A nagyvállalatokhoz hasonlóan a kis- és középvállalkozói kör is igényli mindazokat az információkat, amelyek a vállalkozási tevékenység eredményességét és hatékonyságát tudják biztosítani az általuk hozott megalapozott vezetői döntésekkel. A nagyvállalatokhoz képest a kkv-k jelentős fejlődési potenciállal rendelkeznek, amelyet részben maguk a vállalkozások ki tudnak alakítani esetlegesen új-modern menedzsmenti – üzleti adminsztrációs módszerek bevezetésével, illetve gazdaságpolitikai intézkedések révén (=célzott és hatékony támogatási rendszerrel) lehetővé válhat számukra az a finanszírozási forrástömeg, amely a K+F+I folyamatok gerjesztésével szolgálja a versenyképesség növekedését és a hazai GDP-hez, exporthoz való nagyobb mértékű és arányú hozzájárulásukat. A tanulmányban bemutatásra kerülő elemzésben kitérünk a vizsgálati körbe bevont Észak-alföldi régióba tartozó kkv-k kvezetőinek controlling ismereteire, a controlling eszközök tudatos vagy éppen nem tudatos alkalmazására, az utódlás megítélésére, a vevői és beszállítói értékelésre és a vezetői számvitel egyes területeire. Összességében megállapítható a kis elemszámú minta alapján is, hogy a controlling eszközök használata arányos a vállalkozási mérettel, de ennek ellenére sok közepes méretű vállalkozás vezetője nem igényli a belső információk olyan mértékű gyűjtését és elemzését, amely kifejezetten tudná segíteni a döntéselőkészítés hatékonyságát, pl. a korszerű önköltségszámítási eljárások révén.

Az ellátási lánc teljesítményét nagymértékben befolyásolja a szereplők készleteinek összetétele, nagysága, rendelkezésre állása. A végső fogyasztókért vívott versenyben kiemelt szerepe van a kiszolgálási színvonalnak, hiszen az ellátási láncok ugyanazokért a fogyasztókért vívnak versenyt, és a fogyasztók döntése leginkább e két tényező, mint a készlet nagyága és a kiszolgálás minőségétől függ. A tanulmány a kkv-k logisztikai problémáit feltáró kutatás része, melynek célja rávilágítani a jellemző nehézségekre, és azokra a kihívásokra, amelyek legtöbbször elkerülik a logisztikai- vagy ellátási lánc vezetők figyelmét. A fejlődő kkv méretű vállalkozások versenyképessége - ami magába foglalja a költségek nagyságát is, kapcsolódva a K+F tevékenységhez vagy vállalat növekedéshez – a lekötött tőke mértékével arányosan változhat, melynek jelentős részét képezik a készletek. A kutatásban résztvevő vállalat, a Diego Kereskedelmi Kft. készletezési politikáján keresztül kerül elemzésre a készletek összetétele, illetve a velük kapcsolatos kockázatok, illetve félreértések. A tanulmány célja továbbá a helyes megoldások elősegítése, melyhez szorosan kapcsolódik (az itt tárgyalásra nem kerülő) Lean megoldások támogató szerepe.

A turizmus ma a világon kétség kívül stratégiai fontosságú. Magyarország esetében is elmondható, hogy nagymértékben járul hozzá a gazdaság teljesítményéhez, valamint a foglalkoztatásban betöltött szerepe sem vitatható. A nemzetgazdasági súlyából adódóan mindenképpen elemzésre alkalmas területet jelent, azonban az összetettségből adódóan gazdasági teljesítményének, versenyképességének számbavétele rendkívül bonyolult feladat. A két közvetlenül leginkább kapcsolódó ágazat, a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítményén keresztül mérhető leginkább. Jelen tanulmány nem is szándékozik a turisztikai ágazat egészének teljesítményét mérni, célja vállalati oldalról, a vállalati versenyképesség számviteli adatokból mérhető, egy részterületének a vizsgálata. A konkrét vizsgálat tárgya 8 turisztikai célú támogatást kapott vállalat jövedelmezőségi helyzete.

