Keresés

Keresési eredmények

• A modern osztrák közgazdaságtan „modernitása” : (Peter. J. Boettke – Christopher J. Coyne: The Oxford Handbook of Austrian Economics, Oxford: Oxford University Press, 2015, 816 oldal)

  92-98.

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  154

  Peter J. Boettke és egykori tanítványa, Christopher J. Coyne a kortárs modern osztrák közgazdaságtan legmeghatározóbb kutatói közé tartoznak. Az általuk szerkesztett kötet, a The Oxford Handbook of Austrian Economics nagyon impresszív vállalkozás, amely a kézikönyvek szokásos terjedelmét felülről feszítve gyűjti egybe a kortárs modern osztrák közgazdaságtan „témáit”. A szerzők nyilvánvaló célja ugyanis a modern osztrák közgazdaságtan által kutatott problémakörök tematikai felvonultatása.

• Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? I. rész: A 20. század legfontosabb eredményei

  5-34

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  176

  A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak. A választ az elmúlt század legfontosabb eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub úgynevezett történeti rekonstrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, C10, C20

• Közgazdaságtan vagy közgazdaság-tudomány? II. rész: A XX. század legfontosabb eredményei

  76-97

  Móczár József

  Megtekintések száma:

  173

  A cikk alapvető kérdése: vajon tudomány-e a közgazdaságtan, és ha igen, akkor tekinthető-e önálló tudománynak? A választ az elmúlt század legfontosabb közgazdasági eredményeiből kiindulva keresi. A szerző arra a következtetésre jut, hogy napjaink főáramú közgazdasági elméletei nagyrészt Ramsey, Neumann és Haavelmo munkáira vezethetők vissza. Tudománnyá válását nagyban elősegítette a matematika és a természettudományok, főleg a fizika eredményeinek alkalmazása. Mindezt Roy E. Weintraub ún. történeti-rekontrukciós módszerével és Lakatos Imre racionális rekonstrukciója segítségével mutatja meg.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B23, C01, C02

• Csak a név változott...: (Beszámoló az ISNIE éves konferenciájáról; 2015. június 18–20., Harvard Egyetem, Boston)

  88-91

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  135

  Az intézményi közgazdaságtan vezető nemzetközi társasága, az International Society for New Institutional Economics (ISNIE) éves konferenciáját 2015-ben a patinás Harvard Egyetem Law School-jában tartotta. A rendezvény színvonala méltó volt a helyszín rangjához. Mint minden évben, ezúttal is az intézményi közgazdaságtan legjobb kutatói mutatták be eredményeiket, rendkívül izgalmas és inspiratív szellemi környezetet teremtve. A sorban immár 19. konferencia minden tekintetben megerősítette az ISNIE nagyon erős gyökereit, melyet a társaság első, Nobel-díjas elnökei, Ronald H. Coase, Douglass C. North és Oliver E. Williamson irányítása alatt sikerült nagyon mélyre növeszteni, majd az őket követő kiváló elnökök alatt oldal irányba is fejleszteni, azaz új irányokat is elterjeszteni.

• Merre tovább a vállalatelméletben? Egy lehetséges fejlődési út

  13-26.

  Hámori Balázs

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  105

  Napjainkban a hagyományos értelemben vett vállalat drámai átalakulása folyik. Ez olyan új vállalatelmélet kidolgozását követeli meg, hangsúlyozzák a tanulmány szerzői, amelybe az elszaporódó hibrid fromák is "beleférnek".  Az ilyen vállalatelméletnek átfogóbbnak, bizonyos értelemben általánosabbnak kell lennie, mint amelyienek a létező vállalatelméletek. Az általánosítás több ponton is az aktorok magatartásának alaposabb elemzését igényli. A szerzők tanulmányukban arra a következtetésre jutnak, hogy a vállallat általánosabb perspektívában  a piac és a vállalat összekapcsolt vizsgálatát és magyarázatát követeli meg.

• A politikai vezetés és a gazdasági növekedés: A vezető személye számít?

