Keresés
Keresési eredmények
-
Political Economy of Fiscal Reform in Central and Eastern Europe
66-75Megtekintések száma:77The reform of public finances has been at the centre of the post-socialist transition of Central and Eastern Europe since the early 1990s. At various stages of the transition, the reform process encompassed the entire gamut of public finances: the national budget, sub-national finances, extrabudgetary operations, and state-owned financial and non-financial enterprises. For the most part, fiscal reform was a non-linear stop-and-go process – often characterised by backtracking as well – and was uneven across countries. Moreover, unlike most reform experience in the rest of the world, fiscal reform in this region took place against the backdrop of a radical break, as sovereign countries emerged from a colonial past following the collapse of the Soviet Union. An important milestone was reached in 2004–2007, when all ten countries covered in this article became members of the European Union. The purpose of this article is to discuss fiscal reform in Central and Eastern Europe from the perspective of political economy. Following an overview of basic reform trends, the article focuses on the principal drivers and impediments to reform in the region. To conclude, the ingredients of successful reform are examined. The article does not provide an exhaustive inventory of reform measures, nor does it offer a survey of broad political economy issues prior to or during the transition period. Country references are intended to serve as stylised illustrations of main points, rather than as a comprehensive documentation of reform episodes.
Journal of Economic Literature (JEL) classifications: H1, H3, P2, P52.
-
A balti országok átalakulása a rendszerváltozás első szakaszában – miért Észtország a legsikeresebb?
133-144Megtekintések száma:189A dolgozatban a három balti államnak a rendszerváltozás első szakaszában elért eredményeit kívánom mutatni, kiemelve a stabilizáció, liberalizáció, privatizáció és a pénzügyi intézményrendszer reformjának fontosabb állomásait. A dolgozat összefoglalja azt, hogy milyen problémákkal találták magukat szemben és ezekre válaszul mik voltak azok a gazdaságpolitikai eszközök, amelyek fontos szerepet játszottak az utólag sikeresnek nevezhető átalakulás megalapozásában. Kitérek arra, hogy milyen feltételek és tényezők segítették, illetve akadályozták a fejlődést, végül megpróbálom levonni azokat a következtetéseket, amelyek azt az előzetes feltevést igazolják, hogy a tankönyvszerű átalakítást levezénylő Észtország valóban a következetes gazdaságpolitikának köszönheti-e, hogy az értékelések alapján (pl. Lisszaboni Agenda) a csatlakozásra az egyik leginkább felkészült országnak tekintik, míg Lettországot és Litvániát csak a második csoportba sorolják (Bara – Szabó 2001:338).
-
The power of path dependence? State capacity and autonomy in East Central Europe during transition
Megtekintések száma:128The paper examines development of state capacities and autonomy in East Central Europe during transition, and attempts to establish a relation between state characteristics and trajectories of economic transformation, especially with regard to privatisation and FDI. The assertion is that the quality of state capacities and the degree of state autonomy, although changing over time, mutually reinforces the formulating of economic policies, and hence in structural transformation. Thus, state characteristics are important determinants of transition outcome, but are themselves affected by structural economic changes.
-
Varieties of development paths in post communist countries with special regard to the transition in Hungary
5-25Megtekintések száma:125Transition in Central and Eastern Europe was carried out in various ways. However, the different countries’ current economic structure, institutions and main economic performance measures are rather similar. The question asked is whether these countries follow a specific kind of development model? What seems likely is that they differ substantially from CIS countries in many aspects. But they also seem to differ from existing models of capitalism more than they do from each-other. Based on this information, the varieties of capitalism literature assumes that such a model does indeed exist. However, no comprehensive positive description of the model has so far been provided. This paper tries to define the main elements of the CEE capitalist models. These are small open economies, with close integration into the world economy through foreign investments, a relatively limited and declining role of state redistribution, the problems of dual economic structure and insufficient job creation, a relatively large shadow economy and “business capture”-type cronyism. Further research is required to properly describe the elements and interactions among them.