A tanulmány célja megvizsgálni azt, hogy a globalizáció hatásai milyen módon érintik a globális munkaerőpiacot, hogyan befolyásolja a nagyfokú automatizáció és digitalizáció a munkaerőpiac szereplőivel szembeni elvárásokat, a munkajog világát. Elemezzük az ipar új kihívásaival kapcsolatos kompetenciák megszerzésének jogi kereteit és közgazdasági, társadalmi hasznosságát. Részletesebben vizsgáljuk az alacsony képzettségű munkaerő jövőjét a változó munkaerőpiacon, az új kompetenciák megszerzésének a függvényében. Feltevésünk szerint a munkaerőpiacon végbemenő változások és újszerű folyamatok új kihívásokat támasztanak a munkaadók és a munkavállalók számára is. A munkaerő-piaci változások felvetik azokat a kérdéseket, hogy az állását elvesztő munkavállaló az új kompetenciák megszerzéséig milyen ellátásban részesüljön. A mai értelemben vett szociális ellátó rendszer képes-e támogatni az élethosszig tartó tanulást, vagy szükséges-e olyan alternatív megoldási lehetőségek vizsgálata, mint az alapjövedelem? Mindezeknek a jogi és közgazdasági vizsgálata, a hatékonyság és gazdaságosság fogalmainak tükrében szükséges megvalósítani. Ennek oka, hogy az új munkavállaló kompetenciák megszerzése, új hozzáadott értéket is jelent.

Many countries are making considerable efforts to achieve solutions to environmental problems that we face today and developing renewable energy resources is one of the potential long-term solutions that constitute an absolute priority from a sustainable development perspective. The usage of renewable energy is one of the critical future challenges to reduce greenhouse gas emission and decrease energy dependency at the same time. Thus, replacing traditional energy sources with renewable ones, like Hydropower and wind power to produce electricity instead of fossil fuel. The objective of this study is to find a relationship between renewable energy consumption, macroeconomic factors, and the environment. There is a reliable and significant (at 1% significant level) association between REC with GHG and GDP and a relatively strong association with EC.

Civil society organizations (CSOs) in the scientific literature have been studied broadly from various aspects such as cultural, political, social and economic. But as far as the last one is concerned, there is still a research gap because there is a lack of study about their contribution to economies under development, such as Kosovo, and which must be filled because of its importance. This paper tends to analyze the present situation of CSOs in Kosovo and their potential contribution to economic activity. Highlighting the activities, the structure and the place of these organizations in the economy will be the approach, in the beginning, to pave the way for further study of specific areas related to them. The methodology established contains analyses of secondary sources that are done by using data from the Ministry of Public Administration of Kosovo, Kosovar Index of Civil Society which is a regular report of the Kosovar Civil Society Foundation (KCSF), and other supplementary data. However, this will proceed after the scientific conceptual issues of CSOs and their place within the economy. Finally, the results show that civil society in Kosovo is very diverse with organizations in different sectors, and the economic activity sector consists of mostly agricultural NGOs.   In transition countries, CSOs are seen as an alternative that improves a particular sector. Thus far, there are over 10,000 organizations established in Kosovo, but relative studies suggest only 1000 to be active. Furthermore, their activity and contribution to economic development is little known so far, while the main problem of the economy remains unemployment.

Munkabérből élő családok pénzügyi helyzete számos tényező függvénye.  Meghatározza többek között a munkabér, a szociális támogatások, az adókulcsok alakulása, s az adható kedvezmények nagysága. Az adórendszer a magánszemélyek legnagyobb rétegét érintő részét minden évben, sőt évközben is változtatják, csökkentve ezzel a kiszámíthatóságot és az előre tervezhetőséget. Az elmúlt években az adóterhelés körüli viták során bebizonyosodott, hogy a személyi jövedelemadó kulcsát nem lehet a társadalombiztosítási járulékkulcstól elkülönítetten vizsgálni. A bruttó átlagkereset - a minimálbér illetve a garantált bérminimum emelése okán is - a vizsgált közel 20 év alatt több mint négyszeresére emelkedett. A nettó átlagkeresetnél a növekedés üteme ennél magasabb az adórendszerben történt változások miatt. A kötelezően meghatározott bér a vizsgált évek alatt majdnem közel hatszorosára emelkedett. De mennyivel lett kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb a jövedelmi helyzete egy munkabérből élő átlagos családnak 20 év viszonylatában? A vizsgálatunk során arra keressük a választ, hogy a minimálbérek emelkedése, valamit a törvénymódosítások hatására a megélhetés milyen módon alakult.

A járműdinamikai modellek a modell egyszerűsítése alapján két csoportra oszthatók. Vannak egyszerűsített modellek, amelyek során elhanyagolásokkal élünk: ezek jellemzően a hossz-, oldal- és függőleges irányok közül nem tartalmazzák az összes irányt. Az egyszerűsített modellekre több ok miatt is szükség lehet: vannak szabályozási, becslési, valamint analízis módszerek, amelyek csak egyszerűsített modellek alapján alkalmazhatók, valamint a számítási idő miatt is szükség lehet egyszerűsítésre. Az egyszerűsített modellek mellett léteznek valós modellek, amelyek célja egy virtuális plant biztosítása a valós járműről, virtual prototyping alapú fejlesztésekhez. Ebben a cikkben egy rövid bevezetés után néhány egyszerűsített járműmodell kerül bemutatásra.

