Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A gépjárműiparban dolgozók motivációinak, munkatapasztalatának és határidőtartási szokásainak összefüggései a termékfejlesztési projektekben
    37-53
    Megtekintések száma:
    40

    Napjainkban számos új gépjárműmodell fejlesztése történik a világ különböző részén található
    járműipari vállalatoknál és beszállítóiknál. Az autóipari szegmensben a termék életciklus rövidülése és a globális piac hatása miatt az időtényező kulcsszerepet játszik a projektek sikeres
    megvalósításában, és ezzel a termék értékesítésében. A jelen tanulmány az emberi tényezőre fókuszálva a projekttagok magatartását vizsgálja. Elsődleges célja nem az erőforrások hiányából,
    vagy a tervezés helytelenségéből adódó időveszteségek miatt bekövetkező hátráltató tényezőket
    feltárni. Az ilyen nyilvánvaló okok, veszélyek kimutatása és kezelése a projekt portfólió menedzsment testület hatáskörébe esik, ami jól működik a nagyobb projektszervezetekben. A projekttagok egyéni módon viszonyulnak a határidők betartásához és a feladatok végrehajtásához kapcsoló motivációjuk is eltérő. A szakirodalomban fellelhető és általános kutatások eredményein
    túlmutatóan azt vizsgálom, hogy azonosítható-e az aktuális járműipari szervezeti projektmunkában önálló jellegzetesség. A kutatás az autóipari fejlesztési projektben szerzett tapasztalat,
    motiváció és a határidők betartásának összefüggései alapján a munkavégzés hatékonyságát
    befolyásoló csoport (team) összetételt vizsgálja.

  • A popperi módszertan megjelenése a politikában
    102-107
    Megtekintések száma:
    28

    Karl R. Popper tudományfilozófiájának alapjai részben egészen David Hume indukciós kritikájáig nyúlnak vissza. Ebből nő ki tudományos módszertana és társadalomkritikája, amelyben nagy része van a Hayek-féle szocializmus-kritikának is. Ahhoz, hogy a popperi módszertant a lehető legteljesebben megérthessük, először ezeket kell áttekinteni.

    David Hume Értekezés az emberi természetről című művében fejtette ki, mit gondol az emberi tapasztalatról és az ok-okozati következtetésről. Hume (2006) szerint az ok-okozati következtetések logikusak, mivel sokszorosan megismétlődött eseményeken, tapasztalatokon alapulnak, de ez nem jogosít fel arra, hogy ismeretlen, meg nem tapasztalt dolgokra is kiterjesszük ezen okfejtéseinket.

    Az ő példájával élve, az, hogy a tűz és a meleg fogalmai általában együtt lépnek fel, csak azt bizonyítja, hogy adott körülmények között a tűz meleg, de nincs okunk feltételezni, hogy a körülmények megváltozása esetén ugyanez a reláció fennállna. Ezen állítását megerősítendő, elméletét az érzelmekre és azok viselkedésére is kiterjesztette, amely így szerinte igazolja azok bonyolultságát és kiszámíthatatlanságát, míg ebből következően az ok-okozati feltételezés olyan érzelmekhez vezethet, mint például az előítélet. (Hume 2006: 399-402)

    Popper valami egészen hasonlóra jutott, de ellentétben Hume-mal, következtetéseit saját környezetére, nem pedig az elvont érzelmekre terjesztette ki, majd továbblépett a filozófián azzal, hogy bár egy elméleti módszertannal rukkolt elő, azt mégis sikeresen tudta hasznosítani saját munkáiban.

    A popperi módszertan alapja a tudományos bizonytalanság, az a meggyőződés, amely szerint sosem lehetünk biztosak az igazunkban. Popper korának tudományfelfogása ezzel élesen szemben állt, a jusztifikációs tudományfilozófia egyértelműen a bizonyíték, a demonstráció és a tapasztalat körül forgott, ez határozott meg minden tudományos elméletet.

    Ahogy azt korábban Hume is kimutatta a filozófiában, a demonstráció aligha igazol többet annál, mint a fogalmak pillanatnyi, együttes megjelenését. Popper ezen a vonalon továbbhaladva kritizálta korának tudományfilozófiáját.

