Keresés

Keresési eredmények

• A Mérei-féle csoportcentrikus pszichodráma mint szociodráma

  58-69

  Blaskó Ágnes

  Pados Eszter

  Megtekintések száma:

  231

  Tézisünk szerint a pszichodrámaként elterjedt Mérei-féle csoportcentrikus pszichodráma társadalmi problémák kezelésére is alkalmas módszer, csak ez a lehetőség, elsősorban társadalomtörténeti okokból, nem forrhatta ki magát. Cikkünkben meghatározzuk a társadalmi kérdésekkel
  foglalkozó csoportmódszer, a szociodráma differentia specifikáját, majd annak alapján elemzünk két Mérei-módszerrel vezetett csoportcentrikus pszichodráma ülést, hogy megfigyeljük, a
  benne alkalmazott technikák milyen változtatásokkal lehetnek alkalmasak szociodráma vezetésére. Eredményeink a Szociodráma Műhelyünk folyamatos módszertani kísérletező munkájában
  születtek.

• A magyar egyetemisták és főiskolások demokráciához fűződő viszonya

  47-69

  Kovács Tamás

  Oross Dániel

  Szabó Andrea

  Megtekintések száma:

  173

  A demokratikus állampolgári nevelés demokrácia minőségére gyakorolt kedvező hatását illetően konszenzus érhető tetten a tudományterület kutatói között. Az állampolgári nevelés folyamatának egyik releváns színtereként a felsőoktatás intézménye hozható fel, sőt egyes szerzők
  szerint az egyetemek, főiskolák jellegüknél, szerepüknél fogva éppen önmaguk testesítik meg a
  demokrácia lényegi tartalmát. A tanulmány éppen ezért az egyetemista és főiskolás hallgatók
  körében végzett adatfelvételekre támaszkodik, amikor arra a kérdésre keresi a választ, hogy
  beszélhetünk-e egy olyan demokratikus generáció megjelenéséről, amelynek politikai aktivitása
  először az egyetemi, illetve felsőoktatási hallgatók körében jelenik meg? Több mint negyedszázaddal a magyar demokratikus átalakulást követően a hallgatók körében megfigyelhető kampányszerű politikai aktivizálódás vajon az egyetemista társadalom demokratikusságáról szolgál-e bizonyítékkal?
  A demokratikus állampolgárság empirikus keretein belül kidolgozott elemzésünk igyekszik
  számos tanulsággal szolgálni a magyar esetről, bizonyítva, hogy a demokratikus intézmények
  létezése a polgárok demokratikus attitűdjeinek szükséges, de nem elégséges feltételét képezik.