Keresés
Keresési eredmények
-
Az Európai Unió liberalizált energiapiaca: Dilemmák és kérdések
5-19Megtekintések száma:250Az egységes európai energiapiac – az elmúlt években tapasztalható előrelépések ellenére – még nem valósult meg. Az energiahálózatok teljes körű integrációja és a nemzeti piacok teljes megnyitása érdekében további alapvető változtatásokra van szükség, hogy az energiaellátás biztonságos, alacsony költségű és fenntartható lehessen. Ehhez a meglévő hálózatok korszerűsítése mellett ki kell építeni a keresleti és a kínálat oldal rugalmasságát is biztosító integrált infrastruktúrát; ez alapvető feltétele annak, hogy új technológiák, új szereplők és komplementer szolgáltatók jelenjenek meg a piacon. A következő elemzés áttekinti a piaci integráció eredményeit, a liberalizációt még hátráltató korlátokat és a lehetséges kezelési módokat. A változásokat kiváltó okok ismertetése mellett kísérletet tesz az európai energiaszektorban végbemenő jelentős átalakulások és a legfontosabb feladatok bemutatására is.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q40, Q41, Q49
-
Az audiovizuális- és zenei jellemzők kapcsolata a reklámfilmekben
72-91.Megtekintések száma:338A televízió-reklámok napjaink egyik széles körben alkalmazott marketingkommunikációs eszközei. A bennük szereplő zenék képesek hozzájárulni a nézők figyelmének felkeltéséhez, illetve fenntartásához. Szerepük jelentőségét és különböző lehetséges hatásaikat kutatások is kimutatták, azonban általánosan elmondható, hogy a terület szakirodalmi bázisa eltérő fókuszpontokkal jellemezhető, s általában véve töredezettnek tekinthető. Jelen tanulmányban feltáró jelleggel elemzem a legmagasabb márkaértékkel rendelkező vállalatok reklámfilmjeit. Arra a kérdésre keresem a választ, milyen összefüggés figyelhető meg a zene és a képernyőn látható események között, s ezek milyen kapcsolatot mutatnak a főbb zenei jellemzőkkel. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a reklámfilmek képi-hangi eseményei összekapcsolásának erőssége és a zenei jellemzők hangzásbeli intenzitása között általában pozitív irányú összefüggések rajzolódnak ki.
Journal of Economic Literature (JEL) codes: M31, M37
-
Az ágazaton belüli kereskedelem hatása az alkalmazkodási költségekre és a konjunktúraciklusok szinkronizációjára
61-82Megtekintések száma:239Az ágazaton belüli kereskedelemmel, illetve a jelenség mérési módszertanának kidolgozásával foglalkozó kutatások egyik fő mozgatórugója az a feltételezés volt, mely szerint a gazdasági integrációk létrehozása alacsonyabb alkalmazkodási költségekkel járhat, mint amire a tradicionális kereskedelmi modellek alapján számíthatnánk. A liberalizáció eredményeképpen ugyanis – az empirikus tapasztalatok szerint – erőteljes ösztönzést kap az intraindusztriális kereskedelem, az ezzel járó igazodási költségek pedig alacsonyabbak, mint az ágazatok közötti specializáció esetében. Amennyiben ez igazolható, az egyes integrációs törekvések hívei is jól használható fegyverhez jutnak ellenfeleikkel szemben, akiknek éppen az alkalmazkodás magas költségei, illetve elhúzódó és fájdalmas" volta a vitákban alkalmazott leggyakoribb érvelése. A cikk első része ezt a kérdéskört járja körül a második pedig az ágazaton belüli kereskedelemnek az üzleti ciklusok összehangolódásában betöltött szerepével foglalkozik. A tanulmány rámutat arra, hogy az ágazaton belüli kereskedelem súlyának és dinamikájának vizsgálata lehetővé teszi egy ország világgazdasági pozíciójának a szokványosnál árnyaltabb jellemzését. -
Regionális hálózati együttműködések
115-130Megtekintések száma:226Jelen tanulmány célja az – elsősorban építőipar területén – fellelhető regionális hálózati együttműködések feltérképezése, különös tekintettel az Észak-Alföldi Régióra. A tanulmány három fő részből áll: az építőiparra vonatkozó iparágelemzést követően egy rövid összefoglaló található a napjainkban fellelhető vállalati hálózati együttműködések, a klaszteresedés elméleti alapjairól, illetve speciálisan az építőiparban tevékenykedő vállalatok közti ilyen jellegű kapcsolatokról, végül a munkát az Észak-Alföldi Régió egy meghatározó építőipari vállalatának kapcsolati hálózatát feltáró esettanulmány zárja. Legfontosabb megállapítása, hogy hazánkban még nem indult el az építőipar területén a számos fejlett gazdaságban már működő klaszteresedés, ám a hálózatosodás – mely alapját képezheti egy építőipari klaszter kialakulásának – beindult, s ha tovább folytatódik, az tovább növelné az együttműködésből eddig is tapasztalt előnyöket.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L140, L850
