Keresés

Keresési eredmények

• Új utak a társadalom megismerésében: A donáció alapú digitális adatgyűjtésben rejlő lehetőségek

  6-26.

  Zoltán Kmetty

  Megtekintések száma:

  261

  Napról napra egyre több digitális adat keletkezik és egyre több társadalomtudományi elemzés
  használ Twitter, Instagram vagy akár Facebook-adatokat. A „big data” jelenség kapcsán felmerülő társadalomtudományi lehetőségeket és dilemmákat számos nemzetközi és hazai tanulmány végigjárta már – de az „adathoz jutás” kérdésével csak érintőlegesen foglalkoztak ezek a
  tanulmányok. Az adathoz jutás pedig egyre nehezebbé válik. Mit tehetünk abban az esetben, ha
  a piaci szereplők lezárják a platformjaikat és ha mégis találunk elérhető adatot, akkor a kutatás-etikai tanács parancsol nekünk megálljt? A válasz egyszerű: forduljunk a felhasználókhoz és
  tőlük kérjük el az adatokat. Ezt a megközelítést nevezi a szakirodalom adatdonációnak. A tanulmányban részletesen bemutatjuk az adatdonációs megközelítést külön kitérve arra, hogy a jelenlegi nagy nyugati platformok esetében milyen adatokhoz férhetnek hozzá a kutatók a felhasználókon keresztül. Az adatdonációs hozzáférés gyakorlati megvalósíthatósággát egy hazai
  pilot kutatás alapján mutatjuk be.

• Közösségi média kommunikáció a digitális egészségügyi térben: A #cysticfibrosis és a #Asthma Big Data összehasonlító elemzése

  143-180.

  Sára Simon

  Megtekintések száma:

  371

  A 21. század technológiai környezetében egyre nagyobb jelenléttel képviseltetik magukat a
  tudatos, információszerző betegek, a korábbi alá-fölérendeltségi viszonyt elkezdte átváltani a
  kooperáció alapú együttműködés, amelyet számos digitális egészségügyi projekt segít (Koskova
  2015). A nagy számban elérhető orvosi információ pedig lehetővé tette, hogy a betegek tájékozódjanak, másodvéleményt kérjenek, orvosaiknak segítsenek és tudatos e-pácienssé váljanak
  (Meskó et. al. 2017).
  Különösen igaz a ritka betegségben érintettekre, ahol az információ megléte még nagyobb
  jelentőséggel bír, Európában már több mint 30 millió érintett életében. Ezen betegségek esetében a diagnosztikus út sok esetben hosszú, ennek következtében a megszerzett tudásanyag
  segítséget adhat a megküzdésben, ehhez pedig segítséget adhatnak az online felületek is. A kutatás ezért a közösségi médiában történő orvosi információ szerzését vizsgálta social média listening alkalmazásával. Az #Asthma és a #CysticFibrosis Twitter alapú adatbázisok elemzése hét
  éves intervallumot foglalt magába, feltáró jellegű vizsgálattal a tweet aktivitás, a szemantikai
  környezet, a véleményvezérek, valamint az elkötelezettség és a hashtag használat témakörében
  egyaránt.

• Merre tovább, netgeneráció? A magyar fiatalok életstílus-alapú szegmensei

  124-142.

  Anna Sütő

  Megtekintések száma:

  263

  Tanulmányom kísérletet tesz a magyar fiatalság életstílus-alapú szegmenseinek újító módszertanú, közösségimédia-adatokon alapuló feltárására, beemelve a digitalizáltság dimenzióját az
  életstíluscsoportok alkotásába. A szegmensek életstílus-attitűdjeinek vizsgálatát segítik a kapcsolódó miliőelméleti megközelítések, és nemzetközi illetve magyar empirikus miliőkutatások
  áttekintése.

• Mi a téma? Politikai témák és felhasználói reakciók szövegbányászati vizsgálata a 2018-as országgyűlési kampány politikusi Facebook-oldalain

  94-123.

  Márton Bene

  Megtekintések száma:

  184

  A tanulmány szövegbányászati eszközökkel vizsgálja, hogy a felhasználók hogyan reagálnak a
  2018-as magyarországi országgyűlési választás kampányának vezetői témáira a jelöltek Facebook-oldalain. Azt feltételezi, hogy a kiemelt (migráció, korrupció) és a kampánnyal kapcsolatos
  posztok több reakciót váltanak ki, míg a közpolitikai témák és a mobilizációs tartalmak kevésbé
  lesznek népszerűek. Mindezek túlmenően a témagazda-hatás elméletet is teszteli a felhasználói
  reaktivitás tekintetében. E feltevéseket egy olyan adatbázison teszteli a kutatás, amely a választás minden mérhető támogatottságú jelöltjének a kampány alatt közzétett összes posztját tartalmazza (511 jelölt 38030 posztja), a témákat pedig szövegbányászati eszközökkel azonosítja,
  ily módon használva ki a közösségi médiában rejlő „big data”-elemzés lehetőségét. Az eredmények azt mutatják, hogy a korrupció, a fejlesztéspolitika és a kampány a legnépszerűbb témák
  a Facebookon, míg a migráció csak az ellenzéki politikusok oldalán volt vonzó, a kormánypárti politikusok követői kerülték a migrációs témájú posztokra való reagálását. A legérdekesebb
  eredmény a fordított témagazda-hatáshoz kapcsolódik, miszerint a politikusok saját témáikkal
  általában kevésbé tudnak reakciókat kiváltani, mint ellenfeleik ugyanezekben a témákban