Search

Search Results

• Mothers with young children in labour market

  29-51

  Zsolt Kőmüves

  Csaba Kozák

  Virág Walter

  Views:

  373

  The study examines the labour market integration and employment attitudes of women with young children among the factors influencing the extremely low Hungarian fertility rate. The literature review looks at the role of education, working while raising children, the role of careers, work-life balance and the glass ceiling phenomenon. In the empirical part, We will present, without any claims to exhaustiveness, a typical set of problems that fundamentally determine women’s presence in the labour market. We surveyed 1,033 respondents on attitudes towards work, time spent at home and difficulties in finding a job. The results of the questionnaire survey were evaluated using the SPSS 26.0 software package, including mainly descriptive statistical methods. We found that discrimination against mothers with young children still persists in job interviews. The contribution to the family’s financial expenses is the main factor influencing the return from maternity leave. When choosing a job, the key factor is the work schedule of the job applied for.

• Interpersonal relationships in Hungary – an overview

  72-93.

  Albert Fruzsina

  Dávid Beáta

  Views:

  29

  Our paper aims to demonstrate that social structure has significant impact on the formation of
  interpersonal relations. We review and analyse the characteristics of ego-centric interpersonal
  networks of Hungarians based on data from nationally representative adult population surveys
  between the mid-1980’s up to 2015. We focus especially on core discussion networks, friendship
  ties and weak ties and analyse how the transition to market economy influenced interpersonal
  relationships. As expected, the large-scale social changes brought about by the transition
  changed interpersonal networks as well. During the first decade of the transition (in the 1990’s)
  one could not witness a significant change of personal networks, nonetheless the adaptation
  process was easier for people supported by strong, traditional family ties. Non-kin ties, especially
  friendships seem to gain significance at the expense of kin relationships. Overall, resources
  available through weak ties seem to be decreasing.

• A jól-lét fogalmának értelmezése az európai szakirodalomban (2009–2014)

  16-47

  Views:

  142

  A jól-lét olyan, széles körben használt fogalom, melyben az életminőség különböző dimenziói testesülnek meg. A tanulmány a fogalom európai szakirodalomban történő meghatározásának és használatának felmérése érdekében végzett szisztematikus vizsgálat eredményeit mutatja be. Munkánk alapját az Európai Unió „Measuring Youth Well-Being (MyWeB)” kutatásában résztvevő tizenegy ország kutatóinak közös erőfeszítéseként előállt ismeretek képezték. Egy jövőbeli európai ifjúság-kutatási program elősegítése és előkészítése érdekében kutatásunk résztvevői összegyűjtötték a fiatalok jól-létével kapcsolatos angol nyelven, illetve saját országaik nyelvén 2009–2014 között megjelent tanulmányokat. Azok a munkák kerültek be az általunk megvizsgált anyagok közé, melyek megfeleltek a következő kritériumoknak: a tanulmány a kutatásunkban résztvevő partnerországban végzett kutatás alapján készült, célcsoportjának típusa és kora megfelelt a kívánalmaknak (nem esett a népesség valamilyen szempontból különlegesnek számító kategóriájába és a 10–25 éves korcsoportot ölelte fel), a tanulmány teljes szövege elérhető volt, s megfelelő módszertani alapossággal készült. Az egymást követő, három szakaszban végrehajtott szűrések után 95 db tanulmány maradt, melyet tovább elemeztünk. A jól-lét fogalom vizsgálatának eredményeként kiderült, hogy a koncepció felépítésében hat terület, s az ehhez kapcsolódó indikátorok vesznek részt. Azt találtuk, hogy a jól-lét elsődlegesen pszichológiai jellegű, erőteljesen kognitív, egészséggel kapcsolatos, magatartásbeli és szociális oldalakkal bíró koncepció. Tanulmányunk végkövetkeztetése, hogy a jól-léttel kapcsolatos kutatások során a jelenleginél több figyelmet kellene fordítani a koncepció szociális oldalának, kommunikációs aspektusainak, az intézményi környezetének és az információs társadalomba való illesztettségének vizsgálatára.