Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • A kortársbántalmazás tágabb kontextusa: néhány iskolai és társadalmi változó szempontjából
    65-79
    Megtekintések száma:
    46

    A kortársbántalmazás (bullying) kiterjedt probléma az iskolai közösségekben. Gyakorisága azonban jelentős eltérést mutat iskolák, régiók, nemzetek között. A bántalmazással számos egyéni, családi, iskolai-kortárs, illetve társadalmi tényező mutat kapcsolatot. Elemzéseinket az Iskoláskorúak Egészségmagatartása (HBSC) c. WHO koordinált nemzetközi vizsgálat 2013/2014-es hazai adatain végeztük. A kortársbántalmazásban való érintettség 4 kategóriáját határoztuk meg: áldozat, elkövető, elkövető-áldozat és közvetlenül nem érintettek. Ezen kategóriák eloszlását vizsgáltuk a képzéstípus, a fenntartó típusa és a családi jómódúság vonatkozásában. Eredményeink szerint a bántalmazásban való érintettségben képzéstípus szerint nem találtunk szignifikáns különbséget (ellentétben a 4 évvel ezelőtti adatfelvétel eredményeivel). Ugyanakkor a fenntartó típusa, valamint a családi jómódúság, illetve a kortársbántalmazás közt összefüggést találtunk. Bár a tágabb társadalmi-kulturális tényezők önmagukban nem kulcstényezői a bántalmazás kialakulásának, hozzájárulnak a jelenség megértéséhez és a prevenciós programok megtervezéséhez, adaptálásához.

  • A gyermekvédelem peremén: Negatív életesemények hatása a kamaszok és fiatalok egészségkárosító magatartására
    80-108
    Megtekintések száma:
    166

    A tanulmány a gyermekeket és fiatalokat érő negatív életesemények rizikómagatartására gyakorolt hatását vizsgálja. A „Magyar ifjúság 2012” kutatás adatbázisán végzett számítások arra utalnak, hogy a negatív életesemények erős prediktorai a legkülönfélébb kockázati magatartásoknak, mint az alkohol- és drogfogyasztás, vagy az öngyilkosság. Az adatok arra utalnak, hogy azok, akik több és súlyosabb negatív életeseményt éltek át, nagyobb valószínűséggel térnek el a felnőtt társadalom által közvetített normáktól, mint azok, akiknek az élettörténete kevésbé megterhelő. Ezeket az eredményeket gyermekvédelmi kontextusba helyezve a tanulmány egyszerre hívja fel a figyelmet arra, hogy a hazai gyermekvédelem nem foglalkozik egyenlő mértékben a tagolt társadalom minden csoportjával – holott a veszélyeztetettség előfordulási gyakorisága alapján kellene –, valamint arra, hogy a nagymintás szociológiai kutatások tudományos értékükön túl szakmai, gyakorlati értéket is hordoznak. Ennek alátámasztására a jól ismert Holmes–Rahe-skála kérdéseiből a szerzők újraalkottak egy explorációs eszközt (Redukált Életesemények Skála, RÉS). A Redukált Életesemény Skála (vagy akár az eredeti Holmes–Rahe-rendszer) alkalmazása lehetőséget ad a szakember számára, hogy nagyobb figyelmet fordíthasson a vizsgált kérdésekre a szolgáltatástervezés, a prevenció és az esetkezelés során. A mérőeszköz kulcsot adhat a szűkös erőforrások célzottabb felhasználására.