Journal of Economic Literature (JEL) classifications: D72, E65, P31
-
Az Észak-magyarországi régió munkaerő-piaci folyamatainak vizsgálata A
84-102Megtekintések száma:210A tanulmány az Észak-magyarországi régió pozícióját vizsgálja országos viszonylatban a főbb munkaerőpiaci indikátorok figyelembe vételével. Számításokat végeztem a régióban lezajló munkaerő-piaci folyamatok szemléltetésére. A tanulmány célja az Észak-magyarországi régió munkaerő-piaci helyzetének megértéséhez kapcsolódóan a munkanélküliség főbb tényezőinek mélyebb feltárása, valamint a
foglalkoztatási szerkezetben bekövetkezett változások számszerűsítése, értékelése.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: J21, R23
-
A vályogkunyhótól a mikroprocesszorig: az Egyesített Növekedéselmélet és alapmodelljei
29-50Megtekintések száma:97Az egyesített növekedéselmélet célja, hogy a gazdasági fejlődés hosszútávú tendenciáit egységes elméleti keretbe ágyazva magyarázza meg. Ennek megfelelően egy sikeres egyesített modellnek képesnek kell lennie a különböző időszakok, gazdasági rezsimek közötti átmenetek egységes elméleti keretben történő modellezésére. Ebben a tanulmányban, a három növekedési korszak jellemzőinek áttekintése után, két növekedési modellt mutatunk be. Míg a Hansen-Prescott modell elsősorban azt mutatja be, hogy miként zajlott le az átmenet, addig a Galor-Weil modell a megfigyelt folyamatok okaira és összefüggéseire derít fényt.
JEL-kód: N10, O41
-
Az orosz tőkeexport és az eklektikus paradigma jövője: Mi változik a 2008–2009. évi válság után?
31-54Megtekintések száma:138This article explores the future of Russian outward foreign direct investment in the aftermath of the crisis of 2008–2009. As it is too early to analyse the full impact of the crisis, it develops hypotheses about the degree of slowdown in the foreign expansion of Russian transnational corporations. It uses an extension of the eclectic paradigm to home country advantages (competitive environment, business environment, development strategy, State involvement) applied to a comparison of the Russian Federation with other economies in transition as an analytical tool. Systematic differences between transnationals from the Russian Federation (global firms, based on natural resources, aiming for vertical integration of assets) and from new European Union member countries (regional firms, based on downstream activities or services, aiming for horizontal integration) allow us to formulate more solid conclusions about the future of the Russian firms facing lower export prices, lower market capitalizations and higher debts. In turn, this article argue that a comparison with the large emerging economies of Brazil, China and India, under the acronym of BRIC can be less useful in the current context, as these economies are significantly less affected by the crisis of 2008–2009 than the Russian Federation; hence they can not expect a slowdown in their outward foreign direct investment similar to that of Russian transnationals.
JEL: F23; F21; O52; P29
-
The emergence of digital transformation in the automotive industry - Industry 4.0 in Hungary
3-28Megtekintések száma:374It is no exaggeration to say that the digital transformation can be seen as both a paradigm shifts and a real technological revolution (Perez, 2010, Mergel, et al., 2019). In order to get to know the preparedness of the Hungarian automotive industry players in the topic, we conducted an empirical research in October - December 2020. The main goal was to determine the level of automotive actors in the digital transformation process. Company leaders were primarily asked about their progress in the digital transition process, its opportunities and challenges, organizational culture, and potential human resource management responses. This study focuses on the digital transition concentrating on the following dimensions: strategy and leadership, human resources, business processes, supply chain, manufacturing, products and services. Based on the results, we classified the examined Hungarian automotive industry actors into clusters.
