Évf. 12 szám 2 (2013)
Kutatás közben

A tacit tudás jelentősége a globalizált vállalati kultúrában

Megjelent december 16, 2013
Ildikó Sápiné Duduk
Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi kar
PDF

APA

Sápiné Duduk, I. (2013). A tacit tudás jelentősége a globalizált vállalati kultúrában. Competitio, 12(2), 103–118. https://doi.org/10.21845/comp/2013/2/6

A tanulmány a globalizáció egyik elemét, a globális kultúra kérdéseit vizsgálja vállalati szempontból. Rámutat a magyarországi leányvállalatok és anyacégeik kulturális különbségeiből adódó eltérő tacit tudás átadásának fontosságára és lehetőségeire, összekapcsolva a vállalati versenyképesség, a vállalati kultúra és a hallgatólagos tudás fogalmát és kérdéseit. Bemutatja, hogy a szervezetek miként hoznak létre új tudást és hogyan tudják azt átadni. Következtetésként megfogalmazza, hogy amennyiben a tudásmenedzsmentre kellő hangsúlyt fektetnek, a munkavállaló távozásával a tudás a szervezeten belül marad, így a vállalat nem veszít versenyképességéből.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D23, D61, D83, L21, M21, O31, O33

  1. Berger, P. L. (1998): A globális kultúra négy arca. Európai Szemle, Vol. 9, No 2:119–129.
  2. Borgulya Istvánné – Barakonyi Károly (2004): Vállalati kultúra. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
  3. Csáki György (2008): Globalizáció és jövedelemkülönbségek a világgazdaságban. In: Csáki György – Farkas Péter: A globalizáció és hatásai. Európai válaszok. Napvilág Kiadó, Budapest.
  4. Csath Magdolna (2001): Kiút a globalizációs zsákutcából. Kairosz Kiadó, Budapest.
  5. Chikán Attila (1995): A versenyképesség fogalmáról. Kézirat; Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vállalatgazdaságtan Tanszék, Versenyben a világgal kutatási program, Budapest.
  6. Chikán Attila – Czakó Erzsébet (2009): Versenyben a világgal. Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  7. Chikán Attila (2010): Bevezetés a vállalatgazdaságtanba. Aula Kiadó, Budapest. Davenport, T. – Prusak, L. (2001): Tudásmenedzsment. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Vezetőképző Intézet, Budapest.
  8. Dinya László (2008): Szervezetek sikere és válsága. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  9. Fischer, W. (2001): Knowledge Reuse: The roles of human and technical intermediaries. Georgetown University, Washington.
  10. Hofstede, G. (1980): Culture’s consequences. Sage, Thousand Oaks, CA.
  11. Hofstede, G. (1994): The Business of International Business is Culture. International Business Review, Vol. 3, No. 1:1–14.
  12. Kasper, H. (1987): Organisationskultur: über den Stand der Forschung. Service Fachverlag an der Wirtschaftsuniversität, Wien.
  13. Keller, E. (1982): Management in fremden Kulturen. Ziele, Ergebnisse und methodische Probleme der kulturvergleichenden Managementforschung. Paul Haupt, Sankt Gallen.
  14. Kilmann, R. F. – Saxton, M. J. (1985): Measuring A Company’s Culture-Gap: Pinpointing the Directions for Cultural Change. The Human Resources Planning Newsletter, Vol. 6, No. 1:1–2.
  15. Kotter, P. J. – Heskett, L. J. (1992): Corporate Culture and performance. The Free Press, New York.
  16. KSH (2010): A külföldi érdekeltségű vállalkozások tevékenysége a régiókban. Internetes kiadvány, http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/orsz/gyorkulfoldierdek.pdf.
  17. Lam, A. (1998): The Tacit Knowledge Problem in Multinational Corporations: Japanese and US Offshore Knowledge Incubators. Munich Personal RePEc Archive; http://mpra.ub.uni-muenchen.de/11487/, Letöltve: 2013. 03. 28.
  18. Lechner, K. – Egger, A. – Schauer, R. (1996): Einführung in die Allgemeine Betriebswirtschaftslehre. Linde, Wien.
  19. Lengyel Balázs (2004): A tudásteremtés lokalitása: hallgatólagos tudás és helyi tudástranszfer. Tér és Társadalom, Vol. 18, No. 2:51–71.
  20. Nonaka, I. – Takeuchi, H. (1998): A Theory of the Firm’s Knowledge-Creation Dynamics. In: Chandler, A. D. – Hagstrom, P. – Solvell, Orjan (Eds.): The Dynamic Firm. Oxford University Press, Oxford.
  21. Ouchi, W. G. (1981): Theory Z: How American Business Can Meet the Japanese Challenge. Addison-Wesley, Boston.
  22. Palánkai Tibor (2010): Nemzet és globalizáció. Globalizáció mint „nagy átalakulás” és integráció. In: Magas István – Kutasi Gábor (szerk.): Változó világgazdaság. Globális kormányzás – vállalati nemzetköziesedés – regionális fejlődés. Tanulmányok Simai Mihály 80. születésnapjára. Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest.
  23. Polányi Mihály (1994): Személyes tudás I-II. Atlantisz Könyvkiadó, Budapest.
  24. Porter, M. E. (1990): The Competitive Advantage of Nations. The Free Press, New York.
  25. Rudnák Ildikó (2010): A multikulturális környezet kihívásai a magyarországi nagyvállalatok vezetői körében. Doktori (PhD) értekezés; Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola, Gödöllő.
  26. Sackmann, S. (1991): Cultural Knowledge in Organizations: Exploring the Collective Mind. Sage, Thousand Oaks, CA.
  27. Schein, E. H. (1985): Organizational Culture and Leadership. Jossey–Bass, San Francisco.
  28. Szentes Tamás (2005): Fejlődés, versenyképesség, globalizáció I. Akadémiai Kiadó, Budapest.
  29. Thommen J.–P. (1999): Business Ethics, Success and Development Structuring of an Enterprise. In: MER Journal for Management and Development, Vol. 1, No. 2.
  30. Török L. Gábor (2012): A szervezeti kultúra. In: Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kiadó, Budapest.