  • Hogy néznek szembe a spanyol családok a válsággal? A kezelési stratégiák típusai és következményei
    156-170.
    Megtekintések száma:
    64

    A válság hatásai hozzájárultak számos spanyol háztartás nehézségeinek súlyosbodásához.
    Bár ezek a feltételek széles körben éreztették hatásukat, sokkal keményebben jelentkeztek
    azoknál a családoknál, amik már a válság előtt is nehéz helyzetben voltak. Jelen tanulmány
    fő célja, hogy beazonosítsa azokat a stratégiákat, amiket ezek a háztartások kialakítottak
    abból a célból, hogy kezeljék ezeket a nehézségeket. Az eredmények alapjául 34 kirekesztett
    háztartás élettörténeteinek kvalitatív elemzése szolgált. Ez az elemzés két érdekes eredményt
    hozott: egyrészt a háztartások megelőző és túlélő stratégiákat alakítottak ki, másrészt az
    elemzés beazonosította a stratégiák következményeit és hatásukat a háztartás társadalmi
    integráltásgára. Mindezen eredmények alapján a tanulmány a túlélő stratégiák határaira hívja
    fel a figyelmet.

  • Egy gyermekcsoport szerepe a családsegítésben részesülő családokban nevelkedő hátrányos helyzetű gyermekek körében 1995–2005 között
    113-135
    Megtekintések száma:
    61

    A tanulmányban egy 1995–2005 között működő gyermekcsoport működésének, gyermekekre
    gyakorolt hatásának az elemzése a korszakban megjelenő komplex és preventív családsegítés
    lehetőségeit és hatását mutatja be. A rendszerváltás utáni gazdasági és társadalmi hatások, a
    frissen kialakuló szociális ellátórendszer keretein belül ez a csoport a résztvevő gyermekek és
    családjaik számára nyújtott szolgáltatásokat és különböző ellátásokat. A program jelentőségét
    az adja, hogy egy olyan időszakban nyújtott prevenciós csoportos foglalkozást hátrányos helyzetű gyermekek számára, amikor az 1997. évi XXXI. számú A gyermekek védelméről és gyámügyi
    igazgatásról szóló törvény még nem lépett hatályba, a gyermekvédelmi rendszer még nem alakult ki, nem határolták be a program működését a jogszabályi keretek, a Családsegítő Szolgálat
    keretében működő szolgáltatást szabadon lehetett alakítani a gyermekek és családok igényeihez.

  • Hogyan változott a hazai egyetemisták drogfogyasztása a Covid idején?
    161-177
    Megtekintések száma:
    191

    A Covid-19 kitörése, a karantén mindenkire jelentős hatással bír mentálisan és szociálisan egyaránt. Az életkörülmények, a napi rutin megváltozása, a munkahely elvesztése, a létbizonytalanság
    jelentős lelki megterhelést jelent az emberek számára, amely növelheti az egészségkárosító
    magatartások gyakoribbá válását. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a rizikómagatartásban milyen változás figyelhető meg a koronavírus hatására a hazai egyetemisták körében, illetve, hogy
    ez a változás milyen pszicho-szociális tényezőkkel magyarázható. Az Antwerpeni Egyetem által
    koordinált Hallgatók Jóléte Nemzetközi Koronavírus Kutatás (Covid-19 International Student
    Well-Being Study) adatait dolgozzuk fel. A kutatásban közel 26 ország, 75 egyeteme vett részt.
    Magyarországról a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem és a
    Szegedi Tudományegyetem hallgatói töltötték ki online a kérdőívet. A teljes egyetemista populációt céloztuk meg. Az adatfelvétel 2020 tavaszán zajlott le. Eredményeink azt mutatják, hogy
    az összes egészségkárosító magatartás csökkent a Covid-19 alatt, azonban a vírus előtt már
    fogyasztók körében nőtt a fogyasztás gyakoriságának az átlaga. Mindez arra utal, hogy a hazai egyetemisták körében feltehetően csökkent a rekreációs használat, és nőtt a problémásabb
    fogyasztás a pandémia alatt. Eredményeink felhívják a figyelmet arra, hogy a karantén alatti
    átmeneti helyzetet nehezebben viselő egyetemisták esetében gyakoribbá válhatnak az egészségkárosító magatartások, így fontos prevenciós és segítő lehetőségeket biztosítani számukra.