-
Vállalati ás állami szerep a magyar iparfejlődésben a kilencvenes évek után
7-22Megtekintések száma:97A magyar ipar fejlődése a kilencvenes évtizedben először kiábrándító, utána pedig kifejezetten gyors és sikeres volt. Ezt az ipari átalakulási folyamatot számos közlemény mutatta be általában, illetve a magyar ipar külpiaci teljesítményének tükrében. Az elemzések nagyobb része azonban mindenekelőtt statisztikai áttekintéseken alapult, és némileg elsikkadtak a folyamatok szereplői. Ebben a tanulmányban éppen ezért a fontosabb vállalati szereplők, illetve a kormányzat iparfejlődésre gyakorlot hatását, valamint viselkedését vizsgáljuk, és ebből következtetünk a 2003-2004 utáni magyar iparfejlődés stratégiai lehetőségeire. A tanulmány először a magyar ipar legfontosabb vállalati szereplőit tekinti át, majd külön kitér a külföldi iparvállalatok piaci jelenlátánek sajátosságaira, arr, hogy az Európai Unió 2000 óta kirajzolódó versenyképesség-javító ambíciói mennyiben tükröződhetnek a magyar gazdaságpolitikában. A kérdés tehát: lehet-e számítani az 1996 óta legalábbis tetszhalott magyar iparpolitika valamilyen mértékű újraéledésére, várható-e az európai normáknak megfelelő, mégis az ezredforduló körülinél jelentősen aktívabb állami szerep a magyar iparfejlődésben.
-
Az élhetőbb Magyarország esélye
5-18Megtekintések száma:88A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy társadalmi értelemben mennyire volt sikeres Magyarország átalakulása az elmúlt két évtizedben. Megállapítja, hogy a gazdasági siker és a társadalmi deficit kettőssége mellett az első másfél évtized tartalékai kifulladóban vannak. Az uniós tagság csak esélyt, de nem biztosítékot jelent az új szakasz sikeres végbevitelére. 2007-ben jelentősen más kihívások előtt áll az ország, mint 1995-ben állt. Ebből is adódóan a fenntartható növekedés és az eddigieknél eredményesebb társadalompolitika kettősére, az ezt megalapozó irányok fölvázolására teszünk kísérletet.
-
Politikai költségvetési ciklusok: fiskális ciklushatások az állami kiadásokban Lengyelországban
47-62Megtekintések száma:108A tanulmány a fiskális ciklusok jelenlétét vizsgálja az államháztartási egyenlegek alakulásában Lengyelországban, 1989 és 2011 között. Összességében a legutóbbi kutatások eredményei azt mutatják, hogy a politikai költségvetési ciklusok (PBC) jelensége inkább a kevés demokratikus tapasztalattal rendelkező új demokráciákra jellemző, mint amilyenek például a posztszocialista tranzíciós országok. Mindazonáltal,
a ciklusok idővel eltűnnek, ahogy a választópolgárok kiismerik a demokratikus intézmények működését és a politikai manipulációt. Ezt az elméletet azonban Lengyelország mintáját vizsgálva nem tudtuk
empirikusan megerősíteni – sem a teljes államháztartási egyenlegben, sem az állami kiadásokban. Bár az 1997-es és a 2001-es választási mintában azonosítottunk fiskális ciklushatásokat a nyugdíjak és közszféra bérei terén, ezek átmeneti jellegűek voltak, s pozitív szavazatvásárlási hatásukat sokszor egyéb tényezők, intézkedések mérsékelték. Összességében a lengyel költségvetési egyenleg ciklikus mozgását – különösen a kilencvenes években – jellemzően nem a PBC okozta.Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D72, E62, H3
-
A gyermekvállalás árnyékára és a teljes termékenységi ráta Magyarországon?
