Search
Search Results
-
The role of a children group for the participant, underprivileged children in the family care system 1995–2005
113-135Views:22The aim of this paper is to analyse the methods and effects of a children group, which existed
from 1995 till 2005. The relevance of this group is, that the beginning of this period preludes the
constitution of the Hungarian child protection law. After the transmission period the emerging
social service system provided (or at least tried) supports and services. Those families whose
children were involved in this child group were dealing with unemployment, poverty, lack of
proper housing, abuse, deviance and addictions. The significance of this group that the given
service was easily ductile to the needs of the children and families. -
The characteristics of employers' (and employees') behaviour in a rural border area today, based on interviews
162-180Views:30Clichéd as it may seem, it is undeniably true that the employment situation in Hungary is bad. The profound transformation of the economy and society in 1989-1990 brought about fundamental changes in the labour market. The main features of this were the disappearance of full employment and the emergence and persistence of unemployment. The economic activity of the Hungarian population declined significantly, due to, among other things, the disappearance or restructuring of enterprises and cooperatives, the fall in production and turnover, and the more intensive use of labour under new conditions, while the number of economically inactive increased.
To avoid unemployment, people opted en masse for pensions or pension-like benefits, while young people stayed in school longer in the hope of better job prospects and, even with a much lower birth rate, the number of people still using home-based forms of childcare was essentially the same as before. After 1998, the number of inactive people fell slightly, but in 2009 the number of 15-64 year olds was still 2.6 million, about 7% (166,000) higher than in 1992. Employment fell significantly in the years following the change of regime, mainly as a result of the transformation of the economy. It reached its lowest point in 1996, when some 3.6 million people were in work, 1.3 million fewer than in the period of regime change.
-
Labor migration in Szeklerland: Migration and development, decision-making
17-31Views:31Migration for the purpose of employment is an important social phenomenon. The following
study provides insight into the situation of labor migration in Szeklerland after the change of
regime. It outlines the most important trends that define this social process from 1990 to the
present and indicates the changes along which the different periods of labor migration can be
separated. The study discusses the changing perceptions of the connection between migration
and development. The last subchapter contains an analysis about the phenomenon of decisionmaking in the context of new lifestyle trends resulting from migration. -
A way out of the crisis in economically underdeveloped and depressed regions by building an inclusive, local, green economy
1-30Views:38The pervasive process of globalisation means that any development project, whether focused on a large or small territorial unit, must take into account both international and domestic socio-economic trends, as these are decisive both in terms of the opportunities and the way in which they are exploited. This is particularly true of areas that are economically underdeveloped or areas that have been the base of heavy industry and are in decline as a result of economic restructuring, which have been hardest hit by the crisis. In this study, these are collectively referred to as disadvantaged areas. In order to address the growing territorial disparities after the change of regime, regional development policy has tried to provide various benefits to these lagging regions, and therefore laws have been passed to determine which areas can be included in the list of beneficiaries. Law No XXI of 1996 distinguished between socio-economically backward areas, areas affected by long-term unemployment, areas affected by industrial restructuring, and agricultural and rural development areas. According to Parliamentary Resolution 24/2001 (20.4.2001), the beneficiaries were: socio-economically backward areas, areas undergoing industrial restructuring, agricultural and rural development areas (RARDI).
-
Az agrárpiac rehabilitálása Magyarországon 1956 után
83-92Views:24A tervgazdasággal foglalkozó magyarországi szakirodalom fókuszában mind a rendszerváltás előtt, mind az azóta eltelt időszakban elsősorban az ipari vállalatok vizsgálata állt. Az agrárium szereplőivel alig foglalkoztak annak ellenére, hogy éppen ezen a területen került sor először a piaci mechanizmusok részleges korrekciójára. A jelen tanulmány egyrészt arra keresi a választ, hogy miért éppen az agrárgazdaságban indult meg a piac rehabilitálása, s meddig jutott el ez a folyamat. Másrészt pedig azt vizsgálja, hogy a piac működéséről felhalmozódott agrárgazdasági tapasztalatok milyen hatást gyakoroltak az 1960-as évek gazdasági reformmunkálataira/ új gazdasági mechanizmus előkészítő munkálatai során.
