hagyományosan alkalmazott módszerek, melyek a szociodemográfiai jellemzőkre (azaz az objektív élethelyzet-muutatókra) fókuszálnak, egyre kevésbé képesek adekvát válaszokat adni ezekre a kérdésekre. Feltételezésünk szerint az összefüggések beazonosítására a hagyományos szociológiai módszerek

  mellett a pszichológiai és szociálpszichológiai eszközök is szükségesek.

  Tanulmányunkban ezért a magyar fiatalok döntései mögött meghúzódó motivációkat, mint jö-

  vőkép-alkotó tényezők jelentőségét mutatjuk be a European Social Survey legutóbbi, 2014-es

  adatainak másodelemzésével.

• A 2011-es választási reform kihatása az országgyűlési választásokra II.: Empirikus megközelítés

  89-111

  Nagy Levente

  Megtekintések száma:

  109

  A reformra – a 90-es évek végétől – megért magyar választási rendszer radikális megváltoztatására a minősített többséggel kormányzó Fidesz-KDNP részéről került sor 2011-ben. Hatalmi fölényének tudatában a kormány olyan reformot hajtott végre, mely nem a politikai elit egészére kiterjedő konszenzuson nyugodott, de biztos lépésekkel konszolidálta a fennálló hatalmat. Jelen tanulmány a választási reformra irányuló érveket mutatja be, majd a 2022-es és 2018-as választási eredmények alapján annak a tézisnek az alátámasztására tesz kísérletet, amelynek értelmében értékalapú érvelései ellenére a Fidesz hatalomkonszolidáló érdekérvényesítési szándékkal kezdeményezte a reformot, és hozott létre – a maga hatalmi szemszögéből nézve – egy sikeres, de a korábbinál aránytalanabb választási rendszert.

• A felsőoktatásban tanuló férfiak hátránya a társadalmi (iskolai) mobilitásban, a kétciklusú képzés bevezetése után

  20-31

  Fényes Hajnalka

  Megtekintések száma:

  33

• Implicit munkateljesítmény sztereotípiák Svédországban az etnikummal és a túlsúllyal kapcsolatban

  231-235

  Sánta Tamás

  Megtekintések száma:

  30

  -

• Változásfolyamatok a magyarok és ukránok által lakott kárpátaljai Izsnyéte közösségében

  62-85

  Doszpoly Roland

  Megtekintések száma:

  56

  Kutatásaimat a kárpátaljai Izsnyétén 2012-ben kezdtem antropológiai kutatócsoporttal. Kezdetben a lokális település együttélési mechanizmusaira, az ott élő etnikumok kulturális sajátosságaira voltunk kíváncsiak, de a háborús helyzet miatt hamarabb abba kellett hagynunk empirikus kutatásainkat 2015 előtt. 2017-ben, doktoranduszként folytattam empirikus kutatásaimat Izsnyétén, ahol a magyarok abszolút többséget képviselnek az államalkotó ukrán etnikummal szemben. Az alapvető kutatási koncepció az volt, hogy olyan határhoz közel eső lokális települést válasszak, ahol kettő, vagy három eltérő etnikum él együtt évtizedek óta. Tanulmányomban az etnicitás termelődésének folyamatát vizsgálom, valamint a településen élő etnikumok egymásról alkotott képét és változásait, valamint egymáshoz való alkalmazkodási folyamatait korábbi kutatások adataival összehasonlítva, reflektálva a változásokra, főként az asszimiláció tükrében. Már a 2012-es kutatások eredményei is térbeli izolációt mutattak, sok esetben a disszimiláció volt tapasztalható az együtt élő etnikumok között, azonban számos más tényező és aspektus az elmúlt években eltérő, változatos folyamatokat idézett elő.

