Keresés

Publikált ez után
Publikált ez előtt

Keresési eredmények

  • Globalizáció és jóléti állam: azonos kihívás – eltérő válaszok
    165-182
    Megtekintések száma:
    153

    A szakirodalom nagy része által elfogadott tény, hogy a globalizáció hatással van a jóléti államra. A kormányok kettős szorítással szembesülnek, megnőttek ugyanis a kiadások iránti igények, ugyanakkor a bevételi források lecsökkentek. A globalizáció által kiváltott azonos kihívásra a jóléti államok eltérő válaszokat adtak. A tanulmány célja elsősorban két lehetséges irány leíró jellegű bemutatása Svédország és
    Franciaország példáján keresztül. Míg a svéd jóléti rendszeren radikális átalakításokat hajtottak végre, amelyek javították is az ország teljesítményét, addig Franciaországban nem következett be alapvető változás, csupán kisebb reformokat vezettek be.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E62, H50, H60, I38, P52

  • Az intézményi rendszer szerepe a globalizáció hatására átalakuló kultúrafinanszírozásban
    131-148
    Megtekintések száma:
    72

    A tanulmány a kulturális szféra területén az intézményi renszer és a közvetlen állami szerepvállalás közötti kapcsolat - globalizáció hatására bekövetkező - változásait vizsgálja. Az Egyesült Államok és Oroszország kulturális szférájának finanszírozása különböző szintről, teljesen eltérő úton indult el, és a kultúrafinanszírozási modellek tekintetében két ellentéted technikát valósított meg. A tanulmányban a szerző által megfogalmazott hipotézis feltételezi, hogy a fejletlen intézményi rendszerrel rendelkező országokban nagyobb valószínűséggel alakul ki/vagy marad továbbra is irányadó a kulturális szféra közvetlen állami finanszírozása. A szerző a vizsgálat eredményeit egy harmadik ország, Hollandia tekintetében is ellenőrzi, ahol a két ellentétes modell bizonyos jellemzői együttesen vannak jelen.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: P14, P39, Z10, Z11

  • A globalizáció hatása a monetáris politika transzmissziójára
    161-178
    Megtekintések száma:
    105

    Jelen cikk célja, hogy megvizsgálja, a gazdasági globalizáció és a hajtóérőként mögötte álló technológiai fejlődés miként változtatja meg a monetáris transzmissziót. Az irodalom áttekintése után arra az eredményre jutunk, hogy ezt az egyébként is összetett kapcsolatot még a korábbiaknál is kiszámíthatatlanabbá teszi az integráció fokozódása, erősítve a kamatláb- és vagyonhatásokat, gyengítve a hitelcsatornát és árfolyamcsatornát, különösen ha a devizahitelek vagy a carry trade szerepe jelentős.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: E44, E52, F42

  • A tacit tudás jelentősége a globalizált vállalati kultúrában
    103-118
    Megtekintések száma:
    219

    A tanulmány a globalizáció egyik elemét, a globális kultúra kérdéseit vizsgálja vállalati szempontból. Rámutat a magyarországi leányvállalatok és anyacégeik kulturális különbségeiből adódó eltérő tacit tudás átadásának fontosságára és lehetőségeire, összekapcsolva a vállalati versenyképesség, a vállalati kultúra és a hallgatólagos tudás fogalmát és kérdéseit. Bemutatja, hogy a szervezetek miként hoznak létre új tudást és hogyan tudják azt átadni. Következtetésként megfogalmazza, hogy amennyiben a tudásmenedzsmentre kellő hangsúlyt fektetnek, a munkavállaló távozásával a tudás a szervezeten belül marad, így a vállalat nem veszít versenyképességéből.

    Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D23, D61, D83, L21, M21, O31, O33

  • Korrupt német vállalatok? Az elmúlt évek német vállalati botrányainak politikai-gazdaságtani magyarázatához
    97-114
    Megtekintések száma:
    87

    A tanulmány arra próbál magyarázatot keresni, hogy mi az oka az utóbbi évek látványos - a külső szemlélő számára egyre növekvő horderejűnek tűnő - német vállalati botrányáinak. A botrányok alapvetően kétfajta, a nagy német feldolgozóipari vállalatok számára egyaránt meghatározó fontosságú kapcsolatrendszer anomáliáiból fakadnak. Az első esetben a munkavállalókkal való együttműködésen alapuló sajátos német vállalatirányítási modell, a Mitbestimmung által korlátozott vállalatvezetői mozgástér bővítéséről van szó. A második esetben az exportpiaci megrendelők megvesztegetésére kerül sor, ami viszont a legkevésbé sem tekinthető német vállalati sajátosságnak. A dolgozat a komparatív politikai-gazdaságtan 1970-es, 80-as évekbeli kutatásaiból kinőtt "variációk kapitalizmusra" megközelítést a botrányok alternatív magyarázataira alkalmazva igyekszik értelmezni a történteket.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: P16, F55 

  • Az európai növekedési potenciál eróziója
    5-23
    Megtekintések száma:
    81

    Az EU-tagországok potenciális növekedési üteme az 1990-es évektől egyre inkább lassul és elmarad versenytársaitól. Az EU súlyos termelékenységi problémái (mindenekelőtt a teljestényező-termelékenység dinamikájának jelentős csökkenése), a globalizáció folyamataihoz történő nem kielágítő mértékű alkalmazkodás a potenciális növekedés ütemének tartós és lényeges mértékű további csökkenését valószínűsítik. A potenciális növekedés üteme hosszabb távon paradox módon az új tagországokban csökkenhet leginkább- A jelenlegi világgazdasági krízis következtében új kockázatok jelentkeznek. Jelentős a sokkok ismétlődésének a veszélye. E tényezők az európai növekedési potenciál további erózióját vetítik előre. A kedvezőtlen irányzatok meghaladása a jelzettnél kedvezőbb növekedési pálya csak átütő erejű, integrált strukturális reformok megvalósítása, az európai modell átfogó felülvizsgálata alapján lehetséges.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F43

  • Tőkepiacok nyolc új EU-tagországban – látszat- vagy valós fejlettség
    183-198
    Megtekintések száma:
    88

    A tanulmány arra keresi a választ, hogy mi az Európai Unióhoz frissen csatlakozott, volt tervgazdaságú nyolc ország tőkepiacának valós szerepe és lehetősége. A szerző bemutatja, hogy – bár a gazdasági növekedés szempontjából kívánatos a vegyes pénzügyi közvetítés, így a bankrendszer mellett a tőkepiac hatékony működése – a pénzügyi globalizáció hatásai miatt a vizsgált országok tőzsdéinek fejlődése nem lehet párhuzamos az általános intézményrendszer mélyülésével. A tanulmány a szabványosított piacok szerepének kiemelése mellett különböző alapvető stratégiákat is elemez.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: F36, G14, G15

  • Tegnap, ma, holnap: a vállalati tevékenységek kiszervezésének trendjei
    27-42
    Megtekintések száma:
    132

    A tevékenységek kiszervezése, illetve annak nemzetközi változata, az úgynevezett offshore outsourcing napjaink gazdaságának egyik legfontosabb jelensége. A termelés kihelyezése olcsó országokba már évtizedekkel ezelőtt megindult. Az infokommunikácós technológia fejlődésének köszönhetően a múlt század kilencvenes éveiben az egyéb, többnyire szolgáltatás jellegű vállalati tevékenységek is sorra kerültek. A near-shoring és az off-shoring hatalmas, dinamikusan fejlődő iparággá vált, ami különleges lehetőségeket biztosít számos feltörekvő országnak. A szektorban élénk verseny bontakozott ki, aminek részese hazánk is. Ebben a küzdelemben sajátos ország- és vállalati stratégiák figyelhetők meg. A fejlődés számos gazdasági, politikai és társadalmi problémát vet fel, amelyekre megoldást kell keresniük mindazoknak, akik élni kívánnak a lehetőségekkel.

    Journal of Economic Literature (JEL) kód: L24.