Keresés

Keresési eredmények

• A magyar agrárexport kereskedelmi előnyei és versenyképessége az EU piacán

  87-102

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  94

  A relatív kereskedelmi előnyök és a kereskedelmi versenyképesség mérőszámait elemezzük az Európai Unióval folytatott magyar agrárkereskedelemben. A külkereskedelmi mérőszámok stabilitását tartósságtúlélő elemzéssel vizsgáljuk nem paraméteres Kaplan – Meier függvény segítségével, míg a mérőszámok közötti konzisztenciát Cox-féle arányos hazárd modellel. Eredményeink szerint Magyarországnak sok termékből van relatív kereskedelmi hátránya, és az egyirányú import aránya is jelentős, ugyanakkor relatív kereskedelmi előnyei vannak a mezőgazdasági nyersanyagokból, feldolgozott félkész termékekből és kertészeti termékekből, továbbá a sikeres minőségi verseny és az egyirányú export szerepe szignifikáns, míg a sikertelen ár és minőségi versenyképesség jelentősége kisebb. A relatív kereskedelmi előnyök tartóssága hosszabb, mint a sikeres kereskedelmi versenyképességi kategóriáké. Eredményeink egyrészt megerősítik, hogy a relatív kereskedelmi előnyök és a sikeres ár- és minőségi verseny, valamint az egyirányú export konzisztensek egymással. Másrészt hasonló konzisztenciát figyelhetünk meg a relatív kereskedelmi hátrányok, a sikertelen ár- és minőségi verseny és az egyirányú import között.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

• Mély vagy sekély integráció? A Mercosur és a NAFTA esete

  68-82

  Balkay Diána

  Erdey László

  Megtekintések száma:

  154

  Az 1960-as évek integrálódási folyamatának megindulása, majd intenzívebbé válása óta a nemzetközi kereskedelmi áramlások jelentős része zajlik ágazaton belül. A sima alkalmazkodás hipotézise (SAH) alapján az azonos iparágak közötti vagy – mélyebb dezaggregációs szinten vizsgálva – a termékek közötti kereskedelem alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel jár a tényezőpiacokon. A kereskedelmi integrációkkal együtt járó liberalizációs törekvések miatt intenzívebbé váló kereskedelem tendenciaszerűen az ágazaton belüli kereskedelem növekedését eredményezte, így a fentiek alapján a regionális integrációk
  létrejötte együtt járt a tényezőpiaci alkalmazkodási költségek csökkenésével. A kereskedelem megváltozása fakadhat egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi változásokból. A két tényező elkülönített vizsgálata hozzájárul a kereskedelempolitikai gyakorlat jobb megértéséhez, valamint információt szolgáltat a
  döntéshozók számára. Jelen tanulmány két különböző tényezőellátottságú, s az integráltság különböző fokán lévő (mély, illetve sekély) regionális integrációs tömörülést vizsgál, a Mercosurt és a NAFTA-t. Az ENSZ Comtrade adatbázisának SITC Rev.1 AG3 iparági szintű és HS92 AG6 termékszintű, bilaterális kereskedelmi adatainak felhasználásával elemzi az ágazaton belüli kereskedelem alakulását.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, F15

• A közép-kelet-európai országok agrár-külkereskedelmi integrációja az Európai Unióba: mit mondanak nekünk a nemzetközi kereskedelemelmélet előrejelzései és az empirikus vizsgálatok?

  62-77

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  135

  A cikk röviden áttekinti a közép-kelet-európai országok az Európai Unióba irányuló agrár-külkereskedelmi integrációjáról szóló empirikus irodalom legfontosabb eredményeit. A várakozásokkal szemben a régió országai nem lettek jelentős agrárexportőrök. Az agrárkereskedelem specializációjában, az ágazaton belüli kereskedelem szerkezete, az ár és minőségi árversenyképesség jelentős szóródást mutat az egyes országok és termékcsoportok között. A különbségek jórészt visszavezethetők a relatív tényezőellátottságban megfigyelhető eltérésekre, illetve az egyes országok különböző kiindulóhelyzetére. Az új elméleti és
  módszertani eredmények alkalmazása az agrár-külkereskedelem elemzésében sokat segíthet az új tagállamok külkereskedelmi integrációjának jobb megértésében.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

• The probable impact of policies and policy measures on globalisation

  49-72

  Losoncz Miklós

  Megtekintések száma:

  104

  This paper aims to identify the impact of the recent economic and non-economic shocks on the globalisation of trade in terms of trade policy and structural openness, and to take a side in the discussion about the reversal, the slowdown, and the continuation of trade globalisation. The report argues that geopolitical decisions based on pure political priorities and different macro- and micro-policies may
  harm trade globalisation temporarily. Nevertheless, in the long run, underlying
  economic factors, such as decreasing trade costs and expanding services trade remain the critical driving forces of globalisation. The speed of the process is likely
  to be slower than before, and its characteristics are different. With weakening multilateralism and increasing fragmentation, the emerging global world order will be suboptimal from the point of view of economic efficiency. 

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: F01, F02, F13, F60.

• A méltányos kereskedelem hazai kutatási előzményei és magyarországi helyzete

  54-68

  Tóth Eszter

  Megtekintések száma:

  474

  A fair trade egy olyan civil kezdeményezés, amelynek célja, hogy méltányos kereskedelmi feltételeket teremtsen a Harmadik Világ szegény termelői számára,
  ezáltal esélyt nyújtva számukra egy fenntartható fejlődési modellre kialakítására. A rendhagyó kereskedelmi partnerség a déli országok termelői és az északi félteke vásárlói között a hagyományos nemzetközi kereskedelem szabályait igyekszik megváltoztatni, és egy újszerű alternatívát ajánl helyette. A termékminősítéssel és nemzetközi intézményrendszerrel rendelkező méltányos kereskedelem célja az eddigi domináns gazdasági modell játékszabályainak megváltoztatása, ebben legfőbb eszköze a tudatos és felelősségvállalásra kész fogyasztói réteg elkötelezése. Az irodalomáttekintő cikk a mozgalom eddigi magyarországi eredményeit és a témában végzett kutatásokat igyekszik bemutatni.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F18, J81, P45

• The impact of regional trade agreements on bilateral trade flows: A Systemic Literature Review

  119-133

  MCHANI SIBULELE

  Megtekintések száma:

  291

  This paper reviews the theoretical and empirical literature on the impact of regional trade agreements on trade. The empirical literature is arranged based on the econometric
  methods used to estimate the gravity model. Advantages and disadvantages of each method were highlighted. Papers covering RTAs from Africa, Asia, the Americas, and Europe were reviewed to gain a more representative understanding. The covered empirical literature suggests that the Poisson Pseudo Maximum Likelihood (PPML) estimator is more reliable than OLS in estimating gravity models, as it can deal with zero trade flows. The Fixed Effects (FE) approach produces more consistent estimates than the Random Effects (RE) approach when quantifying the effects of RTAs. This is because it allows one to control for the unobserved time-invariant variables. Surprisingly, the covered literature suggests that a great majority of African RTAs generated trade, regardless of the method of estimation used.

  Journal of Economic Literature (JEL) codes: F13, F15

• A Conjectured Cournot Duopoly Model for the EU–US Automobile Trade: A Game Theoretic Analysis of the TTIP’s Most Traded Product

  48-70

  Kovács Eszter

  Megtekintések száma:

  213

  Economic actors, in their interactions with each other, certainly make decisions which are able to improve their original situation. In the case of free trade agreements, tariffs have the effect to manipulate countries’ trade and welfare. In this paper, we try to estimate the impacts of the Transatlantic Trade and Investment Partnership (TTIP) on the profit level of participating countries in the context of the Cournot duopoly model. More specifically, we elaborate the most traded product (MTP) and determine the profit levels in the equilibrium regarding two scenarios (pre and post situations of the TTIP). The findings suggest that the Cournot model seems suitable since it illustrates the possible options and provides a guideline for the decision-making process. Based on the model, it can be shown at which point the highest benefit can be achieved for the participating economies (EU, US) i.e. how long it is worth for the parties to apply additional automotive tariffs.