  • A szociális és pedagógiai szakemberek munkakörülményeinek és kiégés-kockázatainak vizsgálata
    3-29
    Megtekintések száma:
    70

    A tanulmány a szakmai munkakörülmények és a kiégés kapcsolatát vizsgálja a hazai szociális és pedagógiai szakemberek körében. Annak ellenére, hogy a kiégés és a szakmai jóllét külföldön széles körben kutatott segítő foglalkozásúak – elsősorban egészségügyi dolgozók – körében, Magyarországon nem készült eddig kvantitatív felmérés az általunk vizsgált célcsoportban. Vizsgálatunk további hozzáadott értéke, hogy a korábbi kiégés-vizsgálatok által feltárt munka- és szervezeti tényezőkön túl rámutat a kliensekkel és a terepmunkával kapcsolatos nehézségek szerepére a kiégés-tünetek előfordulásában. Feltáró, keresztmetszeti, kérdőíves vizsgálatunkban 261 Baranya megyei szociális és pedagógiai szakember vett részt. Eredményeink szerint a munkakör és a feladatok illeszkedési problémái, a terepmunkával és a kliensekkel kapcsolatos nehézségek a szakemberek emocionális kimerüléséhez és munkahatékonyságuk csökkenéséhez vezet. Hatékonyságvesztést okoznak a munkavégzés-motivációhoz kapcsolódó deficitek is. Az eredmények azt is jelzik, hogy a három – kutatásba bevont – szakmacsoport közül a gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek a leginkább veszélyeztetettek az érzelmi kimerülés terén, a deperszonalizáció szimptómája pedig leginkább a gyermekvédelem és a család- és gyermekjólét munkatársait érinti. Emellett kimutattuk, hogy a hosszabb szakmai tapasztalat a kiégés-tünetek protektív tényezőjének tekinthető. Eredményeink fontos hozzájárulást jelenthetnek olyan egyéni és szervezeti szintű képzések, támogató, fejlesztő, nyomonkövetési, illetve értékelési programok és/vagy szakpolitikai szintű irányelvek, beavatkozások megalapozásához, amelyekkel javíthatóak a szakemberek munkakörülményei, valamint csökkenthető érzelmi-mentális-fizikai megterhelésük és kiégésük kockázata.

  • Itt lehet vagy kell maradni? Mobilitástörténetek
    87-100.
    Megtekintések száma:
    59

    A mobilitástörténeteket fókuszba állító esettanulmányban a mobilitás ellenében ható tapasz- talatokat vettem sorra. Azaz arra vagyunk kíváncsiak, hogy az egyéni tapasztalatok (tanul- mányok, munkavállalás), akár kisebb, akár nagyobb városban vagy külföldön, illetve a kisebb mobilitások (nyaralás, ügyintézés a városban), hogyan hatnak a város-falu kettősére és a falu iránti elköteleződésre. E vizsgálódást egészíti ki a szülők tapasztalatainak bevonása: az ő mobi- litásuk és ez alapján a mobilitás iránti pro és kontra elkötelezettsége nem elhanyagolható hatást jelent a mobilitásra és a maradásra. Az esettanulmány a párban elkészült interjúkon alapul: az immobil fiatal és szülei beszélnek a maradás okairól, a vágyaikról, az elköteleződéseikről, a tapasztalataikról és arról, hogy a fiatal felnőtteknek van-e esélye maradni vagy menni. Az immobilitás megértésében a családi háttérben jelen lévő migrációs tapasztalat, a közösség és a hozzátartozók migrációs kultúrája, a tapasztalatok, az átadható félelmek és remények meg- ismerése segített a szülői oldalról. A fiatalok oldaláról a sikerek, kudarcok, félelmek, egyéni és családi tapasztalatok irányából látjuk az „immobilitási potenciált”.

  • Mit takar az alfa-generáció?
    20-30
    Megtekintések száma:
    180

    Mannheim szerint (Mannheim 1969) egy korcsoport akkor tekinthető generációnak, ha valamely közös immanens tulajdonság, nemzedéki tudat, közösségi jegy jellemzi őket, s ehhez három
    feltétel szükséges: a közös tapasztalat (élmény); a tényleges egymásra orientálódás és a közös
    helyzetértelmezés, attitűdök, cselekvési formák (Mannheim 1969). Strauss és Howe (Strauss –
    Howe 1991) erre építkező modellje szerint nagyjából 15-20 évente megy végbe a társadalomban
    a mannheimi értelemben vett generációváltás. Az információs társadalommal való viszony alapján kirajzolódik az X, Y és Z generációk értelmezése, ugyanakkor már meghatározásra került az
    ezt követő Alfa-generáció fogalma is. Cikkünk az Alfa-generáció elnevezés keletkezés-történetét,
    a generációnak tulajdonított tartalmat járja körül és megpróbálja megválaszolni a kérdést: értelmezhető-e ez az a fogalom a generációs korszakolás paradigmájában?