  101-116

  Zolcsák Dóra

  Megtekintések száma:

  171

  A cikk a politikai vezetés gazdasági növekedésben játszott szerepét foglalja össze, s áttekinti azokat az irodalmakat, amelyekben a vezető és maga a vezetés (leadership) válik hangsúlyossá a gazdasági teljesítmény egyik lehetséges magyarázataként. Az írás az intézményi közgazdaságtan főáramából indul ki, amely egyelőre mostohán kezeli az egyén szerepét, s leginkább az intézményrendszer fontosságára fókuszál. Az intézményi felfogással szembeni kritikák magva leginkább az, hogy az általuk használt mutatók endogének és a politikai kimenetre összpontosítanak. Hatékony gazdaságpolitikát viszont a vezetők is létrehozhatnak, ezért válhat fontossá, hogy magyarázó tényezőként bevonjuk őket az empirikus elemzésekbe.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: B3, O4, P48

• ipari forradalom, avagy a modern gazdasági növekedés gyökereiről: A „miért éppen Anglia?” helyett a „miért történt meg egyáltalán?” kutatása (Joel Mokyr: A Culture of Growth. The Origins of the Modern Economy. Princeton and Oxford: Princeton University

  103-108

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  413

  Joel Mokyr gazdaságtörténész munkássága nem csak saját szakmai közösségében, de a közgazdaságtan más területein kutatók, elsősorban az intézményi közgazdászok között is széles körben ismert. Azonban széles szakmai ismertséggel jellemezni Mokyrt valójában „gyenge” állítás, hiszen kétségtelenül ő ma az egyik legjelentősebb gazdaságtörténeti kutató, egyike azon keveseknek, akik nagyon erős intézményi közgazdaságtani megközelítéssel „nyúlnak” a történelemhez. Kutatásaiban az ipari forradalom Európája áll a középpontban, amely a modern (tartós) gazdasági növekedést2 hozta el az emberiségnek. Mokyr fél tucatnyi könyvben és nagyon sok cikkben vagy könyvfejezetben fogalmazta meg azokat a kérdéseket, amelyek új gondolkodási utakat nyitottak a modern gazdasági növekedés okainak kutatásában, s természetesen válaszokat is adott ezekre.

• A hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság

  20-41

  Oblath Gábor

  Pénzes Petra

  Megtekintések száma:

  113

  Jóllehet a magyar gazdaság " nemzetközi versenyképessége" (annak javítása) mind a kinyilvánított gazdaság-politikai törekvéseknek, mind pedig a gagzdaságpolitikáról folyó szakmai eszmecseréknek a homlokterében áll, meglepően kevés figyelemben részesül az a körülmény, hogy a nemzetgazdasági szintű versenyképesség a közgazdaságtan kevéssé precíz, többféle jelentéssel bíró fogalmai közé tartozik. Írásunkban először abban a kérdésben fejtjük ki véleményünket, hogy egyáltalán értelmezhető-e a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, majd arról szólunk: mit nem jelent, illetve mi mindent jelenthet ez a fogalom. A lehetséges értelmezéseket ismertetve bemutatjuk a hazai gazdaság egyes versenyképességi mutatóinak alakulását, s eközben néhány nemzetközi összehasonlításra is kitérünk. Végül néhány tanulságot fogalmazunk meg arra nézve, hogy rövidebb és hosszabb távon a gazdaságpolitika számára melyek lehetnek, és melyek nem (vagy csak korlátozottan) lehetnek a hazai versenyképesség javításának eszközei.

• Oktatási jelzés és szűrés a munkaerőpiacon – az empirikus vizsgálatok tanulságai

  39-60

  Kun András István

  Megtekintések száma:

  191

  Az oktatás jelző/szűrő hipotézise szerint az oktatási intézmények munkaerő-piaci funkciója nem csupán a tanulóik, hallgatóik munkavégző képességének (termelékenységének) növelése lehet, de mérhetik és jelezhetik is azt a munkaadók felé. A közgazdaságtan empirikus irodalmában az 1970-es évek óta
  születnek újabb és újabb kísérletek ezen információs funkció igazolására, mérésére, mindeddig érdemi eredmény nélkül. Jelen tanulmány az oktatás, képzés munkaerő-piaci jelző/szűrő modelljeit és ezek empirikus irodalmát elemzi, mely során arra keresi a választ milyen okok állhatnak a tesztelési kísérletek
  sorozatos kudarcai mögött. Legfőbb megállapítása szerint a méréseknek vissza kell térniük az elméleti modellekhez, mert túlzottan elszakadtak azoktól és az oktatás vállalati hasznosulásának vizsgálatára kell koncentrálniuk.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: I21, J21