  • A kiközösített gyerekek integrálása élménypedagógiai játékokkal
    58-70
    Megtekintések száma:
    202

    A tanulmány központjában olyan gyerekek állnak, akiket a kortársai bántalmaztak már verbálisan, fizikailag és/vagy szociálisan. Az elmúlt három évtizedben az iskolai bántalmazás jelenségének vizsgálata egyre kutatottabb területté vált, amelyeknek egyik kiváltó oka a gyerek-öngyilkosságok számának jelentős növekedése. Ebből kifolyólag számos prevenciós és intervenciós program kifejlesztése és alkalmazása vált elsődlegessé, amelynek célja csökkenteni e deviáns jelenséget a tanintézményekben. Ezeknek a programoknak, kezdeményezéseknek a megléte elősegíti azt, hogy olyan közösségek alakuljanak ki, amelyekben alacsony számba fordul elő a bántó viselkedésforma. Jelen kutatás során beavatkozási eszközként az élménypedagógiai játékokat választattam. Az általam választott reformpedagógiai módszernek a központjában a szociális kapcsolatok létrejöttének elősegítése, valamint a már meglévőknek szorosabbá tétele válik elsődlegessé. A gyerekek az élménypedagógiai játékok során megtapasztalhatják a flow-t, az egymásra utaltság pozitív hozadékát, valamint a komfortzóna elhagyása során kapott új isme­reteket. A tanulmány kísérleti részében bemutatva és értelmezve lesznek a kapott eredmények. Kutatás eszközeként szociometriát választottam, amely demonstrálja az adott osztály kapcsolathálóját. Az előfelméréskor két gyerek (egy lány és egy fiú) nem rendelkezett kölcsönös kapcsolattal, majd a tudatosan irányított élménypedagógiai játék által utófelméréskor az az eredmény volt látható, hogy ezeknek a gyereknek sikerült kölcsönös kapcsolatot létrehoznia. 

  • Egész(séges) életem: egészség- és készségfejlesztő program a gyermekjóléti alapellátásban
    109-122
    Megtekintések száma:
    108

    Tanulmányunkban egy egészségnevelő, készség- és képességfejlesztő programot mutatunk be. A program célcsoportjához tartozó iskoláskorú gyermekek esetében a primer prevenció az egészséges életmód területén kiemelt területként jelenik meg. Családjaik életvezetési nehézségekkel terheltek, ezért a családi „társadalmi kultúrájuk”, azaz életmódjuk (Wessely 2003) sok esetben gátolhatja a gyermek egészséges személyiségfejlődését. A mezőberényi családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozásában álló családok iskoláskorú gyermekei körében megvalósított program a fizikai-lelki-mentális egészség fejlesztésére irányult, az egészség holisztikus értelmezését szem előtt tartva. A 7–14 éves korcsoporthoz tartozó gyermekek számára két 15 fős csoportban valósult meg. Tanulmányunkban egy-egy programelem ismertetésén keresztül rámutatunk azokra a készségekre, képességekre, melyek fejlődése a tréning során egyes gyermekeknél beindult, másoknál fejlesztendő területként került rögzítésre. A kidolgozott program hatékonyságát jelzi, azaz pozitív eredménynek minősül, hogy a részt vevő kisiskolások körében magasabb szintű együttműködési készség alakult ki, az egészséghez fűződő kognitív ismereteik gyarapodásán túl, fejlődött kommunikációjuk, bővült érzelmeik, önkifejezésük eszköztára és gátlásaikat leküzdve a csoporttagok előtti megnyilvánulás képessége is fejlődést mutatott. A felső tagozatra járó iskoláskorúak csoportjában a tolerancia, empátia, az alkalmazkodás képessége mellett a problémamegoldó képesség is fejlődött. Körükben nagy eredményként tartjuk számon a továbbtanulási szándék megjelenését, a jövőképük formálódását és az életcéljaik megfogalmazását.