• Ki veszett oda a Titanic katasztrófájában?, avagy a társadalmi norma fontossága

  197-201

  Baluja Petra

  Megtekintések száma:

  23

  -

• Hármas határokról antropológiai megközelítésben

  191-195

  Zámbó Gabriella

  Megtekintések száma:

  31

  A kötet tematikus szerkezete lehetőséget nyújt az olvasó számára, hogy a kezdeti
  elméleti felvezetés után a terepmunka módszerének köszönhetően egy-egy fejezeten keresztül részese legyen az adott térség lokális közegének. A néprajzi megközelítés eredményeként nem csak a fizikai határ jellemzőit ismerhetjük meg közelebbről, hanem betekintést nyerhetünk a helyi közösségek identitásformálásának
  legfontosabb mechanizmusaiba. A széleskörűen és változatosan vizsgált hármas
  határ blokkok igyekeznek megragadni és hűen ábrázolni a kisebbség-többség kapcsolatból adódó másság és önmeghatározás kérdéseit. Mindemellett olyan alapvető
  témákat is középpontba állítanak a szerzők, amelyek a tapasztalt lokális jelenségek
  mellett kiterjedtebb és komplexebb kérdéseket is felvetnek, úgymint a regionális
  identitás, az informális kereskedelem és a határon túli kisebbségek jövője.

• MaHolnap: Társadalmi felzárkózási szemle

  135-137

  Maszlag Fanni

  Megtekintések száma:

  27

  -

• A globális karriermenedzsment funkciói

  49-64.

  Réka Szondi

  Megtekintések száma:

  70

  A vállalatok hosszútávú stratégiai céljai közt szerepel a versenyképesség fenntartása. A materiális és immateriális javak mellett a humán tőke értéke folyamatosan növekszik, köszönhetően a
  munkaerőpiaci változásoknak. A lojális, speciális szaktudású munkavállaló nagymértékben hozzájárul a szervezeti siker eléréséhez a kompetenciák, tapasztalatok és készségek révén. A multinacionális cégek karriermenedzsment rendszerét vonzóbbá teszi a nemzetközi kiküldetések
  lehetőségének megléte, ami egy nagyon összetett, komplex tervezést igénylő folyamat. Ez a rendszer globálisnak tekinthető több okból is: az országokon átívelő jellege miatt, a munkavállalóknak nyújtott nemzetközi tapasztalatszerzés okán és végső soron a sikeres folyamat részeként
  azért, mert a munkavállaló globális színtéren valósít meg egyéni karriert.
  A globális karriermenedzsment kiépítése így számos HR funkciót foglal magába. Hangsúlyt
  kell fektetni többek között a megfelelő munkavállalók megtalálására, kiválasztására, beillesztésére, a mentorálására, a teljesítményértékelés során alkalmazott módszerek alkalmazására és
  az értékelők körére, a megfelelő rendszerességű és módú visszajelzésre, a motiváció elérésére és
  fenntartására, a kompetenciák fejlesztésére és a mentálhigiéné egyensúlyának fenntartására.

• Társadalmi-gazdasági folyamatok a Derecskei járás területén

  105-130

  Rácz Katalin

  Szabó Szilárd

  Megtekintések száma:

  42

  Hazánk számos határ menti térségében tapasztalhatjuk a társadalmi-gazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulását, melyek a jövőbeni fejlődés ütemére, a településeken várható folyamatokra is hatással vannak. A határok, különösen az ország keleti részén, akár több alkalommal is megváltoztak, újra és újra megakasztva egy-egy térség fejlődését (Pénzes et al. 2011). A határok elszigetelhetik egymástól a településeket, így inkább gátolják fejlődést, mint a kapcsolatokat ösztönzik (Reichman, 1993). Számos esetben magának a határnak az átjárhatatlansága, a határátkelők hiánya, vagy távoli elhelyezkedése miatt a kapcsolatok nehezen tehetők újra funkcionális egységgé (Pénzes, 2012).

• Hátralékosok a Berettyóújfalui járásban

  25-35

  Bánfalvi Győző

  Megtekintések száma:

  31

  -

• Szerkesztői előszó: A munkaerőpiac gazdasági-társadalmi kérdései

  5-5

  Mohácsi Márta

  Megtekintések száma:

  34

  -

• Demokratikus választások – szerkesztői előszó

  3-4

  Nagy Levente

  Megtekintések száma:

  46

• Vallásosság megélése a börtönben: Hosszúidős fogvatartottak körében végzett kvalitatív kutatás első eredményei

  1-23

  Miklósi Márta

  Fekete Márta

  Tihanyi Miklós

  Sivadó Máté

  Megtekintések száma:

