Keresés

Keresési eredmények

• A munkanélküliség lélektani háttere – az újrakezdés esélye vagy a megrekedés veszélye?

  181-202

  Béres Rita

  Megtekintések száma:

  154

  Jelen tanulmány célja a munkanélküliség állapotának valamint lélektani folyamatainak és következményeinek bemutatása, illetve a HURO Rural Youthjobs pályázatba bevont álláskeresőkkel kitöltött pszichológiai tesztek eredményeinek összefoglalása.
  Elsőként a munkanélküliség fogalmának tisztázásával kezdjük. „A munkanélküliség definíció szerint az a helyzet, amikor valaki a munkaerőpiacon hosszabb ideig nem talál számára elfogadható munkát” (Hajduska 2012: 119). Egy másik meghatározás szerint: „azok a személyek tekinthetők munkanélkülinek, akik (a meghatározott) referencia idő alatt nem állnak alkalmazásban, de munkavégzésre alkalmasak, és aktív erőfeszítéseket tesznek azért, hogy munkát találjanak” (Haugen és Bregger, 1994; idézi: László és mtsai, 1998, 1. o.). 

  A munkanélküliség kialakulhat leépítések, elbocsátások következtében, de az okok között a pályakezdőknél előforduló elhúzódó keresés is előfordulhat. (Hajduska, 2012) Bármi is az oka, a munkanélküliség egy társadalmi jelenség, ami többféle formában jelenhet meg. (Bánfalvy, 1997)

• Az előítéletesség értelmezése a debreceni egyetemisták körében

  232-243

  Paczári Viktória

  Megtekintések száma:

  154

  Negatív megkülönböztetés mindig is létezett, mindig volt véleményünk a másik egyénről annak ellenére, hogy ez sokszor mindenféle háttértudást nélkülözött. A huszadik század első felében kezdődött meg az előítéletek tudományos, szociálpszichológiai vizsgálata a fehérek és a feketék ellentéte által uralt Egyesült Államokban. Ekkorra jutott el az emberi társadalom odáig, hogy realizálódott benne, a probléma globális, és többek között a második világháború részben előítéletességből fakadó vérengzéseiből kiindulva elengedhetetlen vizsgálata. Sajnos azonban nem kell a történelem nagy eseményeihez visszamenni ahhoz, hogy mi is rájöjjünk, az előítéletek súlyos következményekkel járnak. Hétköznapjaink során is rengeteg bűncselekménnyel, hátrányos megkülönböztetéssel és konfliktussal kapcsolatos esetről kapunk hírt, melyeknek alapja a másik emberről hiányos információk alapján kialakított kép. 
  Habár az előítéletektől mentes világ képe talán csak egy utópia lehet, az ilyen típusú érzelmeket, attitűdöket lehet és kell kezelni, de mindenek előtt nagyon fontos a helyzet feltérképezése, tudományos vizsgálata.

• A sportprogramok szerepe a javítóintézetben büntetésüket töltő fiatalkorú bűnelkövetők életében, különös tekintettel hatásaira, pedagógiai és pszichoedukációs megközelítésére

  1-20

  Miklósi Márta

  Megtekintések száma:

  15

   A sport kiemelt szerepet tölt be a javítóintézetben büntetésüket töltő fiatalkorúak életében, számos közvetlen pozitív hatása mellett összefüggésbe hozható a szabadulás utáni sikeres reintegrációval is. A sportprogramok elősegítik a fiatalok fejlődését, ugyanakkor a helyzet árnyaltabb, mert akár sajátos, kihívást jelentő helyzeteket is létrehozhatnak. Fontos foglalkoznunk a terület pedagógiai, pszichoedukációs és korrekciós megközelítési módjaival is, mert az eltérő megközelítések más-más fókuszt hoznak magukkal. A téma alapos megismeréséhez felkutattuk a javítóintézetben büntetésüket töltő fiatalkorúak sportprogramokban való részvételének vonatkozó elméleti hátterének vizsgálatára vonatkozó tudományos szakirodalmat (elsődlegesen a nemzetközi tanulmányokra fókuszálva), főleg a téma pszichológiai, oktatási, kriminológiai vetületét vizsgálva. A tanulmány legfőbb értéke a téma szakirodalmi hátterének feldolgozása mellett annak bemutatása, milyen összefüggés fedezhető fel a fiatalkorú bűnelkövetők sportprogramokban való részvétele és ennek közvetlen, valamint hosszú távú, közvetett hatásai között. A sportprogramok lehetőséget biztosítanak az érintett fiatalok készség- és képességfejlesztése mellett szocializációjuk támogatására is. A sportban való részvétel ugyanakkor nem feltétlenül hoz hosszú távú, pozitív eredményt, ehhez elengedhetetlen a tervezés folyamán megjelenő tudatosság, a hangsúlyt nemcsak a program eredményeire kell helyezni, hanem a megvalósítás folyamatára is. A fiatalkorú bűnelkövetők sportprogramokban való részvételének vizsgálata kulcsfontosságú, a velük való foglalkozás mindannyiunk közös érdeke, mert hozzájárulhat ahhoz, hogy a fiatalkorú felnőtt korára dezisztenssé váljon és felhagyjon bűnelkövetői magatartásával.