• A „washingtoni konszenzus” jelentősége a posztszocialista országok számára

  5-25

  Mihályi Péter

  Megtekintések száma:

  239

  Kereken 20 éves a washingtoni konszenzus (WK), melynek a mából visszatekintve az a legfőbb jelentősége, hogy deklarálta: nincs kétféle normatív közgazdaságtan – egy az OECD-országokra, egy meg Latin-Amerikára, illetve a fejlődő országokra általában. Véletlen időbeli egybeesés, hogy éppen ekkor omlottak össze a kelet-európai tervgazdaságok is. Az elmúlt 20 év válságait sokan a WK számlájára írják. Ez tévedés. Kétszáz évnyi tapasztalat igazolja, hogy a kapitalizmus elkerülhetetlen sajátossága az üzleti ciklusok hullámzása, a túltermelési válságok 5–12 évenkénti előfordulása, és hozzá tartoznak a rendszerhez a
  váratlanul kirobbanó pénzügyi válságok is. A mostani is.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F23, F41, P11, P36

• A piaci intézmények megelőzik a piaci eszméket: országkeresztmetszeti teszt

  3-30

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  301

  A tanulmány a kultúra, a gazdasági növekedés és az intézmények viszonyát vizsgáló irodalomból vezet le hipotéziseket a piaci eszmék (beliefs), a piaci intézmények és a termelékenység viszonyára vonatkozóan, és országkeresztmetszeti adatokon teszteli azokat. Rámutat egyrészt, hogy a három tényező ok-okozati kapcsolatára felírható négy hipotézis mindegyikének van közgazdasági irodalma, amennyiben a piaci eszméket a kultúra részének tekintjük. Másrészt, azt kihasználva teszteli a hipotéziseket országkeresztmetszeti adatokon, hogy azok különböző változókat tekintenek exogénnek. A piaci eszmék mércéi a World Values Survey egyéni adatain futtatott regressziókban szereplő ország-dummyk koefficiensei. A teszt azon két hipotézisnek ad igazat, miszerint az intézmények exogének, nem a piaci eszmék.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, O43, P16

• Ökológiai marketingstratégiák és a jövőkutatás

  169-188

  Szolnoki Győzőné Karkus Mária

  Megtekintések száma:

  220

  A tudományos jövőkutatás mindkét ágának: a prognosztikának és a jövőképalkotásnak fontos eleme a természeti környezet. Minden tudomány, a közgazdaságtan és a környezet-gazdaságtan is arra törekszik, hogy riasztó vagy vonzó jövőképek kidolgozásával befolyásolja a gazdasági szereplők döntéseit. A fenntartható fejlődés fogalma, elvei olyan jövőkép megvalósítására mozgósítanak, amely megkísérli a jelenlegi és jövőbeni gazdasági, környezeti, társadalmi érdekek összehangolását. Ehhez preventív környezetpolitikára lenne szükség és olyan értékrendváltásra, amikor a gazdasági szereplők döntései során a környezeti érdek legalábbis egyenrangúvá válik a gazdasági érdekekkel. Megfelelő gazdasági-társadalmi feltételek között az ökomarketing alkalmas eszköz a gyakran ellentétes vállalati célok és érdekek összehangolására. A tanulmány első része a jövőkutatás és a környezet kapcsolatával foglalkozik, a második az ökomarketing fogalmát ismerteti, valamint rendszerezi az ökológiai marketingstratégiákat.

• Kornai 90: Beszámoló a Komparatív közgazdaságtan és gazdasági rendszerek: Kornai János gondolatainak hatása című tudományos tanácskozásáról; Budapesti Corvinus Egyetem, 2018. január 18.

  75-82

  Ricz Judit

  Sigér Fruzsina

  Megtekintések száma:

  173

  A Budapesti Corvinus Egyetem 2018-ban több rendezvénnyel is tiszteleg Kornai János előtt, aki januárban ünnepelte 90. születésnapját. Kornai jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem kötelékébe tartozik, az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék tiszteletbeli professor emeritusa, és többek között – 2001
  júniusa óta – a Debreceni Egyetem díszdoktora. A 2018. január 18-án tartott egész napos angol nyelvű tudományos tanácskozás házigazdája az Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszék vezetője, Rosta Miklós egyetemi docens volt.