  41

  A vallás számos pozitív hatást fejt ki a fogvatartott életében, segíti a börtönkörülményekkel való megbirkózásban, képes jelentősen csökkenteni a bebörtönzéssel járó problémákat. Kvalitatív kutatásunkban hosszúidős fogvatartottakat kérdeztünk meg 3 magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben félig strukturált interjú módszerével arról, hogyan vélekednek a vallásosságról, gyakorol e hatást a vallás életvezetésükre, illetve, hogy milyen szerepet prognosztizálnak a vallásnak büntetésük lejártát követően. A szakirodalom feltárását követően három kutatási kérdést állítottuk fel. Feltételeztük, hogy a börtönbüntetés olyan válsághelyzet az egyén életében, amely nyitottá teszi őt a vallási értékrend felé; a vallásosság befolyásolja az egyén értékrendjét, ezen keresztül világ jelenségeihez való viszonyulását; a vallásos fogvatartottak alacsonyabb biztonsági kockázatot jelentenek. A fogvatartottak társadalomba történő visszailleszkedésén túlmutatóan az interjúk elemzése során a narratívák némelyikéből nemcsak a reintegráció igénye rajzolódik ki, hanem a szolgálat célként történő megfogalmazása is tetten érhető. 

• „Sarjainak sorsát-hírét vállára felöltvén”: Vincenzo A. Piccione (szerk.) (2008): Kiskorúak és az új egyetemes jogok. Úton az európai polgárság felé. Aemme Kiadó, Róma

  176-180

  Takács Izolda

  Megtekintések száma:

  28

  -

• A szegények adója

  19-27

  Bánfalvi Győző

  Megtekintések száma:

  35

• Párválasztást befolyásoló tényezők az egyetemista nők körében

  136-158

  Kukucska Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  71

  A tanulmány középpontjában a felsőoktatásban tanuló női hallgatók párválasztását befolyásoló tényezői állnak. Kutatási kérdésként jelenik meg, hogy a házasság intézménye továbbra is
  kiemelkedő helyen szerepel-e a felsőoktatásban résztvevő női hallgatók körében, mint tervezett
  kapcsolati forma? Illetve a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező egyén magasabb iskolai
  végzettségű személlyel alakít-e ki párkapcsolatot, ezzel kapcsolati homogámiát megvalósítva? A
  párválasztás alakulása ezáltal a házasság, az élettársi kapcsolat valamint a halasztási mechanizmus vizsgálata mellett kerül bemutatásra, a partnerszelekciót befolyásoló tényezőkön túl,
  melyek elemzésére egy tíz fős kvalitatív kutatás keretében kerül sor. A faktorok között pedig
  megjelenik az életkor, a lakóhely, a származás és a vallási hovatartozás, illetve a szülőről való
  leválás, valamint az iskolai végzettség, az anyagi tőke és munkaerőpiaci helyzet, a párkapcsolat
  tervezett időtartama és az információs kor hatásai

• Marginalizált társadalmi csoportok láthatósága kapcsolathálózati szempontból

  83-108

  Vida László

  Megtekintések száma:

  276

  A tanulmány különböző marginalizált társadalmi csoportok – börtönviseltek, cigányok, melegek és leszbikusok, hajléktalanok – szegregációját és társadalomban való láthatóságát vizsgálja. A tanulmány egy 1000 fős reprezentatív mintán, méretgenerátoros kapcsolathálózati módszerrel nyert adatok alapján hasonlítja össze a marginalizált csoportok szegregációját, melyhez negatív binomiális modelleket épít, ahol az alpha paraméter mutatja a túlszórás mértékét. Az adatok alapján a szegregáció mértéke a teljes hálóban és a bizalmi hálóban eltér: míg a teljes hálóban a cigányok esetén, a bizalmi hálóban a melegek/leszbikusok esetén a legkisebb a szegregáció. A hajléktalanok szegregációja kiemelkedően magas, aminek oka a saját közegbe való bezáródás. Az alacsony iskolai végzettségűek, az alsó osztályba tartozók, a községekben élők körében a legszűkebb a kapcsolathálózat mérete, mégis itt a legmagasabb a marginalizált csoportbeli tagok száma. A kisebb kapcsolatháló a társas támogatás alacsonyabb szintjével jár együtt. A gyenge kötések hiánya miatt jellemző a homofil kapcsolatháló és szigetszerű zárványok jönnek létre, ahol a szegénység és a kiszolgáltatottság a jellemző.

