Search

Published After
Published Before

Search Results

  • Family plans and career plans among higher education students in the field of social sciences based on a pilot study in Eastern Hungary
    71-93
    Views:
    93

    Our paper explores the family and career plans of social sciences students at Hungary’s second largest university based on a questionnaire-based pilot study. Nowadays, careers include more than the traditional vertical promotion within an organisation, as seen from the emergence of the self-directed “protean” career type, which prompts organisations to adapt to individuals’ values, attitudes, and own career definitions. In addition, the Kaleidoscope Career Model sets out that individuals adapt their career goals to their life stages. Thus, students’ career and family plans matter to prospective employers. Our results show that a modern self-directed career type has emerged among students, for whom it is a priority to meet their own expectations. In several cases, starting a family is preceded by career goals. Furthermore, despite the “feminine” nature of social sciences, our pilot study shows that male students in the field still tend to conform to traditional gender roles regarding the importance of family and career. Our research implies that prospective employers need to adapt their HR strategies to young people’s family and career plans. Moreover, organisations should support students in gaining relevant work experience and in achieving their subsequent career plans.

  • From an acquaintance to a true friend – the idea of friendship among university students
    139-159
    Views:
    50

    The idea of writing my essay comes from the book ‘Embert barátjáról – A barátság szociológiája’
    written by Fruzsina Albert and Beáta Dávid. I am especially interested in the appearance and
    significance of the typical social capital, i.e. friendship, among the students of the Sapientia
    University of Miercurea Ciuc (Csíkszereda) and that of the ELTE (Budapest). In order to
    investigate the phenomenon of friendship, I chose a qualitative strategy, namely focus group
    research.
    Although I have expected greater contrasts by comparing the students of these two distinct
    locations, I have found that friendship among the interviewed young people constitutes universal value with more common than different patterns.

  • The psychological background of unemployment - the chance of a new start or the risk of stagnation?
    181-202
    Views:
    58

    The aim of this paper is to present the state of unemployment and its psychological processes and consequences, and to summarise the results of psychological tests completed by jobseekers participating in the HURO Rural Youthjobs project.
    We begin by clarifying the concept of unemployment. 'Unemployment is defined as the situation in which someone is unable to find an acceptable job in the labour market for a prolonged period of time' (Hajduska 2012: 119). Another definition is that 'persons who are not employed during the (defined) reference period but are employable and make active efforts to find a job are considered unemployed' (Haugen and Bregger, 1994; cited in László et al., 1998, p. 1).

    Unemployment can arise as a result of redundancies, layoffs, but it can also be caused by a protracted search among young people starting out in their careers (Hajduska, 2012) Whatever the cause, unemployment is a social phenomenon that can take many forms (Bánfalvy, 1997)

  • Basic income: Sugar-coating over a bitter pill?
    159-181
    Views:
    56

    Current and future evolutions in labour markets may be blurring lines between traditional
    employment and new types of atypical employment, making it harder to reliably assess whether
    someone is receiving any benefits at all. The basic income should be seen as a serious option in
    the future, given the changing labor market and the findings from existing cash transfer schemes.BI is not means-tested, so the amount received does not depend on individual or family income or
    assets and does not require any work performance, or the willingness to accept a job if offered.
    In this study I examine the created image by the media through the method of content
    analysis, in relation to basic income. Furthermore, it is analyzed to what extent this effect creates
    a negative image of basic income among the students of the University of Debrecen, strengthening
    the fear towards this social policy tool. Particular attention is paid to the value choices of young
    people focusing on their individualization, motivation of working and willingness to take risks.

  • Gyermekvédelmi háttérrel a felsőoktatásba: a YIPPEE nemzetközi kutatás egyesült királyságbeli és magyar tapasztalatai
    24-38
    Views:
    97

    A Gyermekvédelmi gondoskodásban élő és onnan kikerülő fiatal felnőttek: Utak az oktatásba Európában (Young People from a Public Care Background: Pathways to Education in Europe) című nemzetközi kutatás célja az volt – mely az Európai Unió 7. Kutatási keretprogram „Fiatalok és Társadalmi Kirekesztődés” témakör keretében valósult meg –, hogy átfogó képet kapjunk arról, hogy az egyes országokban a gyermekvédelmi gondoskodási háttérrel rendelkező, jelenleg 19-21 éves fiatalokat mi segíti és mi gátolja a továbbtanulásban; a gondoskodási háttérrel milyen oktatási utak léteznek Európában. A kutatás Dániában, Magyarországon, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban zajlott 2007-2010 között. A vizsgálat több szakaszból állt.

    Elsőként egy szakirodalmi áttekintésre és a publikált statisztikai adatok elemzésére került sor. Ezt követően interjúk készültek döntéshozókkal, ellátást nyújtókkal, valamint egy kérdőíves felmérés olyan 19-21 év közötti fiatalok körében, akik életük során legalább 1 évet gyermekvédelmi gondoskodásban töltöttek és 16 éves korukban is a rendszerben voltak.A felmérés eredményei általános képet adtak arra vonatkozóan, hogy hogyan alakult a fiatal felnőttek tankötelezettségi kor utáni iskolai karrierje. Ezen eredményekre építve minden országban 35 fiatallal és egy általuk megnevezett kulcsszeméllyel (aki tanulásra ösztönözte őket) újabb interjú készült. Ennek fókusza, hogy mélyebben megismerjük, hogyan alakult a fiatal oktatási karrierje, melyek voltak a nehezítő tényezők, egyáltalán milyen tényezők határozták meg, hogy a fiatal a tankötelezettségi kor után is folytatta a tanulmányait. A továbbtanulásban, felsőoktatási tanulmányok folytatásában kik azok, akik segítséget nyújtottak számára. Egy évvel később a kiválasztott fiatal felnőttekkel ismét interjú készült mely azt vizsgálta, mennyire sikerült megvalósítani elképzeléseiket, hogyan módosultak rövidtávú terveik.