• Analysis of the Competitiveness in the Agri-food sector: The case of Latin America and the Caribbean Region

  92-117

  Borges Aguiar Giovanna Maria

  Balogh Jeremiás Máté

  Megtekintések száma:

  195

  Latin America and the Caribbean (LAC) countries are among the global leaders in the production and exports of agricultural and fisheries commodities, accounting for 15% of the world’s average agri-food export from 1995 to 2019. With rising global market competitiveness, considering the agri-food sector, it is important to assess if the region can compete against other global rivals, and in what products. Accounting for regional potential economic power, remarkable agricultural food export and market expansion, this paper explored the LAC agricultural trade patterns and export competitiveness through the analysis of the Revealed Comparative Advantage (RCA) index, and its modifications - SRCA (Symmetric Revealed Comparative Advantage), RTA (Relative Trade Advantage, and RC (Revealed Competitiveness) - in the agricultural sector for the period of 1995-2019. This paper contributes to the literature by presenting the export characteristics in Latin American developing countries, which can be an important instrument for decision-makers in the agricultural trade policy. Throughout the research period, the results indicated that Brazil, Argentina, and Mexico were the TOP agri-food exporters in LAC. The highest RCA, SRCA, and RTA were found in Guatemala, whereas the greatest RC was found in Argentina. At the product level analysis, oil seeds and oleaginous fruits, miscellaneous grains, seeds and fruit, industrial or medicinal plants, and straw and fodder (HS12) were the most exported items at the 2-digit level. Fruit and nuts, edible; peel of citrus fruit or melons (HS08) had the most competitiveness in the worldwide market, with the highest SRCA and RC indices, whereas coffee, tea, mate, and spices (HS9) had the highest BRCA and RTA values. The evidence suggests that among the TOP 10 exporters in LAC, all indices in the global agri-food trade are said to be relatively stable, whereas survival rates do not persist over time.

• Az önkéntes munkanélküli biztosítás szerepe a szakszervezeti mozgalomban

  43-70

  Elek Nóra Ilona

  Megtekintések száma:

  223

  A tanulmány célja, hogy a szakirodalom alapján feltérképezze a szakszervezet által kezelt, állami támogatással működő, országos szintű, önkéntes munkanélküli biztosítási rendszer, az ún. Ghent-rendszer, szelektív ösztönzést befolyásoló intézményi környezetét. További cél, hogy klaszterelemzés alkalmazásával megvizsgálja, hogy e környezet alapján a Ghent-rendszerű országok – Dánia, Finnország és Svédország – különböznek-e más országoktól. Az elemzés Olson (1965) melléktermék-elméletének koncepciójából indul ki. Ennek lényege, hogy a nagy csoportok az egyes egyénekre ható ösztönzők alkalmazásával képesek csak a tagságuk növelésére, fenntartására és így lobbitevékenységük megvalósítására. A szakszervezetek esetében az önkéntes munkanélküli biztosítás elérhetősége lényeges ösztönző. A szakszervezeti mozgalomra gyakorolt hatását dummy változóként szokták vizsgálni, jelen írás azonban a Ghent-rendszer szempontjából fontos intézményekre fókuszál.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: J51

• Az ágazaton belüli kereskedelem hatása az alkalmazkodási költségekre és a konjunktúraciklusok szinkronizációjára

  61-82

  Erdey László

  Megtekintések száma:

  111

  Az ágazaton belüli kereskedelemmel, illetve a jelenség mérési módszertanának kidolgozásával foglalkozó kutatások egyik fő mozgatórugója az a feltételezés volt, mely szerint a gazdasági integrációk létrehozása alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel járhat, mint amire a tradicionális kereskedelmi modellek alapján számíthatnánk. A liberalizáció eredményeképpen ugyanis – az empirikus tapasztalatok szerint – erőteljes ösztönzést kap az intraindusztriális kereskedelem, az ezzel járó igazodási költségek pedig alacsonyabbak, mint az ágazatok közötti specializáció esetében. Amennyiben ez igazolható, az egyes integrációs törekvések hívei is jól használható fegyverhez jutnak ellenfeleikkel szemben, akiknek éppen az alkalmazkodás magas költségei, illetve elhúzódó és fájdalmas" volta a vitákban alkalmazott leggyakoribb érvelése. A cikk első része ezt a kérdéskört járja körül a második pedig az ágazaton belüli kereskedelemnek az üzleti ciklusok összehangolódásában betöltött szerepével foglalkozik. A tanulmány rámutat arra, hogy az ágazaton belüli kereskedelem súlyának és dinamikájának vizsgálata lehetővé teszi egy ország világgazdasági pozíciójának a szokványosnál árnyaltabb jellemzését.