-
Pazarlás vagy Perspektíva (PPP-konstrukciók és hazai alkalmazásuk)
89-104Megtekintések száma:267A tanulmány célja a Public Private Partnership típusú együttműködések elméleti és gyakorlati jellemzőinek összefoglalása. Az első rész a PPP konstrukciók fogalmát határozza meg bemutatva a modellek – többféle – osztályozását. A PPP-modellek bemutatását a konstrukciók univerzális jellemzőinek áttekintése, majd alkalmazásuk lehetséges előnyeinek és potenciális kockázatainak tárgyalása követi. A tanulmány második része a PPP-projektek értékelési, kiválasztási technikáját mutatja be különös tekintettel a konstrukciók pénzügyi értékelésére. Ezt követi a PPP-modellek alkalmazásának makrogazdasági hatásainak elemzése hangsúlyosan kiemelve az államháztartási statisztikai elszámolás problémáit. A cikk a PPP magyarországi helyzetérnek bemutatásával zárul, áttekintést ad a szabályozási bemutatja a hazai PPP-fejlesztések fő irányait, tárgyalja a fejlesztések nehézségeit. Az tanulmányt egy konkrét – a megvalósítás fázisában lévő – program, a felsőoktatási PPP fejlesztések bemutatásával zárul.
-
Két fogyasztási/megtakarítási modell bemutatása
175-184Megtekintések száma:298A fogyasztási, illetve megtakarítási magatartás két legnagyobb hatású modellje Friedman permanensjövedelem-hipotézise és Modigliani életciklus-hipotézise. A tanulmány áttekintést ad a két elmélet kialakulásának körülményeiről, tartalmáról és következtetéseiről. Ahhoz, hogy még teljesebb képet kapjunk a vizsgálat alapjául szolgáló modellekről, megemlítünk néhány vitát, melyek hozzájárultak az elméletek nem egyértelmű pontjának tisztázásához. Sorra veszünk továbbá olyan lehetőségeket a hipotézisek kiegészítésére, amelyeknek célja a leegyszerűsített, elvont, elméleti síkon jól működő teóriák valóságnak megfelelőbbé tétele.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E21
-
Stratégiai piacra lépési korlátok Magyarországon
91-107Megtekintések száma:304E tanulmányban két korábbi kutatásunkra alapozva vizsgáljuk a külföldi vállalatok magyarországi piacra lépésének, illetve a magyar vállalatok importjának stratégiai korlátait, és összevetjük a jelenlegi
tanulságokat a korábbi két felmérés eredményeivelt. Ez az összehasonlítás némi betekintést nyújthat a magyar belső piacnak az egységes európai piachoz történő illeszkedési folyamatába az Eegységes
Eeurópai Ppiachoz. A cikk gyakorlati útmutatást kíván adni a magyar piaci szereplőknek a magyar piacon alkalmazott stratégiai piacra lépési korlátok köréről és vállalkozói megítéléséről. This study is a continuation of a former project of the same research team. The focus of the research is market entry in Hungary for foreign firms, along with strategic entry barriers for both domestic and foreign importers to Hungary. A comparison of our findings from 2003 and 2008 gives some insights into the integration of the Hungarian domestic market into the Single European Market. Practical advice is offered to Hungarian market players on the scope of strategic entry barriers in Hungary as well as the ways entrepreneurs assess them.JEL: F13, F14, F15
-
A közigazgatás verbális modellje és a modell következményei
103-119Megtekintések száma:195Az írás azt szemlélteti, hogy miképp lehetséges és érdemes a közigazgatást közgazdasági elemzésekben definiálni és modellezni. A felvázolt rendszer nyilvánvalóan nem képes a köziigazgatás cselekvési terében tajló összes jelenséget megmagyarázni; elsődleges funkciója az, hogy "előkészítse" a vizsgálati tárgyat (a közigazgatást) további elemzések (elsősorban a mérés) számára. A cikk végkövetkeztetése, hogy bizonyos nézőpontból a közigazgatás nem speciális vizsgálati tárgy, és rengeteg felhalmozott tudás és közgazdasági, mérési eszköz áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy jobban megértsük a működését - ugyanakkor az ismeretek inkább elaprózva, szétszórva találhatók meg az irodalomban.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: H44, H70, H83, K10
