Search

Search Results

• The Patterns of free time in secondary schools

  64-78

  Veronika Bocsi

  Klára Kovács

  Views:

  95

  The aim of this study is analyse the free time allocation in different types of secondary schools in Hungary. The use of free time is connected with social inequalities and the agglomeration of cultural capital so these patterns are rooted most of all in the social background. Besides, educational sociology involves an institutional effect in this field as well. Hungary has got a selective educational system and the different types of secondary schools refermainly to specific social groups so the differences in the use of free time can be significant. The database of HungarianYouth Research has been used during this analysis. This database is representative for regions, types of settlement, age and gender (N = 8000) and the subsample of secondary school students can be separated. Quantity of free time, places of free time, features of „screen time activites” and cultural activities have been analysed. Means, chi-sqare statistic, ANOVA-test, factor analysis and linear regression model were used. Our empirical finding scan show the different free time patterns of the subsamples (grammar school, secondary vocational school and vocational school).

• Social contacts and spending of leisure time of the elderly

  86-104

  Anita R. Fedor

  Sándor Ungvári

  Valéria Markos

  Views:

  143

  The phenomenon of the aging of societies is now well-known, demonstrating its demographic, economic and social impact in many countries around the world. The increase in average life expectancy at birth and the low number of children have naturally triggered the emergence of declining, aging societies. All this has led to a number of tasks for policy makers, domestic and international organizations, primarily to promote active, healthy aging. This article describes some of the results of an empirical study of 167 people conducted jointly with St. Luke’s Greek Catholic Charity in the winter of 2019 in order to assess the situation and needs of the elderly. This article presents the results of our study, which focuses on community activities, leisure, and social relationships. During our analytical work, we found that those living in residential care homes are more open to community-based activities to maintain physical and mental activity.

• Cseh fotográfia a két világháború között a művészet, társadalom és politika hármasa felől közelítve

  105-122

  Views:

  26

  A tanulmány a két világháború közötti cseh fotográfiára fókuszál a média és technika szemszögéből. A fotózás jelentős szerepet játszott a 1920-as és 1930-as években a modern kultúra kialakításában az újfajta tömegtájékoztatás, az iparosítás, a megváltozott szabadidő és kulturális
  kapcsolatok révén. A tanulmány tehát a fotóművészetre mint gondolkodást befolyásoló tényezőre összpontosít. A tanulmányban fontos cél, hogy az eszmék fordított áramlását mutassa be, tehát azon dimenziók felől közelítsen a fotográfiához, amelyeket maga a fotóművészet ragad meg.

• A munkaerőpiacra való belépés módjai felsőfokú tanulmányok folytatása mellett

  93-101

  Valéria Markos

  Views:

  64

  Manapság egyre inkább munkáról és nem munkahelyről beszélünk, hiszen a munka térbelisége megszűnőben van. Nem határozható meg konkrétan a munka helye, és időkerete sem, mert a hangsúly a feladatokon és a feladatok elvégzésén van. Hála a fejlett technológia vívmányainak, sokaknak már ki sem kell mozdulniuk otthonaikból, hisz számítógép, internet és telefon segítségével végzik munkájukat (Kiss – Répáczky 2012).

  Munka szempontjából megkülönböztetünk fizetett és nem fizetett munkát. Ha a munka fizetett, akkor a javak és szolgáltatások előállítása nem csupán alturista, belső késztetésből történik, hanem a tudatos pénzszerzésért. Legtöbb ember ezt a fajta „munkát” választja, hisz a pénz létszükségletté vált a mindennapi élethez.

  Ugyanakkor előfordul, hogy a szolgáltatások előállítása ellenszolgáltatás nélkül történik, az egyén a közjót szolgálja, a tevékenységet szabad akaratából végzi, ami belső és/vagy külső indíttatású. Ekkor önkéntes munkáról beszélünk. Az önkéntességnek két típusát különböztethetjük meg. A régi típusú önkéntességre jellemző a szegényeken való segítés, a vallás, a hit fontossága, az erkölcsi kötelesség és a közösséghez tartozás, míg az új típusú önkéntességre a tapasztalatszerzés, a kihívás, a szakmai fejlődés, emellett fontos a szabadidő hasznos eltöltése, illetve új barátok szerzése is (Fényes - Kiss 2011b).

  Egy felsőoktatásból a munkaerő-piacra lépő személy válaszút elé kerül, hogy melyik munkatípust is válassza, hosszú távon melyik lesz a kifizetődőbb, és ha már döntött is, rengeteg a munkaadó által előírt kritériumnak kell megfelelnie, hogy versenyképes tudjon maradni a már elismert, tapasztalattal rendelkező társai mellett. A munkáltatók szerint szükség van fiatal, frissdiplomás alkalmazottakra, hiszen ők azok, akik a legkorszerűbb tudással rendelkeznek. Ugyanakkor már a jelentkezés folyamán több hibát vétenek, mint egy régen diplomázott személy, és kevesen rendelkeznek olyan képességekkel, melyekkel fel tudnák magukra vonni a munkáltató figyelmét. Hiszen nem rendelkeznek elegendő gyakorlati tudással, elkötelezettséggel, a munka iránt tisztelettel és munkakultúrával. A legtöbb helyen, fontos legalább egy nyelv jó ismerete, a jó kommunikációs készség, az informatikai ismeretek, a nagyfokú munkaterhelhetőség, az önállóság, az elhivatottság, a motiváció és a készség a csapatmunkára. Mindezeknek azonban nagy kihívás megfelelni egy olyan frissdiplomás fiatalnak, aki még nem rendelkezik semmiféle munkatapasztalattal. Így sokan úgy próbálják orvosolni ezt a problémát, hogy már felsőoktatási tanulmányaik során munkába állnak, ezzel is megalapozva későbbi elhelyezkedési esélyeiket (Forgó et al. 2009).