• Az ágazaton belüli kereskedelem az elméleti magyarázatok és az empirikus vizsgálatok tükrében

  78-104

  Erdey László

  Megtekintések száma:

  171

  A több mint negyed századig uralkodó, modern kereskedelmi elméletnek számító Heckscher-Ohlin (HO) modellt a XX. század második felében egyre több kihívás érte. A tökéletes versenyt, állandó skálahozadékot és homogén termékeket feltételező, 2*2*2-es (termék-tényező-ország), eleganciáját technikai egyszerűségében hordozó modell, úgy tűnt, két jelentősebb területen nem kínál megfelelő válaszokat az empirikus tények magyarázatához. A modell konklúzióját, azaz hogy az országoknak azoknak a termékeknek a termelésében lesz komparatív előnyük, amelyek előállításához intenzíven használják az országban relatív bőségben rendelkezésre álló termelési tényezőt, először a Leontief-paradoxon, majd az ágazaton belüli kereskedelem empirikus tényei tették kétségessé. A tanulmány ez utóbbi jelenséggel foglalkozik, első részében bemutatva és rendszerezve a jelenség legjelentősebb elméleti modelljeit, a másodikban pedig - -a területen folyó empirikus vizsgálatok alapján - az intraindusztriális kereskedelmet befolyásoló legfontosabb tényezőket.

• Az áfa-rezidensek helye a magyar külkereskedelmi termékforgalomban

  43-59

  Baghy Eleonóra

  Megtekintések száma:

  149

  A külföldi vállalatok egyre nagyobb volumenű külkereskedelmi forgalmat bonyolítanak le a gazdasági tevékenységet nem folytató, magyar adószámmal rendelkező áfa-rezidenseiken keresztül. Ezek a speciális célra létrehozott vállalkozások a gazdaság több területén vannak jelen – ilyen például a raktározás, vagy a reexport –, legjelentősebb működési területük azonban a különféle bérmunka ügyletek lebonyolításában való részvétel. Különleges jogi helyzetükből fakadóan az áfa-rezidensek tevékenységének megfigyelése a külkereskedelmi statisztikában, valamint a GDP-számításoknál eltérő, ami a különböző területek adatai között lényeges eltérést okoz. Az áru-, a tulajdonjog-, illetve a pénzmozgás napjakban tapasztalható különválása szintén nehezíti a gazdasági folyamatok nyomon követését. Emiatt a gazdaságstatisztika egyik legfontosabb módszertani feladata lett az áfa-regisztrációk tevékenységének mérése, és az adatkonzisztencia megteremtése mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Az egyre bonyolultabbá váló ügyleteket a cikk utolsó részében három esttanulmányon keresztül mutatjuk be.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10, F23

• A határhatás irodalom áttekintése. Torzítják-e az országhatárok a kereskedelmi kapcsolatokat?

  81-102

  Márkus Ádám

  Megtekintések száma:

  147

  A cikk egy Magyarországon eddig kevésbé elemzett problémáról, a határhatásról (border effect) és annak empirikus kutatásáról kíván átfogó képet adni. A témában született tanulmányok – szinte kivétel nélkül – rávilágítanak arra a tényre, hogy az országhatárok jelentősen korlátozzák a nemzetközi árukapcsolatok kibontakozását, ceteris paribus. Az országok kereskedelme torzulást mutat a belföldi piacok felé, amit egyfelől logikusan meg lehet magyarázni olyan tényezőkkel, mint az országok közötti jövedelemkülönbségek, távolságok, vámok és egyéb korlátozások, kulturális eltérések vagy eltérő valuták, másfelől viszont még ezeket a tényezőket kontrollálva is jellemző lehet a belföldi partnerek favorizálása, ami egyfajta indokolatlan vagy túlzott preferálás irányába mutat. Az irodalom-áttekintő cikk a különböző gravitációs modellspecifikációk és becslési módszerek elemzésével igyekszik hozzásegíteni az olvasót az úgynevezett „border effect puzzle” megfejtéséhez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F15

• A magyar agrárkereskedelem dinamikája a világpiacon

  26-35

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  107

  A tanulmány Magyarország agrárkereskedelmi szerkezetének dinamikáját vizsgálja meg 1990 és 2000 között, egy újonnan kidolgozott empirikus módszert alkalmazva a magyar agrárkereskedelem szerkezete dinamikájának elemzésére. A kereskedelem specializációjának mérésére a klasszikus Balassa (B) indexet, illetve annak szimmetrikus transzformációját használtuk. A B indexek eloszlásának vizsgálata arra utal, hogy nem növekedett hazánk specializációja a kilencvenes években. A B indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz a vizsgált időszakban. Továbbá meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély. Végezetül, eredményeink nem támogatják az önmegerősítő mechanizmus létét, amely mellett olyan erősen érvel az endogén növekedés és kereskedelemelmélet egyik része.

