Keresés

Keresési eredmények

• A kárpátaljai magyar kisebbség nyelvmegtartásáról és gazdasági életképességéről a nyelvi tájkép tükrében

  119-141

  Csernicskó István

  Megtekintések száma:

  8

  A tanulmány nyelv és gazdaság összefüggésében vizsgálja Kárpátalja jellemzően magyarok lakta
  részeinek nyelvi tájképét. Azt mutatjuk be, hogyan jelenik meg a területen a nagy presztízzsel
  rendelkező világnyelv, az angol, illetve az egykori Szovjetunió közvetítő nyelve, az orosz. Bemutatjuk,
  hogy a gazdasági realitások miképp írhatják felül a kisebbségi közösség nacionalizmusát,
  illetve utalunk arra, hogy a nemzeti kisebbség nyelvmegtartását támogató nyelvpolitika
  nem lehet sikeres, ha nem jár együtt a gazdaság fejlesztésével. Hipotézisünk szerint ha többnyelvű
  környezetben javítani szeretnénk a kárpátaljai magyarok gazdasági helyzetén, akkor nyelvoktatás
  az egyik olyan terület, ahová feltétlenül szükséges invesztálni.

• Kárpátalja turisztikai vonzerőinek nyelvi tájképe

  91-118

  Karmacsi Zoltán

  Megtekintések száma:

  11

  A nyelvi tájkép változása különösen érzékenyen érinti a kisebbségi helyzetben lévő lakosokat,
  akik ennek köszönhetően akár ki is szorulhatnak a virtuális nyelvhasználati térből. A nyelvi
  tájkép nemcsak egy terület vagy régió lakosságának nyelvi vitalitását jelzi, hanem akár a valóságbeli
  nyelvi etnicitást is tükrözheti. A nyelvi kiírások két alapfunkciója és a nyelvi tájkép
  elemeit magyarázó modellek mellett azonban a nyelven kívüli tényezők sem hanyagolhatók el.
  Ilyen tényező egy-egy térség, kisebb régió gazdasági, esetünkben turisztikai fejlődése. A megnövekedett
  többségi lakosok turisztikai kereslete számos olyan jelenséget hív elő a kisebbség által
  lakott területen, amelyek mindenképpen jelentős hatást gyakorolnak a kisebbségi terület nyelvi
  tájképére.
  Jelen tanulmányomban arra szeretnék rávilágítani, hogy az adott terület nyelvi tájképének
  alakulására milyen hatást fejt(het) ki egy kistérségi gazdasági beruházás. A nyelvi tájképben bekövetkezett
  változást a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont 2011–2012. évi fényképes adatbázisa
  és a 2016 februárja és szeptembere, illetve 2017 hasonló időszakának saját magam általi megfigyelése
  és fényképes rögzítése alapján szeretném bemutatni.