Kísérlet a piac kiiktatására a Rákosi-korszakban
Az 1945-49 közötti időszakkal foglalkozó kutatók között a mai napig intenzív vita folyik arról, hogy mikortól is lehet egyértelműen szovjet típusú berendezkedésről beszélni Magyarországon. Annak megítélésében már konszenzus alakult ki, hogy a fordulat nem egyidőben következett be a politikai és a gazdasági életben. Ez utóbbi területen az 1948. március 25-én kiadott, a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról szóló minisztertanácsi rendelet hozott döntő fordulatot. (Pető 1998: 95-110.) Az államosítások révén lehetőség nyílt arra, hogy a piaci viszonyok kiiktatásával központilag irányított termelési és elosztási rendszerre térjenek át, ahol az állam tulajdonába került vállalatoknak kötelező tervutasításokkal előírták, hogy miből mennyit termeljenek. A szocializmus nagy előnyét abban jelölte meg a hivatalos ideológia, hogy a termelőeszközök magántulajdonának és a piacnak a felszámolásával lehetővé válik a népgazdasági méretekben való szervezettség, s ezáltal kiiktatódnak olyan problémák, mint a túltermelési válság, a munkanélküliség, stb. (Kornai 1993: 140-159.)A szovjet típusú tervgazdaság Magyarországon az ipar és a nagykereskedelem területén már az első ötéves terv 1950. évi elindulása előtt életbe lépett. Más volt a helyzet a mezőgazdaságban, ahol az 1940-es évek végén a magántulajdonra épülő parasztgazdaságok voltak túlnyomó többségben. (Szakács 1998: 311-329.) Közgazdasági környezetük azonban a korlátozott piacgazdaság jegyeit mutatta. A háború utáni rendkívüli helyzetben ugyanis a koalíciós pártok – átmeneti időre tervezve – fenntartottak egy sor hadigazdasági intézkedést, közülük legfontosabbnak a mezőgazdasági termények és állatok kötelező beszolgáltatása bizonyult. A háború alatt bevezetett ún. Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer fenntartását 1945-46 folyamán azzal indokolták a kormányzati erők, hogy az agrárszférát ért háborús károk és a lecsökkent termelés közepette a közélelmezés, valamint a fegyverszüneti egyezményben vállalt jóvátételi és seregellátási kötelezettségek teljesítése csak így biztosítható. (Erdmann 1993: 7-20.)
-
Hopes and concerns of democratization: Ideas about popular vote in Hungarian political discourse 1985–1989
5-27Views:68The article analyzes the political discourse concerning direct democracy between 1985–89, when the issue of introducing popular vote at local and national level became relevant, both as a general institutional reform of political decision-making, and as the result of some major initiatives launched by social movements. The analysis covers the related law journal articles, party-state documents, the writings of political and intellectual elites (including the opposition), and the wider public (mainly daily and weekly newspapers). The discourse analysis is based on the academic literature of direct democracy and some new aspects, like the timing of introducing direct democracy, its role and perspectives, the consideration of threats and benefits, and the relevance of international examples as possible models for reform. The paper finds that the opposition and the party-state regarded the introduction of popular vote differently: while the emerging opposition emphasised the function of controling the state power by popular votes, the party-state expected to stop shrinking its social legitimacy. Meanwhile, general public seemed to be indifferent about this remarkable democratic reform.
-
The political representation of Hungary’s ethnic minorities in the context of voter turnouts in the local self-governmental elections and in the parliamentary elections
25-39Views:25The political representation of minorities within a nation-state is a task that has always posed a great challenge to countries with substantial ethnic minorities, since both the hardships of establishing an adequate legislative environment, both the sensitivity of the subject make it exceedingly difficult for the legislator to develop a sufficient system. The issue of the proper representation of those 13 recognised minorities that are considered constituent components ofthe state were part of Hungary’s political history since the regime change, and for a rather long period of time it seemed that the adequate solution for their political representation was the local governmental system of ethnic minorities. Since 2011 however, the electoral system makes it possible for ethnic minorities to be represented within the Hungarian Parliament as well, which raises the question of whether this will shift the attention of the affected minority groups from the local self-governments towards the parliamentary representation. In this paper, after reviewing the changes within the legislative environment and – in close connection with that – the problems surrounding the issue of political representation of ethnic minorities, I will attempt to answer this emerging question through a brief analyses based on the turnout-data regarding the 2014 and the 2019 elections local governmental elections.
-
Sociological and Social Psychological Context of the Transition of Hungary, with Special Regards to Borsod-Abaúj-Zemplén County
166-185Views:34The article gives a summary of the most relevant results of the sociological and sociopsychological special literature concerning the transition to market economy and political
pluralism in Hungary. The transition affected the different regions and different social groups
disproportionately. The article points out that the last three decades were not enough for the
destruction of the legacy of state socialism resulting learned helplessness and paternalism. -
Kint és bent háromszor
178-184Views:20A négy határmenti településen zajló kutatás eredményeit közreadó tanulmány azt a
kérdést járja körül, hogy a peremhelyzetű gazdasági térségekben milyen együttélési
formációk, munkamegosztási gyakorlatok jöttek létre a rendszerváltás után. Vagyis,
hogy a gazdasági szerkezetváltozás következtében jelentőségüket vesztő mezőgazdasági és ipari központok vonzáskörzetében található települések hogyan rendeződtek át demográfiai, etnika és életszervezési szempontból, illetve hogy az egyes
társadalmi csoportok boldogulásában milyen mértékben meghatározó az informális
gazdaságban való részvétel.
A szerzők a településtípusok leírásával arra keresik a választ, hogy az átalakuló
körülmények miként befolyásolták a határmenti községek3
lakóinak identitását, a
kooperációk és kizárások mechanizmusai milyen szerepet játszanak a falusi szomszédságok hétköznapjaiban. A társadalmi folyamatok vizsgálata nem elsősorban a
kultúrára, sokkal inkább a közösségi szerveződés formáira koncentrál. A peremhelyzet hármassága – országhatár, etnikai határok, az informális gazdaság határai – ha
különbözőképpen is, de a vizsgált települések mindegyikére hatással van.