• Az orosz tőkeexport és az eklektikus paradigma jövője: Mi változik a 2008–2009. évi válság után?

  31-54

  Kalotay Kálmán

  Megtekintések száma:

  146

  This article explores the future of Russian outward foreign direct investment in the aftermath of the crisis of 2008–2009. As it is too early to analyse the full impact of the crisis, it develops hypotheses about the degree of slowdown in the foreign expansion of Russian transnational corporations. It uses an extension of the eclectic paradigm to home country advantages (competitive environment, business environment, development strategy, State involvement) applied to a comparison of the Russian Federation with other economies in transition as an analytical tool. Systematic differences between transnationals from the Russian Federation (global firms, based on natural resources, aiming for vertical integration of assets) and from new European Union member countries (regional firms, based on downstream activities or services, aiming for horizontal integration) allow us to formulate more solid conclusions about the future of the Russian firms facing lower export prices, lower market capitalizations and higher debts. In turn, this article argue that a comparison with the large emerging economies of Brazil, China and India, under the acronym of BRIC can be less useful in the current context, as these economies are significantly less affected by the crisis of 2008–2009 than the Russian Federation; hence they can not expect a slowdown in their outward foreign direct investment similar to that of Russian transnationals.

  JEL: F23; F21; O52; P29

• Megnyilvánuló komparatív előnyök a magyar mezőgazdaságban: kaotikus vagy koherens szerkezet?

  59-82

  Fertő Imre

  Megtekintések száma:

  114

  A cikk a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyeit vizsgálja a Balassa- index alkalmazásával 1992 és 2002 között különböző referenciapiacokon és aggregációs szinten. Eredményeink azt mutatják, hogy a magyar mezőgazdaság megnyilvánuló komparatív előnyei meglehetősen változékonyak mind az egyes aggregációs szintek között, mind a különböző referenciapiacok között. A kereskedelem specializációja csökkenő trendet mutat mindegyik referenciacsoportban, azaz a hazai agrárszektor elveszítette komparatív előnyeit számos termékcsoportban a vizsgált időszakban. A B-indexek közelebbi elemzése azt mutatja, hogy azok konvergáltak egymáshoz, de az egyes termékcsoportoknál az indexek nagyobb változékonyságot mutattak. Meglehetősen nagy annak a valószínűsége, hogy egy termékcsoport specializációja csökkenjen, míg annak növekedésére alig van esély.
  
  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q12

• Nyugat-Balkán: a mezőgazdaság lehetőségei az EU-csatlakozás küszöbén

  52-73

  Mizik Tamás

  Megtekintések száma:

  141

  A nyugat-balkáni országok deklarált célja azonos, mégpedig az Európai Unióhoz történő mielőbbi csatlakozás, aminek egyik fontos területe a mezőgazdaság. A vizsgált országok ebből a szempontból nagy
  különbségeket mutatnak, azonban közös bennük, hogy a szektor súlya nagyobb, mint az uniós átlag. Jelen tanulmány áttekinti az alapvető mezőgazdasági indikátorokat, amelyek segítségével pontos képet
  lehet kapni az agrárszektor szerepéről, helyzetéről, termelési szerkezetéről, teljesítményéről és a külpiaci kapcsolatairól. A szektor teljesítményének változásait az azok hátterében meghúzódó okok követik (az inputfelhasználás alakulása, üzemszerkezet, árak és cserearányok, illetve az agrárpolitika). Az elemzés a legfrissebb elérhető évekre koncentrál. Az elmúlt néhány év alatt Szerbia a régió vezető mezőgazdasági termelőjévé és egyetlen nettó exportőrévé vált. A helyzet azonban számos veszélyforrást rejt magában (eltolódott ágazati egyensúly, elaprózódott birtokszerkezet, relatíve alacsony hozamok, előnytelen exportszerkezet, élelmiszerhigiénia és minőségellenőrzési rendszerek), amelyek miatt fájdalmas és nehéz feladatok várnak még a térség országaira.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q15, Q17, Q18

• The Risks of Global Financial Markets and the Importance of Credibility: Implications for Hungarian Fiscal Policy

