Olvass feleslegeset!

Feketegazdaság a Szovjetunióban

Megjelent:
2023-03-27
Szerző
Megtekintés
Kulcsszavak
Licenc

Copyright (c) 2016 Metszetek

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

A CC BY licence alkalmazása előtt megjelent cikkek esetében (2020 előtt) továbbra is a CC BY-NC-ND licence az érvényes.

Hogyan hivatkozzuk
Kiválasztott formátum: APA
Pénzes, M. (2023). Feketegazdaság a Szovjetunióban. METSZETEK Társadalomtudományi Folyóirat, 5(3), 132-140. https://doi.org/10.18392/METSZ/2016/3/8
Absztrakt

A tanulmány alapját G. Mars, Y. Altman „The cultural bases of soviet Georgia’s se-cond economy” (Soviet Studies 1983. Vol. XXXV [4]: 546–560), valamint G. Mars és Y. Altman, „The cultural bases of Soviet Central Asia’s second economy (Uzbekistan and Tajikistan)” 1986-ban írt műve (Central Asian Survey 5 [3–4]: 195–204) képezi.Második gazdaságnak – mint az informális gazdaság Grossman által javasolt szo-cialista változatának1 – azon gazdasági tevékenységek összessége tekinthető, melyek személyes nyereség megszerzésére irányulnak, és szemben állnak az aktuális jogi szabályozással. Altman is ilyen értelemben tekint minden olyan gazdasági tranzak-ciót informálisnak, amely az aktuális törvénykezéssel szemben áll.2 A Szovjetunió-ban – legalábbis a Gorbacsov reformjáig terjedő időszakban – a második gazdaság jelentős területe volt a gazdaságnak, méghozzá egy kontinuumot alkotva, ahol pél-dául nem voltak mezőgazdasági területek magántulajdonban, de ahol az otthon (a háztájiban) termesztett árukat piacokon lehetett értékesíteni, illetve ahol a kolhoz és a szovhoz (magyarországi megfelelői a tsz és az állami gazdaság) nagyon eltérő gazdálkodási feltételeket jelentett.