-
A határon átnyúló fúziók piaci és pénzügyi jellemzői Magyarországon, a külföldi közvetlen befektetések tükrében
30-46Megtekintések száma:330A külföldi társaságok befektetéseinek egyik eszközét a határon átnyúló fúziók és felvásárlások (CrossBorder Mergers and Acquisitions – CBM&A) alkotják. Ennek számszerű bizonyítéka az, hogy amíg az 1990-es évek közepéig ezek értéke az összes külföldi közvetlen befektetés (Foreign Direct Investment – FDI) körülbelül felét tette ki, addig az 1990-es évek egészében a 84 százalékát, 2000-ben pedig már a 100 százalékát adta. Magyarországon ez a trend nem érvényesült ennyire markánsan, ám a szóban forgó arány 2009-ben mégis megközelítette a 100 százalékot. Ebben a tanulmányban nem csupán a CBM&A és
az FDI kapcsolatát vizsgálom, hanem tekintetbe veszem a külföldi portfólió befektetéseket is. A Gazdasági Versenyhivatal által engedélyezett 343 CBM&A határozatainak elemzése azt mutatja, hogy összességében több a hasonlóság ezek és az FDI-k között, viszont létezik néhány olyan markáns különbség is, amelyet alátámasztok és kiegészítek a statisztikai eljárásokkal kapott eredményekkel.Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21
-
Bekker Zsuzsa emlékezete: Hild Márta–Madarász Aladár (szerk.): Az „ezüst pillanatok” nyomában – Tanulmányok Bekker Zsuzsa emlékére, Kronosz Kiadó, 2017, 302 oldal
71-74Megtekintések száma:389Bekker Zsuzsa, a Budapesti Corvinus Egyetem 2015 februárjában elhunyt professzor emeritája, jeles elmélettörténész munkásságát sokféleképp, számos jelzővel lehetne méltatni. A Közgazdasági Szemlében megjelent megemlékezésben Madarász Aladár a „minőség és mérték” kifejezéssel jellemzi Bekkernek a hazai és nemzetközi közgazdasági gondolkodás területén kifejtett munkásságát (Madarász 2015:353), melynek sokszínűségét kiválóan szemlélteti az emlékére 2015-ben rendezett konferencia anyagát tartalmazó kötet tartalmi gazdagsága.
-
Adatbányászat üzleti szemmel (I. rész)
Megtekintések száma:191A cikk az adatbányászat technológiájának gyakorlati alkalmazását szemlélteti egy – a szerző által készített – adatbányászati projekt bemutatása révén. Az esettanulmány elkészítésének célja egy osztályozási modell kialakítása volt logisztikus regressziós modellek, döntési fa és neurális háló felhasználásával. A megfelelő eljárás megtalálásával az adatállományt nyújtó vállalat egy jövőbeli direktmarketing-akcióhoz kapcsolódóan tudatosan jelölheti ki azon ügyfelek körét, akik egy személyes levélre nagy valószínűséggel kedvezően reagálnának. A potenciálisan kedvező ügyfelek ezáltal hatékonyabban érhetőek el a véletlen kiválasztáshoz képest, így növelve a vállalat hatékonyságát és eredményességét. Az eredmények általánosítása alátámasztja az adatbányászat üzleti célú felhasználásának számos előnyét.JEL kód: C25, C44, C45, C49, C88 -
Az infokommunikációs piac állapotáról
41-58Megtekintések száma:248Az infokommunikációs szektor növekedése igen gyors volt a kilencvenes években, majd ez a trend 2000 második felében megtört. Az iparág recessziója azóta véget ért, ugyanakkor azonban számos jelből arra következtethetünk, hogy a fejlődésében új szakasz kezdődött. Ezt a periódust a korábbinál lassúbb növekedés, az építkezés felől a használat felé való fordulás, a korábbinál realistább, józanabb vásárlói és befektető magatartás, a piac beérése és konszolidációja, a termékek és szolgáltatások tömegcikkesedése, a szállítói oldal vállalatainak racionalizálása, a földrajzi munkamegosztás átrendeződése jellemzi. Eközben kiszélesednek és elmélyülnek az új technológiához való alkalmazkodás folyamatai. Mindezek a jellemzők és trendek megfelelnek annak a leírásnak, amit a venezuelai Carlota Perez az innovációs ciklusok „összerendeződési korszakának” nevez.