• „Egyszerre időtlen és égetően aktuális”: Emlékezés Bródy Andrásra

  5-17

  Bekker Zsuzsa

  Megtekintések száma:

  143

  2010. december 3-án, 86 éves korában elhunyt Bródy András, a második világháború utáni magyar közgazdász-generáció egyik legkiemelkedőbb képviselője, talán legszínesebb egyénisége. Magas szintű elméleti kulturáltság, a korszerű elemzési eszközökben való jártasság jellemezte. Az inputoutput modellezés nemzetközileg elismert kutatója, aki Leontief munkatársaként is dolgozott. Több évtizedig foglalkozott a marxi teória matematikai megfogalmazásával. A termodinamika közgazdasági alkalmazásának kísérletével is úttörő kutatást végzett. Sziporkázó érvelése, várt és váratlan megnyilvánulásai szakmánk legendáriumának és anekdotakincsének értékes, sokat idézett és idézendő részeivé váltak. Szerencsénkre, Bródy András 1995 és 2005 között részt vett tanszékünk, a Corvinus Egyetem Elmélettörténet tanszékének oktató- és kutatómunkájában, tanárokat és diákokat egyaránt inspirálva jelenlétével. Annak tudatában, hogy szellemét elsősorban írásainak olvasása, a vele folytatott beszélgetések felidézése révén lehet rekonstruálni, összeállításunk három egymást kiegészítő mozzanatot tartalmaz. Rövid válogatást közlünk olyan cikkekből, melyeket kimondottan tanszékünk oktatási céljaira írt, felidézve tudósi érdeklődésének legfontosabb elemeit; részletek olvashatók abból az interjúból, melyet díszdoktorrá avatása alkalmából készítettünk a közgazdasági egyetemen; végül főbb műveinek bibliográfiáját adjuk közre.

  JEL: A11, B23, B24, B32

• Phillips-görbe-modellek az újklasszikus és a újkeynesi elméletekben

  54-72.

  Bodnár Katalin

  Megtekintések száma:

  255

  A közgazdaságtan egyik régebbi kérdése a normális és a reálváltozók közötti kapcsolatok jellegére vonatkozik. Az egyes közgazdasági iskolák vitáiban sarkalatos pontként jelenik meg az efféle kapcsolatokról megjelenő különböző véleményeket igazoló modellek és következtetések. A tanulmány a legújabb közgazdasági iskolák nézeteit és azokra alapozott gazdaságpoltikai javaslatokat mutatja be, illetve állítja egymással szembe. A tanulmány a Phillips-görbe "halála" az újklasszikus makroökonómia, illetve feltámadása az új-keynes-i iskolák modelljeinek ismertetésével egyaránt nyomon követhető az írásban. Kitűnik a Phillis-görbe és a gyakorlati gazdaságpoltika közötti igen szoros kapcsolat. A jelenleg érvényes, leginkább elterjedt nézetnek a neokeynes-i szemlélet tűnik, de bármilyen alapon is ítélik meg a tanulmányban bemutatott modelleket, nem lehet elvonatkoztatni a kortól, amelyben fogantak.

• Néhány szó a szabályrendszer által korlátozott fiskális politikáról

  131-152

  Vass Kitti

  Megtekintések száma:

  109

  Magyarországon, 2005 őszén ismét – immár menetrendszerűen – a költségvetés tervezése kapcsán viták zajlottak. Az Európai Unió tagjaként ráadásul új elemmel is bővült a disputa, előtérbe került az EMU tagsághoz szükséges deficitkorlátozás problematikája, és a lehetséges csatlakozási időpontok meghatározásával kapcsolatban is jelentős véleménykülönbségek alakultak ki. Vajon más országokban is hasonlóképpen alakul a költségvetés elfogadásának eljárása? Az államháztartási többlet csupán a tankönyvekből ismert utópia? E kérdések megválaszolásához a fiskális politika, a fiskális korlátozások és azok szükségességének kérdéskörét tárgyalom a közgazdaságtan fejlődéstörténetébe helyezve, majd az Európai Monetáris Unió és a feltörekvő gazdaságok fiskális politikáját elemzem. A tanulmány befejező részében empirikus kutatásaimról adok számot, melynek kapcsán bemutatom és megvizsgálom néhány EU-tagország egymástól eltérő fiskális teljesítményét az elmúlt 15 évben. Az elemzés nyomán kapott eltérő eredmények egyik magyarázatául az szolgálhat, hogy a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás szükségességére vonatkozóan tett közgazdasági felismerés és a szabályrendszer megléte nem
  elégséges a fenntarthatóan kiegyensúlyozott államháztartás biztosításához. A nevezett tényezőkön túl politikai akarat és megfelelő intézményrendszer is szükséges azok megvalósításához, miközben a gazdaságpolitikának elegendő mozgástere marad saját preferenciarendszerének megvalósítására.

