Új irányok a városfejlesztésben: a sétálható városok nyújtotta lehetőségek
https://doi.org/10.21845/comp/2017/2/2
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
Napjainkban egyre inkább fókuszba kerülnek a városokban az úgynevezett urbanizációs hátrányok: a zaj, légszennyezettség, túlzsúfoltság stb. A gépjárművek
egyre több helyet követelnek maguknak, s ez rontja az emberek számára szükséges élettér minőségét, ami társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt káros. Megoldást jelenthet a fenntartható városi mobilitás, melynek közismert eleme a környezetbarát tömegközlekedés, kevésbé közismert eleme a sétálhatóság. Utóbbi egyre inkább előtérbe kerül fenntartható városfejlesztési stratégiák készítése során, azonban elsősorban az USA és Nyugat-Európa nagyvárosaira készültek eddig sétálhatósági mérések. Tanulmányunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogyan értelmezhető a sétálhatóság fogalma európai közepes méretű városokra, és mindez milyen városfejlesztési potenciált hordoz. Kutatásunk során primer felméréseket végeztünk Szegeden és Valenciában, hogy a sétálhatóságot és fejlesztési lehetőségeit vizsgáljuk. Kutatásunk igazolta, hogy a sétálhatóság koncepciója közepes méretű városokban is hasznos városfejlesztési eszköz lehet.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: R42
Hivatkozások
Benfield, F. K. (2016): It’s a Trend: More Businesses Are Choosing Downtowns and Walkable Locations. http://www.huffingtonpost.com/f-kaid-benfield/its-atrend- more-business_b_7608218.html, Letöltve: 2016. 09. 06.
Cohen, B. (2006): Urbanization in developing countries: Current trends, future projections, and key challenges for sustainability. Technology in Society, Vol. 28, No. 1–2:63–80. https://doi.org/10.1016/j.techsoc.2005.10.005
Eidmann, J. – Long, A. – Noomah, C. – Ury, E. (2011): A walkability study of North Adams, Massachusetts. Berkshire Regional Planning Commission, Pittsfield.
Enyedi György (2012): Városi világ. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Florida, R. (2002): The Rise of the Creative Class. Basic Books.
Florida, R. (2010): America’s Most Walkable Cities. Atlantic Media Company, Washington.
Florida, R. (2011): Why Walkable Cities Aren’t Always the Ones You’d Think. Atlantic Media Company, Washington.
Frank, L. – Chapman, J. – Kershaw, S. – Kavage, S. (2012): City and Regional Residential Preference Survey Results for Toronto and Vencouver: A CLASP Final Report. Toronto Public Health, Toronto.
Gehl, J. – Svarre, B. (2013): How to study public life. IslandPress, Washington, Covelo, London. https://doi.org/10.5822/978-1-61091-525-0
Giles-Corti, B. – Foster, S. – Shilton, T. – Falconer, R. (2010): The co-benefits for health of investing in active transportation. New South Wales Public Health Bulletin, Vol. 21, No. 5–6:122–127. https://doi.org/10.1071/NB10027
Giles-Corti, B. – Mavoa, S. – Eagleson, S. – Davern, M. – Roberts, R. – Badland, H. (2014): Transport walkability index: Melbourne. McCaughey VicHealth Centre for Community Wellbeing, The University of Melbourne, Melbourne.
Hawkins, T. R. – Singh, B. – Majeau-Bettez, G. – Hammer Stromman, A. (2012): Comparative Environmental Life Cycle Assessment of Conventional and Electric Vehicles. Journal of Industrial Ecology, Vol. 17, No. 1:53–64. https://doi.org/10.1111/j.1530-9290.2012.00532.x
Leinberger, C. B. – Lynch, P. (2014): Foot Traffic Ahead: Ranking Walkable Urbanism in America’s Largest Metros. The George Washington University School of Business, Washington.
Lengyel Imre (2010): Regionális gazdaságfejlesztés: versenyképesség, alulról szerveződés, klaszterek. Akadémiai Kiadó, Budapest
Lengyel Imre – Rechnitzer János (2004): Regionális gazdaságtan. Dialóg Campus, Pécs.
MARC (1998): Creating Walkable Communities. Mid-America Regional Council, Kansas City.
Péter Szabolcs (2008): Az életmód szerepe az elhízás megelőzésében. Doktori értekezés. Semmelweis Egyetem, Budapest.
Rechnitzer János (2007): Az európai regionális politika és városfejlődés. Magyar Tudomány, Vol. 178, No. 6:692–703.
Sadorsky, P. (2014): The effects of urbanization on CO2 emissions in emerging countries. Energy Economics, Vol. 41, No. 1:147–153. https://doi.org/10.1016/j.eneco.2013.11.007
Southworth, M. (2005): Designing the Walkable City. Journal of Urban Planning and Development, Vol. 131, No. 4:246–257. https://doi.org/10.1061/(ASCE)0733-9488(2005)131:4(246)
Torrey, B. B. (2004): Urbanization: An Environmental Force to Be Reckoned With. Population Reference Bureau, Washington.
Vas Zsófia – Lengyel Imre – Szakálné Kanó Izabella (2015): Regionális klaszterek és agglomerációs előnyök: feldolgozóipar a magyar városrégiókban. Tér és Társadalom, Vol. 29, No. 3:49–72.
Wang, Q. – Santini, D. L. (1993): Magnitude and Value of Electric Vehicle Emissions Reductions for Six Driving Cycles in Four U.S. Cities with Varying Air Quality Problems. Center for Transportation Research, Energy Systems Division, Argonne National Laboratory, Argonne.
WHO (2016): Obesity and Overwight. World Health Organization, Geneve. http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs311/en/, Letöltve: 2017. 02. 18.