  27-44

  Győrffy Dóra

  Megtekintések száma:

  90

  The central issue in the controversy about the adoption of the euro in Hungary is the difficulties associated with the fulfillment of the fiscal criterion and the possible growth sacrifice it requires. In this paper the author examines the question whether the strategy of delaying entry into the euro-zone implies that fiscal consolidation can be delayed as well. In approaching the problem the paper considers the origins and history of the present-day global financial markets and argues that given the high degree of systemic risks individual countries face responsible macroeconomic policies are crucial in minimizing vulnerability to
  crises. Consequently in order to avoid excessive interest rates and speculative inflows (or currency crisis in the worst case scenario) fiscal deficits in Hungary would have to be cut and credibility of fiscal policy reestablished even without EMU accession. The overall conclusion from this overview is that delaying entry in order to delay fiscal adjustment is likely to increase the trade off between real and nominal convergence instead of mitigating it.

  JEL classification: F33, F41, H62

• A külföldi működőtőke-befektetések és a gazdasági növekedés összefüggéseinek vizsgálata európai példák alapján

  150-166

  Nagy Éva

  Megtekintések száma:

  104

  Az elmúlt évtizedben a külföldi működőtőke szerepéről és a multinacionális vállalatok jelenlétének gazdasági hatásairól Magyarországon is számos tanulmány jelent meg. A tanulmány azt a kérdést járja körül, hogy milyen szerepet játszottak a külföldi működőtőke-befektetések (azok jellege, nagysága stb.) Magyarország átalakulásában, modernizációjában és világkereskedelembe való integrálódásában. A rövid elméleti és történelmi áttekintést követően bemutatja néhány olyan európai ország tapasztalatait, amelyeket gyakran említ a szakirodalom Magyarországgal összehasonlítva, mivel méretük, lakosságuk, földrajzi elhelyezkedésük, valamint gazdasági fejlettségi szintjük alapján hasonló gazdaságpolitikai dilemmák és választások elé kerültek, majd megvizsgálja, hogy milyen hatással volt a külföldi működőtőke beáramlás az adott gazdaságok növekedésére és - szélesebb értelemben - társadalmi fejlődésére, valamint azt is, hogy az milyen nem kívánatos következményekkel is járt.

• Nyitottság és növekedés

  126-134

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  117

  A klasszikus kereskedelemelmélet azon az alapon szorgalmazza a nemzetközi kereskedelem liberalizálását, hogy az jelentősen hozzájárul a jólét növekedéséhez. A tanulmány ennek a feltételezésnek az empirikus vizsgálatát tűzi ki célul a külpiaci nyitottság és az egy főre jutó GDP közötti kapcsolat elemzése révén, amelyet egy 22 OECD-tagállamból álló mintán az 1950-2000 közötti időszakra végez el. Az eredmények megerősítik a pozitív kapcsolat létét. Továbblépést jelent a korábbi munkákhoz képest, hogy a szerző külön figyelmet fordít a nyitottság és az egy főre jutó jövedelem közötti kapcsolat időbeli lefolyására, amely a várakozásoknak megfelelően nem stacionárius és egy nemlineáris trenddel jellemezhető.

• Eltérő hátterű nyersanyagban gazdag országok növekedésének fenntarthatósága a főbb nemzetközi indexek fényében

  145-168

  Borkó Tamás

  Megtekintések száma:

  109

  A tanulmány arra keres választ, hogy eltérő hátterű, de bizonyos nyersanyagok jelentősége és nettó exportja szempontjából meghatározó országok teljesítményének különbözőségét, a nyersanyagbőségből
  eredő hátrányok vagy előnyök dominanciáját milyen tényezők magyarázhatják. Ehhez a főbb ismert nemzetközi versenyképességi és intézményi indikátorokat hasznosítjuk. A tanulmány fő következtetése, hogy a nyersanyaggazdaságok sikeres és fenntartható növekedésében megkülönböztető jelentőséggel bír a piaci hatékonyság, az üzleti környezet minősége, az innovatív képesség, a kormányzati, piaci és jogi intézmények minősége és hatékonysága, a korrupció alacsony szintje, valamint a politikai és polgári szabadságjogok megléte.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O13, O17, Q32

• A hazai gazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések, mutatók és néhány tanulság

  20-41

  Oblath Gábor

  Pénzes Petra

  Megtekintések száma:

  100

  Jóllehet a magyar gazdaság " nemzetközi versenyképessége" (annak javítása) mind a kinyilvánított gazdaság-politikai törekvéseknek, mind pedig a gagzdaságpolitikáról folyó szakmai eszmecseréknek a homlokterében áll, meglepően kevés figyelemben részesül az a körülmény, hogy a nemzetgazdasági szintű versenyképesség a közgazdaságtan kevéssé precíz, többféle jelentéssel bíró fogalmai közé tartozik. Írásunkban először abban a kérdésben fejtjük ki véleményünket, hogy egyáltalán értelmezhető-e a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, majd arról szólunk: mit nem jelent, illetve mi mindent jelenthet ez a fogalom. A lehetséges értelmezéseket ismertetve bemutatjuk a hazai gazdaság egyes versenyképességi mutatóinak alakulását, s eközben néhány nemzetközi összehasonlításra is kitérünk. Végül néhány tanulságot fogalmazunk meg arra nézve, hogy rövidebb és hosszabb távon a gazdaságpolitika számára melyek lehetnek, és melyek nem (vagy csak korlátozottan) lehetnek a hazai versenyképesség javításának eszközei.

• A tér és a közgazdaság-tudomány kapcsolatának korlátai a határ menti területek kutatásában

  98-116

  Pásztor Szabolcs

  Megtekintések száma:

  143

  A tanulmány az ismert közgazdasági elméletekből kiindulva közelíti meg a továbbfolytatódó kereskedelmi liberalizációnak, integrációnak és a határok eltűnésének lehetséges következményeit. A kérdések, hipotézisek megfogalmazása után a szerző azt mutatja be, hogy a különböző közgazdasági elméletek
  hogyan látják az integrációt és a határok eltűnését a határ menti területek fejlődését illetően. A közgazdasági elméletek eredményein keresztül felvázolja azon téregységek fejlődési pályáját, melyek életében jelentős befolyásoló szerepet tölt be az államhatár, majd az elméletek legfontosabb eredményeit összegezve
  arra a következtetésre jut, hogy egyelőre a csökkenő kereskedelmi költségekhez kapcsolódó regionális átrendeződés domborodik ki az integráció területi hatásával kapcsolatosan. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az elméletek nem adnak egyértelmű és tiszta válaszokat, ezért a határ menti területek fejlődésének
  kutatásában a kizárólagos közgazdasági megközelítés túlzottan leegyszerűsítő lehet, tehát leginkább empirikus kutatás vezethet az integráció hatásainak pontos feltérképezéséhez.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, O18, R12

• A globalizáció hatása a monetáris politika transzmissziójára

  161-178

  Herczeg Bálint

  Megtekintések száma:

  120

  Jelen cikk célja, hogy megvizsgálja, a gazdasági globalizáció és a hajtóérőként mögötte álló technológiai fejlődés miként változtatja meg a monetáris transzmissziót. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutunk, hogy ezt az egyébként is összetett kapcsolatot még a korábbiaknál is kiszámíthatatlanabbá teszi az integráció fokozódása, erősítve a kamatláb- és vagyonhatásokat, gyengítve a hitelcsatornát és árfolyamcsatornát, különösen ha a devizahitelek vagy a carry trade szerepe jelentős.

  Journal of Economic Literature (JEL) kód: E44, E52, F42

• A tudásprémium közgazdasági összefüggéseiről

  175-188

  Földvári Péter

  Megtekintések száma:

  90

  A tudásprémium (skill-premium), és összefüggései a technológiai fejlődéssel, illetve a nemzetközi kereskedelemmel az utóbbi évtizedben a közgazdaságtan fontos kutatási területévé váltak. A tanulmány, mintegy bevezetve a témakörbe, a legújabb szakirodalom alapján összefoglalja a tudásprémiummal kapcsolatos legofntosabb elméleti munkák eredményeit. A klassikus megközelítés, amely nem számol a technológia változásával, vagy ha igen, akkor azt exogénnek feltételezi, mint láttuk csak korlátozottan képes magyarázatot adni az empirikus munkák által megfigyelt trendekre. A modellek endogenizálása, mind Acemoglu, mind Xu esetében, ugyanakkor képes anélkül feloldani az ellentmondásokat, hogy szakítana az alapvető elméletekkel. A fenti elméletek tehát nem egymás alternatívái, hanem sokkal inkább kiegészítői, amelyek szerves egységet alkotnak.