• A vebleni hivalkodó fogyasztás elméletének továbbfejlődése és újszerű megnyilvánulásai

  23-35

  Kovács Kármen

  Megtekintések száma:

  418

  A tanulmány arra összpontosít, hogyan fejlesztették tovább a Thorstein Veblen által leírt hivalkodó fogyasztás elméletét a modern közgazdaságtan művelői. Ennek során rámutatok a státusz és a státuszjavak hivalkodó fogyasztáshoz való kapcsolódására. Kiemelem az ár többszörös szerepét, és hogy nem szükségszerűen helytálló a feltételezett pozitív irányú ár–keresett mennyiség viszony. Elemzem a hivalkodó fogyasztás sokrétű motivációit és következményeit. Végül, kiemelem a hivalkodó fogyasztás újszerű jellegét: a pazarlás helyett a kulturális tőke, az ízlés kerül a középpontba, a vagyon helyett pedig a
  jövedelemmel való összefüggések kapnak jelentőséget.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D11, Z13

• A történelmi puzzle – Szellemi társasjáték Csaba Lászlóval

  67-82

  Muraközy László

  Megtekintések száma:

  110

  Nem panaszkodhat napjaink felnőtt generációja Magyarországon, tágabban nézve Közép-Európában arra, hogy unalmas sors adatott volna meg számára a huszadik század végén, a huszonegyedik század elején. A posztszocialista átmenet évei viharos történéseket hoztak. Különösen hálás lehet a sorsnak a társadalomtudományok, s így a közgazdaságtan iránt érdeklődő szakember azért, mert kérdések kifogyhatatlan sora vár megválaszolásra. De talán túl sok puzzle vár kirakásra, és túl sok, vagy talán túl kevés válasz született napjaink alapvető kérdéseire. A már szocialista rendszer idején is élt emberek az összeomlás után sok mindent tisztábban látnak a korábbi időszakról. A rendszerváltás óta eltelt másfél évtized tudományos megítélését illetően már sokkal nehezebb helyzetben vagyunk. Benne
  élünk, bennünk él a kor. Túl közel van ahhoz, hogy igazán megértsük, hogy a mindennapok mozaikköveiből összerakjuk a történelmi képet: hol vagyunk, hova megyünk? De túl közel van ahhoz is, hogy ne próbáljunk nap mint nap újabb kis darabot elhelyezni a történelmi puzzle-ben, vagy éppen az összes eddigi részecskét újra- meg újra elrendezni.

• A tudásprémium közgazdasági összefüggéseiről

  175-188

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  101

  A tudásprémium (skill-premium), és összefüggései a technológiai fejlődéssel, illetve a nemzetközi kereskedelemmel az utóbbi évtizedben a közgazdaságtan fontos kutatási területévé váltak. A tanulmány, mintegy bevezetve a témakörbe, a legújabb szakirodalom alapján összefoglalja a tudásprémiummal kapcsolatos legofntosabb elméleti munkák eredményeit. A klassikus megközelítés, amely nem számol a technológia változásával, vagy ha igen, akkor azt exogénnek feltételezi, mint láttuk csak korlátozottan képes magyarázatot adni az empirikus munkák által megfigyelt trendekre. A modellek endogenizálása, mind Acemoglu, mind Xu esetében, ugyanakkor képes anélkül feloldani az ellentmondásokat, hogy szakítana az alapvető elméletekkel. A fenti elméletek tehát nem egymás alternatívái, hanem sokkal inkább kiegészítői, amelyek szerves egységet alkotnak.

