Keresés

Keresési eredmények

• Egyenlő esélyekkel a munka világában? Esélyegyenlőség és jogvédelem a munkaerőpiacon

  46-63

  Suhajda Csilla Judit

  Megtekintések száma:

  299

  A tanulmány az esélyegyenlőség megvalósulását, valamint az ezzel kapcsolatos jogvédelem
  lehetőségeit vizsgálja a munkaerőpiacon. A kutatás célja, hogy feltárja, hogy melyek az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos legjellemzőbb problémák az Egyenlő Bánásmód Hatóság
  joggyakorlata alapján. Meghatározható-e az, hogy mely típusú diszkrimináció jellemző illetve,
  hogy jelenleg Magyarországon melyek a leghátrányosabbnak ítélt tulajdonságok a munkaerőpiacon.
  A feltárt összefüggések arra mutatnak rá, hogy jóllehet a törvényi háttér szabályozása jelentős mértékben elősegítette az egyének jogtudatosságát e területen, de még több fórumra van
  szükség, hogy mérhető eredményeket érjünk el.

• Esélyegyenlőség és integrációs lehetőségek a pályaorientációban: Iskolai kompetenciák és a munkaerőpiaci integráció összefüggései

  173-190

  Sipeki Irén

  Megtekintések száma:

  176

  A pályaorientációs döntésekben megnyilvánuló kompetenciák az integráció és esélyegyenlőség
  sikerességére is utalnak, képesek prediktív módon előre jelezni ezen társadalmi folyamatokat.
  A pályaorientációs kompetenciák összekötik az egyéni jellemzőket és társadalmi színtereket,
  emiatt vizsgálatuk képes már a középiskolás korosztály munkaerőpiaci esélyeit is bejósolni. A
  kompetenciaterületek vizsgálata és elemzése képes a szociológiai, pszichológiai és pedagógiai
  összefüggések és kölcsönhatások feltárásával – a pályaválasztás előtt álló - diákok iskolai és
  munkaerőpiaci kompetenciáinak a meghatározása, mely egyéni szinten szabja meg társadalmi
  integrációjuk sikerességét a társadalomba. A pályaválasztás összekötő szerepet tölt be az iskolai
  oktatás és a munkaerőpiac között, emiatt jelentős szerepe van a társadalmi esélyegyenlőség
  és integráció szempontjából, túlmutatva az iskolai végzettség hatásán. Tanulmányomban ezt a
  folyamatot mutatom be az érintett kompetenciaterületek bemutatásán keresztül.

• Alacsony társadalmi státusz hatása az oktatási esélyekre

  104-119

  Molnár Éva

  Megtekintések száma:

  0

  A tanulmány célja bemutatni az alacsony társadalmi státusz és a szociokulturális hátrányok hatását a gyermekek oktatási esélyeire. Külön hangsúlyt kapnak a hátrányos helyzetű kistelepülések, amelyek gyakran kedvezőtlenebb mutatókkal rendelkeznek, ami az oktatási intézményekben is megjelenik: a hátrányos helyzetű tanulók aránya magas, fejlesztésük pedig sokszor nem hatékony a hagyományos pedagógiai módszerekkel.  A tanulmány szisztematikus szakirodalomelemzésre épül, amelyben nemzetközi Q1-es és Q2-es folyóiratok, valamint hazai tanulmányok kerültek feldolgozásra. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az oktatási rendszer kettős funkciót tölt be: egyszerre képes mérsékelni és újratermelni a társadalmi egyenlőtlenségeket. A szociokulturális hátrányok komplex tényezőkből állnak össze – alacsony szülői iskolázottság, egzisztenciális bizonytalanság, instabil családszerkezet, kisebbségi lét, szegregáció – mindezek rendszerszinten felerősítik egymás hatását. Kiemelt szerepet kap a nyelvhasználat, hiszen a korlátozott nyelvi kód alkalmazása hátrányt jelent az iskolai részvételben és teljesítményben.  A család társadalmi-gazdasági státusza, a gyermekek korai fejlesztési lehetőségei, valamint az iskola és a család együttműködése meghatározó tényezők az oktatási sikerességben, így a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének javítása hosszú távú, rendszerszintű megközelítést igényel, amelyben az iskola, a család és a közösség egyaránt kulcsszerepet játszik.