Keresés

Keresési eredmények

• Interpersonal relationships in Hungary – an overview

  72-93.

  Albert Fruzsina

  Dávid Beáta

  Megtekintések száma:

  243

  Our paper aims to demonstrate that social structure has significant impact on the formation of
  interpersonal relations. We review and analyse the characteristics of ego-centric interpersonal
  networks of Hungarians based on data from nationally representative adult population surveys
  between the mid-1980’s up to 2015. We focus especially on core discussion networks, friendship
  ties and weak ties and analyse how the transition to market economy influenced interpersonal
  relationships. As expected, the large-scale social changes brought about by the transition
  changed interpersonal networks as well. During the first decade of the transition (in the 1990’s)
  one could not witness a significant change of personal networks, nonetheless the adaptation
  process was easier for people supported by strong, traditional family ties. Non-kin ties, especially
  friendships seem to gain significance at the expense of kin relationships. Overall, resources
  available through weak ties seem to be decreasing.

• Egyenlő esélyekkel a munka világában? Esélyegyenlőség és jogvédelem a munkaerőpiacon

  46-63

  Suhajda Csilla Judit

  Megtekintések száma:

  299

  A tanulmány az esélyegyenlőség megvalósulását, valamint az ezzel kapcsolatos jogvédelem
  lehetőségeit vizsgálja a munkaerőpiacon. A kutatás célja, hogy feltárja, hogy melyek az esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos legjellemzőbb problémák az Egyenlő Bánásmód Hatóság
  joggyakorlata alapján. Meghatározható-e az, hogy mely típusú diszkrimináció jellemző illetve,
  hogy jelenleg Magyarországon melyek a leghátrányosabbnak ítélt tulajdonságok a munkaerőpiacon.
  A feltárt összefüggések arra mutatnak rá, hogy jóllehet a törvényi háttér szabályozása jelentős mértékben elősegítette az egyének jogtudatosságát e területen, de még több fórumra van
  szükség, hogy mérhető eredményeket érjünk el.

• Munkajog és biztosítás a patriarchális viszonyoktól az államosítás kezdetéig

  279-282

  Nagy Péter

  Megtekintések száma:

  139

  Ha az olvasó kézbe veszi Bódy Zsombor Az ipari munka társadalma című munkáját, a címlap alapján valószínűleg hosszas fejtegetésre számít az iparosítás által okozott újtípusú gondokról, feladatokról, valamint az ez által megváltozó társadalmi viszonyok struktúrájáról, helyzetéről. 
  Az első oldalakat elolvasva azonban megértjük, hogy Bódy – a mélyebb társadalmi összefüggéseket is érintve – a kor ipari társadalmának összetett problematikájából csak egy szeletet választ ki, a munkához kapcsolódó intézményrendszer kialakulását és változását a 19. század közepétől a második világháború végéig. A nemzetközi és hazai szakirodalom releváns köteteit, számos levéltári és nyomtatott forrást széleskörűen feldolgozó szerző több, kisebb tanulmány után szintetizálta megállapításait ebben a kötetben. A munka számos új megközelítést és problémafeltevést tartalmaz, melyekre az alábbiakban szeretnék reflektálni. A könyvből megismerhetjük a kor munkaügyi vonatkozású nézeteit, terveit, a megszülető rendelkezéseket a patriarchális szemlélettől az államosítás korának kezdetéig. A munka nagy előnye, hogy hosszan elemzi az egyes korszakok uralkodó társadalompolitikai elképzeléseit, ütköztetve egymással az eltérő véleményeket. Nemcsak a kormányzati elgondolásokkal foglalkozik, hanem ismerteti az ellenzéki felvetéseket is, valamint az érdekképviseletek, és nem utolsósorban a korabeli szaktekintélyek és egyesületeik álláspontját. Vizsgálja, hogy az egyes korokban milyen ereje volt az egyes szervezeteknek, valamint hogy milyen hatást tudtak gyakorolni a döntéshozókra, érhettek-e el különféle eredményeket akár más csoportokkal szemben is. Mindezek a dolgozat előnyeire válnak, sőt talán néha túlságosan is részletezi a szerző az egyes nézetek közötti csatározásokat.

• A rabszolga-kereskedelem és a bizalom

  172-177.

  Schranz Edit

  Megtekintések száma:

  187

  Hat-e, s ha igen, hogyan hat a kultúra a társadalomra? Nathan Nunn és Leonard Wantchekon tanulmánya nem kisebb célt tűzött maga elé, minthogy megvizsgálja, az afrikai földrész lakóiban, valamint a gazdaságban máig nyomot hagyó – ám mintegy 100 éve befejeződött – rabszolga-kereskedelem hatásait, az egyének kulturális, nor-makövető, hiedelmekkel és értékekkel kapcsolatos gondolkodása, viselkedése terén. Céljuk kideríteni az okokat, amelyek az Afrikán belül megmutatkozó történelmi bi-zalmatlansághoz vezettek a helyi kormányok vagy önkormányzatok (politika), a ki-sebb lakóközösségek (szomszédok) irányába vagy akár a családi kapcsolatokon be-lül, s amelyek mind a mai napig befolyással lehetnek a gazdasági fejlődésére. Nunn és Wantchekon hipotézise abból a Nunn által írt korábbi tanulmányból indul ki, amely ok-okozati összefüggést mutatott ki a 400 éves rabszolga-kereskedelem, vala-mint az afrikai lakosság mai jövedelmi viszonyai között, a rabszolga-kereskedelem hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálva.

• Konfliktus és demokrácia: Érvek a konfliktusok politikai jelentősége és korlátozásuk szükségessége mellett

  8-24

  Horváth Szilvia

  Megtekintések száma:

  161

  A demokrácia és a konfliktus viszonya politikaelméleti szempontból meglehetősen összetett.
  Egyrészről, politika és konfliktus általános politikai tapasztalata ellenére a demokratikus rend
  kontextusában a konfliktus hajlamos elveszíteni az értékét, szemben a konszenzussal vagy a
  kompromisszummal. Másrészről, a konfliktusok politikai jelentőségének elismerése mellett sem
  lehet lemondani az intenzitáshatárok értelmezéséről. Mindezek a kérdések egy eredendően
  nyilvános politikai térben, a politika diszkurzív terében merülnek fel. Eme elméleti keretben a
  konfliktus értelmezésének teoretikusan kitüntetett fogalma a vita. A tanulmány ezt három
  teória körül végzi el. J. S. Mill rávilágít arra, hogy a vitára szükség van a politikai közösségben,
  annak episztémikus és érzelmi funkciói vannak. Szabó Márton diszkurzív politikatudományának
  is kitüntetett fogalma a vita, ami nemcsak a politika egyedi esete, hanem létmódja is. Szemben a
  legtöbb kortárs, a politikát a kommunikáció felől értelmező elmélettel, a diszkurzivitást eleve
  konfliktusosnak láttatja. A diskurzuselméleti hátterű Chantal Mouffe demokratikus agónról
  beszél, a konfliktusokat értelmezi a demokratikus rend keretei között, felhíva a figyelmet az
  identitások diszkurzív konstituálódásának demokratikus feltételeire. Elmélete az értékes
  konfliktusok és azok demokrácián belüli határainak egyik teoretizálási kísérlete.