• Formalizálás helyett egymással versengő közelítések: Csaba László: Európai közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2014, 198 oldal, 3990 Ft

  158-162

  Győrffy Dóra

  Megtekintések száma:

  122

• Szabályozási koherencia és gazdaság növekedés

  33-54

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  165

  A tanulmány a szabályozás országok közötti eltéréseinek okait vizsgálja. Abból az ellentmondásból indul ki, hogy a szegény országok alkalmazzák a nagyobb mennyiségű szabályozási eszközt, holott empirikusan kimutatható, hogy a kevesebb szabályozást alkalmazó országok növekednek gyorsabban. A tanulmány ennek magyarázatához bevezeti a szabályozási koherencia fogalmát, és ennek országok közötti különbségeit egyszerre próbálja magyarázni a szabályozás általános szintjének eltéréseivel. A fő állítás az, hogy a szabályozási koherencia és a szabályozási szint is a külső, tágabb intézményrendszer függvénye, mert ezek eltérései befolyásolják a szabályozók ösztönzőit. Az állítást a tanulmány klaszterelemzéssel próbálja empirikusan is megalapozni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: B53, M13, L51

• Az egyéni döntések mozgatórugói : (Matthew Rabin: Pszichológia és közgazdaságtan, Budapest: Alinea Kiadó – Rajk László Szakkollégium, 2008, 287 oldal)

  79-84.

  Durkó Emília

  Megtekintések száma:

  141

  .

• Növekedéselmélet osztrák-intézményi perspektívában

  157-174

  Czeglédi Pál

  Megtekintések száma:

  125

  A növekedéselméletnek tulajdonképpen egy alapkérdése van: miért szegények egyes országok, mások pedig miért gazdagok. A szerző a növekedéselméleten belül alapvetően két irányzatot azonosít Williamson társadalmi elemzési struktúrája segítségével és rámutat arra, hogy mindkét alapvető megközelítés egyoldalú választ ad erre a kérdésre. A tanulmány azt a vállalatelméletből ismert kritikát alkalmazza a két irányzatra, mely szerint az egyik irányzat túl nagy hangsúlyt fektet a technológiára, a másik pedig a tranzakciós költségekre és az ösztönzőkre. Kibontakozóban van azonban egy olyan új megközelítés, amely képes integrálni e két oldalt. E megközelítés a modern osztrák közgazdaságtan elméleti meglátásaiból indul ki.

• A kultúra szerepe a gazdasági növekedésben: összefoglalás, kritika és továbblépési utak?

  22-44

  Kapás Judit

  Megtekintések száma:

  235

  Az utóbbi két évtizedben egy meglehetősen széles, de szerteágazó empirikus irodalom alakult ki a kultúra gazdasági növekedésre gyakorolt hatásáról. Ez az irodalom exponenciálisan fejlődik napjainkban is, a növekedéselmélet és az intézményi közgazdaságtan érintkezési határán. A tanulmány strukturálja és bemutatja ezt az irodalmat, három fő ágra bontva azt, majd ezt követően összefoglalja az irodalmon belül felmerült kritikákat is. A kritikákban megjelölt két továbblépési út kapcsán a szerző javaslatot tesz a jövőbeli kutatások lehetséges irányultságára.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O43, Z19

• A modern pénzügypolitika elméleti hátteréről

  139-156

  Jankovics László

  Megtekintések száma:

  105

  A makroökonómia megszületésénél és a modern gazdaságpolitika kialakulásánál még kikezdhetetlen érvénnyel bíró hagyományos keynesi nézetek sorra lecserélődtek a monetarizmus és az újklasszikus közgazdaságtan támadásai következtében. A jelenleg divatosnak tekinthető pénzügypolitikai rezsimek és gazdaságpolitikai dilemmák nem is érthetők meg a fentebb jelzett elméleti forradalom végigtekintése nélkül. Az írás áttekinti a közgazdaságtudomány árfolyampolitikával és monetáris politikával kapcsolatos megfontolásainak releváns részeit és tételeit, illetve elterjedt szóhasználattal a nyitott gazdaság makroökonómiáját, különös tekintettel az utóbbi évtizedek paradigmaváltásaira. Ehhez kapcsolódóan megvizsgálja azokat az alkalmazott közgazdaságtanban jelenleg honos konvenciókat, amelyek az elméleti alapokból kisarjadva de facto behatárolják a nemzeti gazdaságpolitikák mozgásterét.