Keresés
Keresési eredmények
-
A felügyelt gépi tanulás kihívásai a szociológiai alkalmazásokban
27-42.Megtekintések száma:19Az ipari/üzleti alkalmazásokban már sokszorosan bizonyított felügyelt gépi tanulás szociológiai alkalmazásai sajátos kérdéseket vetnek fel. A sajátosság oka, hogy ezekben az alkalmazásokban komplex fogalmak megtanulása az algoritmus feladata (pl. hogy gyűlöletbeszédet
tartalmaz-e egy tweet). A felügyelt tanulás lényege, hogy előre bekódolt (gyűlöletbeszéd/nem
gyűlöletbeszéd) szövegek címkézését tanulja meg az algoritmus, jellegzetes szövegmintázatokat
keresve. A felmerülő kérdések: hogyan jön létre a címkézés? Hogyan lehet betanított kódolókkal
elvégeztetni egy olyan hermeneutikai kihívást, mint a gyűlöletbeszéd felismerése? Segítenek-e
ezen a rutinszerűen alkalmazott, részletezett annotálási irányelvek? A cikk arra is kitér, hogyan
végzik crowdsourcing platformokon a kódolást a nagy cégek, illetve ismertetem az MI-torzítást
is, aminek itt az a lényege, hogy a kódolók maguk viszik be a diszkriminációt az adatokba. E
kérdéseket kutatási tapasztalatainkkal illusztrálom.
KULCSSZAVAK: felügyelt gépi tanulás, annotálás, crows -
Gondolatok az ellenőrzés társadalma kapcsán– Lábjegyzetek Deleuze és Guattari gépéhez
210-228Megtekintések száma:51Jelen tanulmány a Gilles Deleuze és Félix Guattari által megalkotott gép-fogalmat járja körül.
Arra vállalkozik, hogy a gép fogalmát a deleuze-i ellenőrző-társadalom koncepcióból kiindulva
mutassa be. Így nem a korábbi freudi és lacani vágy fogalmának kritikáján keresztül történik
meg a gép mint késő-kapitalista absztrakt ágens bemutatása, hanem a gépies mechanizmus
– mint működési logika – egy új szempont szerinti genealógiája kerül felvázolásra. Így tehát a
tanulmány nem elsősorban a pszichoanalízis és a kapitalizmus, valamint azok kritikájaként fellépő szkizoanalízist interpretálja, hanem az ellenőrző-társadalom működési logikáját: a kontrolláló szabadság artikulációját. Ez utóbbihoz olyan fogalmak kerülnek megvilágításra, mint
az absztrakt gép, de-, illetve reterritorializáció, valamint a kibernetikai rendszerek működési
alapelvei. E fogalom vizsgálatával tehát új megvilágításba kerülhet jelen korunk társadalmi,
gazdasági és politikai folyamatainak megértési módozatai.