-
Kvantofrénia? Néhány megjegyzés a társadalom- és gazdaságtudományok formalizálásának feltételeiről
5-18Megtekintések száma:230Ez az írás néhány szempontot tárgyal a gazdaságtudományi elméletek és modellek formális számszerűsítésének korlátairól. Rámutat arra, hogy komplex, nyílt és dinamikus rendszerek memóriával rendelkeznek, vagyis a múlt a jelent is befolyásolja, kifejti, hogy a modellek kibővítése a valóság megjelenítése felé a formalizálás lehetőségeit korlátozza, megállapítja, hogy a kutatás alanya és tárgya között különböző mértékű összefonódások, ill. kölcsönhatások jelennek meg, valamint hogy a tények összehasonlíthatósága a kezdeti feltételek azonosságának, ill. különbözőségének függvénye. Az elemzés nem a matematikai formalizálás mellett vagy ellene foglal állást, hanem megvizsgálja annak néhány specifikus feltételét.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, B10, B41, C10
-
Az elszegényedés térökonómiai vizsgálata Dél-Alföldön
61-75Megtekintések száma:224A tanulmány a gazdasági válságnak és az azzal együtt járó negatív gazdasági jelenségeknek a hatását vizsgálja a Dél-Alföld régióban élők jövedelmi szegénységére. A jövedelmi szegénység regionális alakulását a keresőtevékenységből élők jövedelmi adataiból képzett szegénységi mérőszámok segítségével mutatja be. Ezt követően azt vizsgálja, hogy a gazdasági teljesítmény változása miként befolyásolja a szegénységi mutatókat. A számítások során beigazolódik, hogy nemcsak adott megye gazdasági növekedése, hanem a környező megyék gazdasági teljesítménye is jelentős hatást gyakorol a szegénységi ráta alakulására. A gazdasági növekedés azonban nem elegendő a szegénység mélységének csökkentésére, tehát a szegénységben élők helyzetének javítására más eszközöket is igénybe kell venni. Végül a területi
autokorreláció meglétét, illetve hiányát vizsgálja meg a régióban.Journal of Economic Literature (JEL) kód: I32, R12
-
A válságkezelés receptje: Paul Krugman: Elég legyen a válságból! MOST! Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012, 288 oldal, 3600 Ft
127-130Megtekintések száma:246 -
Stabil párosítások a gyakorlatban: (Alvin E. Roth: Who Gets What – and Why. The New Economics of Matchmaking and Market Design. Houghton Mifflin Harcourt, New York, 2015, 260 oldal)
83-87Megtekintések száma:223A könyv szerzője, Alvin E. Roth, a Stanford Egyetemen professzora 2012-ben a stabil párosítások és a piactervezés területén elért eredményeiért Lloyd S. Shapley-vel közösen Nobel-emlékdíjat kapott. Míg Shapley-nek inkább elméleti munkája különleges, addig Roth a párosítások gyakorlati alkalmazásának terén alkotott igazán kiemelkedőt. Legújabb könyvének célja, hogy könnyed formában, közérthetően ismertesse meg az olvasót a piactervezéssel. Nem szakmabeliek számára is élvezetesen, történeteken, alkalmazásokon keresztül mutatja be eddigi munkáit, a könyv végére mégis olyan elméleti fogalmakkal is megismerkedünk, mint a Gale-Shapley algoritmus vagy a stabil párosítások. Ugyanakkor nagyon személyes könyv is, a szerző saját történeteivel színesíti a leírtakat. Megismerhetjük, hogyan vált elméleti szakemberből gyakorlati szakértővé, miként találkozott a megoldásra váró problémákkal, milyen szervezetek és miért kérték a segítségét, illetve fordítva, miként vette rá a döntéshozókat, hogy megfontolják a tanácsait. Szintén olvashatunk azokról a bürokratikus, politikai akadályokról, amelyek nehezítették a munkáját.