31-61Megtekintések száma:193Magyarországon a teljes termékenységi ráta a rendszerváltás óta meredeken csökken. Az arányszám ráadásul az 1980-as évek második fele óta messze elmarad a reprodukciós szinttől, a népességszám 1980 óta fogy. Releváns tehát a kérdés, hogy milyen tényezők húzódhatnak meg a ráta tartósan alacsony szintje és továbbra is csökkenő trendje mögött. Cikkemben Walker (1995) nyomán elkészítem a gyermekvállalás árnyékárának idősorát Magyarországra, amellyel empirikus adatok alapján becslést adok az első gyer-mek vállalása következtében felmerülő költségekre. Bemutatom az összefüggést a teljes termékenységi ráta alakulása és az átlagos anyai életkor kitolódása között. Az ütem és paritás szerint korrigált teljes termékenységi rátát először az árnyékárak idősorainak segítségével vizsgálom, majd parciális elemzésnek vetem alá. Az eredmények alapján ajánlásokat fogalmazok meg a gazdaságpolitikai döntéshozó számára a termékenység pozitív irányú ösztönzésére vonatkozóan.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: J11, J13
-
Institutional diversity and economic performance
Megtekintések száma:75Definition and role of institutions. Institutions are diverse: examples from OECD countries. Does institutional diversity matter for comparative economic performance? The problem of measurement. Do institutions tend to converge or diversify further? What are the driving forces? What did we learn from institution building in transition economies? Need for a better understanding of interactions between institutions and policies. The OECD work and
experience. Conclusion: the need for a vision. -
Az épített örökség védelme és a gazdasági stratégia
18-28Megtekintések száma:110Ez az esszé öt tételben vizsgálja, hogy a magyarországi épített örökség miért jutott olyan rossz helyzetbe, s a rendszerváltozás óta eltelt közel negyedszázad miért nem volt képes leküzdeni a háború és a szocializmus örökségét. Az írás második felében megkíséreljük fölvázolni azt, milyen gazdasági stratégia mentén lenne
elérhető az a cél, hogy a hazai épített örökség üzleti és társadalmi hasznosítása is megvalósuljon. Ekkor tehertétel helyett – más országokban tapasztalt módon – a gazdasági fölemelkedés tartós tényezőjévé válhat.Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, O21, P20, R11
-
Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban
Megtekintések száma:113A rendszerváltás óta a hagyományos mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül csökkenő tendenciát mutat. A gazdaság szerkezetében bekövetkező változások a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak arányának csökkenésével járnak, mely megegyezik az Európai Uniós tendenciákkal. Az északalföldi régióban az egy főre jutó GDP értéke évek óta a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennek okaként az összességében szerény iparosodottság, a mezőgazdaság tartósan alacsony jövedelmezősége, illetve az elmaradott területeknek az országosnál magasabb aránya nevezhető meg. A mezőgazdasági foglakoztatásnak a mezőgazdasági árutermelésen túlmenően a vidéki lakosság helyben tartásában is fontos szerepe van. Egyes régiók vonatkozásában egyedüli foglakoztatási lehetőséget biztosít a mezőgazdaság, így ezen térségek vidékfejlesztésében meghatározó az agrárium szerepe.
-
Exit strategies of family businesses in Hungary
43-63Megtekintések száma:205The study aims to examine the ownership transmission strategies in the context of family firm succession in Hungary. The successful transfer of ownership, management and acquired experience at a family firm represents one of its greatest challenges; however, there is still a lack of understanding of the unique future strategies and succession outcomes of Hungarian family businesses. As a significant proportion of the founders of those family businesses established after the regime change (post-1989) are now reaching retirement age, a study of how such business organisations plan to survive the generational transition is highly relevant. This study applies a mixed methodology of quantitative and a qualitative analysis (e.g.,
in the case of IPOs). The results show that the average age of the examined family firm CEOs is higher than the global average and the majority of them plans to keep ownership and management within the family. Other exit strategies (i.e. initial public offerings, mergers and acquisitions) are not typical of the examined sample. -
Nemzetgazdaságunk a rendszerváltás után
55-84Megtekintések száma:82Jelen írás áttekinti Magyarország gazdasági fejlődésének legfontosabb trendjeit a 90-es évektől napjainkig. A folyamatok jobb szemléltetése érdekében a magyarországi eseményeket nemzetközi környezetbe helyezve, az EU-hoz csatlakozott posztszocialista országok adataival összevetve tárgyaljuk. Ezt követően felvázoljuk, hogy a gazdasági változások milyen társadalmi folyamatokhoz illeszkednek, külön kitérve többek között az egészégügy helyzetére, az oktatásra és a kulturális élet fejlődési sajátosságaira.