Search

Search Results

• The psychological background of unemployment - the chance of a new start or the risk of stagnation?

  181-202

  Rita Béres

  Views:

  16

  The aim of this paper is to present the state of unemployment and its psychological processes and consequences, and to summarise the results of psychological tests completed by jobseekers participating in the HURO Rural Youthjobs project.
  We begin by clarifying the concept of unemployment. 'Unemployment is defined as the situation in which someone is unable to find an acceptable job in the labour market for a prolonged period of time' (Hajduska 2012: 119). Another definition is that 'persons who are not employed during the (defined) reference period but are employable and make active efforts to find a job are considered unemployed' (Haugen and Bregger, 1994; cited in László et al., 1998, p. 1).

  Unemployment can arise as a result of redundancies, layoffs, but it can also be caused by a protracted search among young people starting out in their careers (Hajduska, 2012) Whatever the cause, unemployment is a social phenomenon that can take many forms (Bánfalvy, 1997)

• The characteristics of employers' (and employees') behaviour in a rural border area today, based on interviews

  162-180

  Judit Erdős

  Tibor Valuch

  Views:

  16

  Clichéd as it may seem, it is undeniably true that the employment situation in Hungary is bad. The profound transformation of the economy and society in 1989-1990 brought about fundamental changes in the labour market. The main features of this were the disappearance of full employment and the emergence and persistence of unemployment. The economic activity of the Hungarian population declined significantly, due to, among other things, the disappearance or restructuring of enterprises and cooperatives, the fall in production and turnover, and the more intensive use of labour under new conditions, while the number of economically inactive increased.

  To avoid unemployment, people opted en masse for pensions or pension-like benefits, while young people stayed in school longer in the hope of better job prospects and, even with a much lower birth rate, the number of people still using home-based forms of childcare was essentially the same as before. After 1998, the number of inactive people fell slightly, but in 2009 the number of 15-64 year olds was still 2.6 million, about 7% (166,000) higher than in 1992. Employment fell significantly in the years following the change of regime, mainly as a result of the transformation of the economy. It reached its lowest point in 1996, when some 3.6 million people were in work, 1.3 million fewer than in the period of regime change.

• Az agrárpiac rehabilitálása Magyarországon 1956 után

  83-92

  Zsuzsanna Varga

  Views:

  17

  A tervgazdasággal foglalkozó magyarországi szakirodalom fókuszában mind a rendszerváltás előtt, mind az azóta eltelt időszakban elsősorban az ipari vállalatok vizsgálata állt. Az agrárium szereplőivel alig foglalkoztak annak ellenére, hogy éppen ezen a területen került sor először a piaci mechanizmusok részleges korrekciójára. A jelen tanulmány egyrészt arra keresi a választ, hogy miért éppen az agrárgazdaságban indult meg a piac rehabilitálása, s meddig jutott el ez a folyamat. Másrészt pedig azt vizsgálja, hogy a piac működéséről felhalmozódott agrárgazdasági tapasztalatok milyen hatást gyakoroltak az 1960-as évek gazdasági reformmunkálataira/ új gazdasági mechanizmus előkészítő munkálatai során.

  Kísérlet a piac kiiktatására a Rákosi-korszakban
  Az 1945-49 közötti időszakkal foglalkozó kutatók között a mai napig intenzív vita folyik arról, hogy mikortól is lehet egyértelműen szovjet típusú berendezkedésről beszélni Magyarországon. Annak megítélésében már konszenzus alakult ki, hogy a fordulat nem egyidőben következett be a politikai és a gazdasági életben. Ez utóbbi területen az 1948. március 25-én kiadott, a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemek államosításáról szóló minisztertanácsi rendelet hozott döntő fordulatot. (Pető 1998: 95-110.) Az államosítások révén lehetőség nyílt arra, hogy a piaci viszonyok kiiktatásával központilag irányított termelési és elosztási rendszerre térjenek át, ahol az állam tulajdonába került vállalatoknak kötelező tervutasításokkal előírták, hogy miből mennyit termeljenek. A szocializmus nagy előnyét abban jelölte meg a hivatalos ideológia, hogy a termelőeszközök magántulajdonának és a piacnak a felszámolásával lehetővé válik a népgazdasági méretekben való szervezettség, s ezáltal kiiktatódnak olyan problémák, mint a túltermelési válság, a munkanélküliség, stb. (Kornai 1993: 140-159.)

  A szovjet típusú tervgazdaság Magyarországon az ipar és a nagykereskedelem területén már az első ötéves terv 1950. évi elindulása előtt életbe lépett. Más volt a helyzet a mezőgazdaságban, ahol az 1940-es évek végén a magántulajdonra épülő parasztgazdaságok voltak túlnyomó többségben. (Szakács 1998: 311-329.) Közgazdasági környezetük azonban a korlátozott piacgazdaság jegyeit mutatta. A háború utáni rendkívüli helyzetben ugyanis a koalíciós pártok – átmeneti időre tervezve – fenntartottak egy sor hadigazdasági intézkedést, közülük legfontosabbnak a mezőgazdasági termények és állatok kötelező beszolgáltatása bizonyult. A háború alatt bevezetett ún. Jurcsek-féle beszolgáltatási rendszer fenntartását 1945-46 folyamán azzal indokolták a kormányzati erők, hogy az agrárszférát ért háborús károk és a lecsökkent termelés közepette a közélelmezés, valamint a fegyverszüneti egyezményben vállalt jóvátételi és seregellátási kötelezettségek teljesítése csak így biztosítható. (Erdmann 1993: 7-20.)

• Causes for the Lack of Mobility Among Low-Status, Impoverished Rural Youths

  134-152.

  Views:

  29

  This study explores the lack of mobility and the lack of motivation for mobility among poverty- stricken youths with low levels of education who live in small villages. I strive to find out why underprivileged young individuals stay in their local village instead of moving to areas with more abundant opportunities and employment. My manuscript also examines their family life and their relationship with their parents, and how those factors could impact their attachment to their village. The main question to analyze is whether young people stay in impoverished rural villages voluntarily or as a result of a lack of choice and a rational decision, or whether they are drifting. My analysis of the data indicates that the lack of mobility among destitute rural youths is not driven by free decisions. My results suggest that these young people belong to a drifting social group, not in charge of their own fate, unaware of the world beyond their immediate surroundings, uninformed, dependent, vulnerable, living in an environment based on mere reciprocity, and thus, in a sense, they are a marginalized social group.

• -

  7-23

  Views:

  29

  -

• „We were born here, we grew up here, our relatives and our children are here… everything are in our village”. Weekly commuting in a village of Tiszahát

  38-53

  Views:

  12

  The study present the weekly commuting in a small village of 1600 resident in Tiszahát. The
  economic situation of the settlement, employment and income opportunities are lower than
  national average, which also has an extremely strong impact on the livability of the village.
  The local primary labor market can employ few workers, other employees can work in public
  employment or they can work as a seasonal worker in agriculture buti it does not provide an
  income that can be calculated all year. There are few opportunities in the region, so they can
  not work in the nearby settlements. Many locals have to go to remote settlement for work. We
  prepared interviews to examine: how weekly commuting became popular in the village and how
  it affected local families and the local community.