Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Gyermekes családok és a velük dolgozó szociális szakemberek percepciója a családok jól-létét, társadalmi mobilitását előmozdító szolgáltatásokról
    3-28
    Megtekintések száma:
    57

    Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy az észak-magyarországi régió egyik hátrányos helyzetű kistérségében különböző településnagyságú területeken, illetve a budapesti agglomerációhoz tartozó településeken élő gyermekes családok hogyan vélekednek az elérhető oktatási,
    gyermeknevelési, egészségügyi és szociális ellátásokról és szolgáltatásokról, ezekről egyáltalán rendelkeznek-e információval, valamint a gyermekes családokkal dolgozó szakemberek mit
    gondolnak a nyújtott szolgáltatás szakmai tartalmáról és minőségéről, valamint arról, hogy
    ezek a családok jól-létét, társadalmi mobilitási esélyeit mennyiben tudják szolgálni. Kutatásunk keretében készült egy lakossági kérdőíves lekérdezés, valamint interjúk készültek szakemberekkel és gyermekes családokkal. Eredményeink jelzik, hogy a gyermekek képességeit
    fejlesztő, tehetségük kibontakozását célzó, jól-létüket előmozdító szolgáltatások hiányában, a
    meglévő, igen korlátozott kapacitásokkal és így alacsony minőségben működő oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatások és a szűkösen elérhető kulturális és szabadidős lehetőségek
    elérésével a hátrányos helyzetű családokban felnövő gyermekek mobilitási esélyei nagymértékben korlátozottak. A gyermekjóléti szociális munka eszköztára szűkös, a szociális intervenciók a tűzoltásra épülnek.

  • Hogy néznek szembe a spanyol családok a válsággal? A kezelési stratégiák típusai és következményei
    156-170.
    Megtekintések száma:
    38

    A válság hatásai hozzájárultak számos spanyol háztartás nehézségeinek súlyosbodásához.
    Bár ezek a feltételek széles körben éreztették hatásukat, sokkal keményebben jelentkeztek
    azoknál a családoknál, amik már a válság előtt is nehéz helyzetben voltak. Jelen tanulmány
    fő célja, hogy beazonosítsa azokat a stratégiákat, amiket ezek a háztartások kialakítottak
    abból a célból, hogy kezeljék ezeket a nehézségeket. Az eredmények alapjául 34 kirekesztett
    háztartás élettörténeteinek kvalitatív elemzése szolgált. Ez az elemzés két érdekes eredményt
    hozott: egyrészt a háztartások megelőző és túlélő stratégiákat alakítottak ki, másrészt az
    elemzés beazonosította a stratégiák következményeit és hatásukat a háztartás társadalmi
    integráltásgára. Mindezen eredmények alapján a tanulmány a túlélő stratégiák határaira hívja
    fel a figyelmet.

  • Önmagába záródó gyermekvédelem – a nyitás lehetséges útjai
    178-194
    Megtekintések száma:
    123

    A kvalitatív módszertanra épülő kutatás célja, hogy képet kapjunk arról, hogy a gyermekvédelemben biztosítottak-e külső/kapcsolt szolgáltatások, melyek a gyermekvédelmi problémákkal küzdő szülőket, illetve gyermekeket, fiatalokat célozzák. Célja, hogy megvizsgáljuk,
    hogy a gyermekvédelem területén mennyire jelenik meg a szolgáltatási-fókusz és az innovatív
    megközelítésekben való gondolkodás, ebben a civil szervezeteknek hol a helye és mi a szerepe.
    A 15 szakértői interjúra épülő tanulmány amellett érvel, hogy jelenleg diszfunkcionális működés
    jellemzi a gyermekvédelmi rendszert, mely önmagába záródó, elszigetelt szociálpolitikai alrendszerként jellemezhető, így nem csak a gyermekvédelem alapvető céljai nem tudnak megvalósulni
    a gyakorlatban, de sok esetben rejtve maradnak a strukturális hiányosságok és rendszeranomáliák. A gyermekvédelemben szükséges lenne új utak keresésére, melyben az önkéntességnek, civil
    szervezetek szolgáltatásainak, széles körű partnerségnek is van helye.

  • A mentálhigiéné fejlesztésének lehetőségei a telemedicina segítségével
    139-166
    Megtekintések száma:
    37

    A szerző célja a telemedicina egyik legdinamikusabban fejlődő ágának, a telementálhigiénének a bemutatása, a főbb területeinek, a biztosított szolgáltatások körének, a használt technológiák típusainak meghatározása, a szakirodalom áttekintése alapján. A tanulmányból képet kapunk a telementálhigiéné közel hat évtizedes múltjáról, jelenéről, beleértve az online segítő beszélgetés sajátosságainak bemutatását, a területre vonatkozó szakmai ajánlásokat, megismerjük a telementálhigiéné elterjedtségének és hatékonyságának mérésével kapcsolatos szempontokat. A jó gyakorlatok, a bizonyítottan hatékony ellátások, működő programok tapasztalatainak összegyűjtése és elemzése hozzájárulhat a terület jövőbeli fejlesztéséhez.