• Egy "integrált" kötet a társadalmi integrációról

  256-264

  Fónai Mihály

  Megtekintések száma:

  49

  2012-ben újra egy fontos kötetet jelentettek meg a Szociológiai Intézet munkatársai, mely kötet a korábbiak, így a „Társadalmi metszetek” által felvetett kérdésre is keresi a választ a szociológia lehetséges új megközelítési, értelmezési kereteként, de talán egy új paradigmájaként is. A kötet Bevezetőjében a szerkesztők e lehetséges új fogalmi keret, fogalmi rendszer központi elemeként értelmezik a társadalmi integrációt, feltételezve, hogy az képes egy új szintézist hordozni a társadalmi egyenlőtlenségek, az új redisztribúció, az új piaci rend, a fogyasztói társadalom és a kapcsolati társadalom vonatkozásában – a kötet egésze ezt illetően meggyőző válaszokat ad a felvetett teoretikus kérdésekre.

• Egyetemista fiatalok önkéntessége

  118-127

  Silló Ágota

  Megtekintések száma:

  31

  -

• Tomka Béla: Szociálpolitika Fejlődés, formák, összehasonlítások: Osiris Kiadó, Budapest, 2015 (p. 250)

  100-103

  Czibere Ibolya

  Vadász Gabriella

  Megtekintések száma:

  125

  Tomka Béla érdeklődése a jóléti államok, azok intézményei és a jóléti modellek iránt publikációiban a 2000-es évek óta nyomon követhetők. Legutolsó, 2009-es, nagyobb lélegzetvételű, könyvként is megjelent összefoglalója után1 jelen kötet egy, a korábban már kisebb tanulmányok, illetve könyvfejezetek formájában körüljárt probléma, a jóléti állam és annak intézményei kérdéskörét vizsgálja európai és történeti perspektívában. Bár több kiváló könyv áll rendelkezésre a témában, a kötet mégis egyfajta hiánypótló szerepet tölt be a nagyívű, történeti perspektívákat is átölelő, a szociálpolitikai gondolkodást meghatározó értékeket és társadalomtörténeti összefüggéseket, valamint gazdaságtani hatásokat is érintő gondolatmenete eredményeként.

• Az orosz–ukrán határdiskurzus változásai és jelentősége 1991 óta

  158-167

  Lipcsei László Péter

  Megtekintések száma:

  32

• Az önkéntesség önkéntelen oldalai. Munkahelyi konfliktusok a civil szervezeteknél végzett önkéntes munka során

  276-298

  Szeder Dóra Valéria

  Megtekintések száma:

  30

  -

• Társadalomtudományi területen végzett hallgatók munkaerőpiaci életútjának hasonlóságai és eltérései

  109-140

  Fónai Mihály

  Márton Sándor

  Megtekintések száma:

  67

  Tanulmányunkban négy, „szociális” szak friss diplomásainak végzés utáni (rövid) életútját, a felsőoktatásból a munka világába való átmenetüket vizsgáljuk. A kiválasztott szociális szakok esetében azt vártuk, hogy a hasonlóságok mellett különbségek is érvényesülnek a munkaerőpiaci életútban. További várakozásunk az volt, hogy e négy szak/szakma közül a szociológusok a többi szakmától eltérő munkaerőpiaci magatartással jellemezhetők, amit részben a képzésük célrendszere, a képzés tartalma, és a potenciális foglalkoztató intézményrendszer flexibilitása magyaráz. A többi szociális szak esetében ehhez képest a szociodemográfiai háttér és a munkaerőpiaci tapasztalatok, elvárások, elégedettség alapján ettől eltérő képet tapasztaltunk. A szociális munkások és a szociálpolitikusok szociodemográfiai mutatói közel állnak egymáshoz, akárcsak a szociálpolitikusoké és a szociológusoké, amit részben az MA/egyetemi képzési szint hatásával magyaráztunk. Elemzésünkhöz a DPR 2015-ös adatfelvételének az eredményeit elemezzük. A kutatást az Oktatási Hivatal szervezte a felsőoktatási intézmények közreműködésével, online kérdőív alkalmazásával. Az összes válaszoló közül (20 579 fő) a társadalomtudományi képzési terület négy szakját válogattuk le (828 fő).