-
A tudásprémium közgazdasági összefüggéseiről
175-188Megtekintések száma:190A tudásprémium (skill-premium), és összefüggései a technológiai fejlődéssel, illetve a nemzetközi kereskedelemmel az utóbbi évtizedben a közgazdaságtan fontos kutatási területévé váltak. A tanulmány, mintegy bevezetve a témakörbe, a legújabb szakirodalom alapján összefoglalja a tudásprémiummal kapcsolatos legofntosabb elméleti munkák eredményeit. A klassikus megközelítés, amely nem számol a technológia változásával, vagy ha igen, akkor azt exogénnek feltételezi, mint láttuk csak korlátozottan képes magyarázatot adni az empirikus munkák által megfigyelt trendekre. A modellek endogenizálása, mind Acemoglu, mind Xu esetében, ugyanakkor képes anélkül feloldani az ellentmondásokat, hogy szakítana az alapvető elméletekkel. A fenti elméletek tehát nem egymás alternatívái, hanem sokkal inkább kiegészítői, amelyek szerves egységet alkotnak.
-
Agrárfoglalkoztatási helyzet Magyarországon, illetve az észak-alföldi régióban
189-200Megtekintések száma:292A rendszerváltás óta a hagyományos mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságon belül csökkenő tendenciát mutat. A gazdaság szerkezetében bekövetkező változások a mezőgazdasági termelésben foglalkoztatottak arányának csökkenésével járnak, mely megegyezik az Európai Uniós tendenciákkal. Az északalföldi régióban az egy főre jutó GDP értéke évek óta a legalacsonyabbak közé tartozik. Ennek okaként az összességében szerény iparosodottság, a mezőgazdaság tartósan alacsony jövedelmezősége, illetve az elmaradott területeknek az országosnál magasabb aránya nevezhető meg. A mezőgazdasági foglakoztatásnak a mezőgazdasági árutermelésen túlmenően a vidéki lakosság helyben tartásában is fontos szerepe van. Egyes régiók vonatkozásában egyedüli foglakoztatási lehetőséget biztosít a mezőgazdaság, így ezen térségek vidékfejlesztésében meghatározó az agrárium szerepe.
-
Szerződési szabadság és gazdasági növekedés az átmeneti országokban
95-114Megtekintések száma:319A tanulmány a verseny gazdasági növekedésre gyakorolt hatásait vizsgálja, középpontba állítva a verseny szubjektivista (modern osztrák) felfogását. Legfontosabb következtetése az, hogy a verseny a vállalkozói felfedező folyamaton keresztül tud a legjobban érvényre jutni. Ennek alapján amellett érvel, hogy a versenynek eme aspektusa a gazdasági szabadsággal mérhető, és az átmenti országok esetében ennek nagyobb a szerepe, mint a fejlett és fejletlen országokban. Az elméleti következtetést a tanulmány panelelemzéssel támasztja alá.
JEL (Journal of Economic Literature) kód: O12, O17, L14.
-
Nemzetgazdaságunk a rendszerváltás után
55-84Megtekintések száma:172Jelen írás áttekinti Magyarország gazdasági fejlődésének legfontosabb trendjeit a 90-es évektől napjainkig. A folyamatok jobb szemléltetése érdekében a magyarországi eseményeket nemzetközi környezetbe helyezve, az EU-hoz csatlakozott posztszocialista országok adataival összevetve tárgyaljuk. Ezt követően felvázoljuk, hogy a gazdasági változások milyen társadalmi folyamatokhoz illeszkednek, külön kitérve többek között az egészégügy helyzetére, az oktatásra és a kulturális élet fejlődési sajátosságaira.