Search

Search Results

• A munkaerőpiacra való belépés módjai felsőfokú tanulmányok folytatása mellett

  93-101

  Valéria Markos

  Views:

  64

  Manapság egyre inkább munkáról és nem munkahelyről beszélünk, hiszen a munka térbelisége megszűnőben van. Nem határozható meg konkrétan a munka helye, és időkerete sem, mert a hangsúly a feladatokon és a feladatok elvégzésén van. Hála a fejlett technológia vívmányainak, sokaknak már ki sem kell mozdulniuk otthonaikból, hisz számítógép, internet és telefon segítségével végzik munkájukat (Kiss – Répáczky 2012).

  Munka szempontjából megkülönböztetünk fizetett és nem fizetett munkát. Ha a munka fizetett, akkor a javak és szolgáltatások előállítása nem csupán alturista, belső késztetésből történik, hanem a tudatos pénzszerzésért. Legtöbb ember ezt a fajta „munkát” választja, hisz a pénz létszükségletté vált a mindennapi élethez.

  Ugyanakkor előfordul, hogy a szolgáltatások előállítása ellenszolgáltatás nélkül történik, az egyén a közjót szolgálja, a tevékenységet szabad akaratából végzi, ami belső és/vagy külső indíttatású. Ekkor önkéntes munkáról beszélünk. Az önkéntességnek két típusát különböztethetjük meg. A régi típusú önkéntességre jellemző a szegényeken való segítés, a vallás, a hit fontossága, az erkölcsi kötelesség és a közösséghez tartozás, míg az új típusú önkéntességre a tapasztalatszerzés, a kihívás, a szakmai fejlődés, emellett fontos a szabadidő hasznos eltöltése, illetve új barátok szerzése is (Fényes - Kiss 2011b).

  Egy felsőoktatásból a munkaerő-piacra lépő személy válaszút elé kerül, hogy melyik munkatípust is válassza, hosszú távon melyik lesz a kifizetődőbb, és ha már döntött is, rengeteg a munkaadó által előírt kritériumnak kell megfelelnie, hogy versenyképes tudjon maradni a már elismert, tapasztalattal rendelkező társai mellett. A munkáltatók szerint szükség van fiatal, frissdiplomás alkalmazottakra, hiszen ők azok, akik a legkorszerűbb tudással rendelkeznek. Ugyanakkor már a jelentkezés folyamán több hibát vétenek, mint egy régen diplomázott személy, és kevesen rendelkeznek olyan képességekkel, melyekkel fel tudnák magukra vonni a munkáltató figyelmét. Hiszen nem rendelkeznek elegendő gyakorlati tudással, elkötelezettséggel, a munka iránt tisztelettel és munkakultúrával. A legtöbb helyen, fontos legalább egy nyelv jó ismerete, a jó kommunikációs készség, az informatikai ismeretek, a nagyfokú munkaterhelhetőség, az önállóság, az elhivatottság, a motiváció és a készség a csapatmunkára. Mindezeknek azonban nagy kihívás megfelelni egy olyan frissdiplomás fiatalnak, aki még nem rendelkezik semmiféle munkatapasztalattal. Így sokan úgy próbálják orvosolni ezt a problémát, hogy már felsőoktatási tanulmányaik során munkába állnak, ezzel is megalapozva későbbi elhelyezkedési esélyeiket (Forgó et al. 2009).

   

• The characteristics of employers' (and employees') behaviour in a rural border area today, based on interviews

  162-180

  Judit Erdős

  Tibor Valuch

  Views:

  16

  Clichéd as it may seem, it is undeniably true that the employment situation in Hungary is bad. The profound transformation of the economy and society in 1989-1990 brought about fundamental changes in the labour market. The main features of this were the disappearance of full employment and the emergence and persistence of unemployment. The economic activity of the Hungarian population declined significantly, due to, among other things, the disappearance or restructuring of enterprises and cooperatives, the fall in production and turnover, and the more intensive use of labour under new conditions, while the number of economically inactive increased.

  To avoid unemployment, people opted en masse for pensions or pension-like benefits, while young people stayed in school longer in the hope of better job prospects and, even with a much lower birth rate, the number of people still using home-based forms of childcare was essentially the same as before. After 1998, the number of inactive people fell slightly, but in 2009 the number of 15-64 year olds was still 2.6 million, about 7% (166,000) higher than in 1992. Employment fell significantly in the years following the change of regime, mainly as a result of the transformation of the economy. It reached its lowest point in 1996, when some 3.6 million people were in work, 1.3 million fewer than in the period of regime change.