Jelen közleményben áttekintjük a modern elektromos és hibrid rendszerű járműhajtásokat. Továbbá áttekintjük az azokban alkalmazott villanymotorok, akkumulátorok és üzemanyagcellák típusait, valamint a felépítésükkel és jellemző tulajdonságaikkal foglalkozó szakirodalmat. Továbbá, mivel a hibrid járművek fontos része a belsőégésű motor, áttekintjük azok hatékonyságának növelésére, valamint emissziójuk csökkentésére alkalmazott eljárásokat.

A jármű üzemanyag fogyasztását jelentős mértékben befolyásolják a különböző veszteségek, ilyenek a gépjárműben keletkező veszteség (pl. csapágy veszteségek, a hajtásban, hajtóműben keletkező veszteségek stb.), a légellenállás vagy a gumiabroncsok gördülési ellenállása. Fontos tény, hogy üzemanyag-megtakarítást csak az üzem közben létrejövő veszteségek csökkentésével lehet elérni.

Kutatómunkánk célkitűzése, hogy definiáljuk a járművekben fellépő veszteségeket és azok meghatározási módszereit. A későbbiekben az így meghatározott értékek bemenő adatként fognak szolgálni járműenergetikai számítások modellezésénél.

A járműdinamikai szimulációk készítésekor a legtöbb esetben szükségünk van egy szoftverre, amellyel meggyorsíthatjuk a modell készítését és szimulációját. Erre a célra számos program van a piacon, azonban ezek eltérő tudással és felhasználói felülettel rendelkeznek. Cikkünkben röviden bemutatjuk a piac egyik vezető járműszimulációs szoftverének használatát, az AVL Cruise M-et.

Napjainkban a klímaváltozással szemben folytatott küzdelem részeként az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos szabályozások egyre nagyobb teret nyernek. Munkánk során a közúti járművek szén-dioxid-kibocsátására vonatkozó európai uniós szabályozásra fókuszálunk, különös tekintettel a célértékek változására. Áttekintjük továbbá a CO2 emisszió mérésére vonatkozó mérési metódusok terén bekövetkező változásokat, mint a szabályozások egyik lényeges alappontjait.

In terms of production value, the food industry is the third-largest in Hungary, the first in Hungary in terms of the number of employees, and the first in Europe in the processing industry, as well as a significant user of resources. The research examined the state of art of digitalization readiness, focusing on I4.0 technologies, which supports the management to operate more efficiently the enterprise and to make better decisions. So the focus was on integrated enterprise information systems, management support systems, business intelligence systems, industry 4.0 technologies, and issues related to their application. The analysis based on an online questionnaire survey the request sent to 4.600 enterprises, the response rate was 5% which was representative of the branches of production, covered the Hungarian food and beverage manufacturing sectors in 2019. The companies were asked the most critical technologies in development, going towards Industry 4.0. The research tools were LimeSurvey, Mailing List Server, Excel, Power BI (Desktop, Publishing Server to distribute the results). The used analysing methods were making calculations, pivot tables, models, dasboards. We found that a significant portion of businesses, 78 %, use mobile devices in the manufacturing process. The three most relevant digital technologies are geolocating (GPS, GNSS), cloud computing, and sensor technology. The current level of digitalization and integration cannot be said to be high, but respondents are very optimistic about expectations. Improvements are expected in all areas in the next 2-3 years in terms of digitalisation and integration. Vertical integration involves, first and foremost, cooperation with partners in the supply chain. Horizontal integration means close, real-time connectivity and collaboration within the company. Unfortunately, between 6% and 15% of SMEs (approximately 9% on average) and large enterprises, 36% have a digital strategy. According to the survey, the sector needs significant improvement and creating a digitalization strategy.

Az előrejelzési módszerek alkalmazása alapvető elem egy vállalat hosszútávú nyereséges működéséhez, amelyre jellemzően nem fordítanak kellő figyelmet a cégek. A kutatásban egy esettanulmányon keresztül mutatjuk be egy kereskedelemmel foglalkozó vállalat előrejelzését. Célunk a kutatás során egy olyan módszer megtalálása volt, amellyel pontosabban számíthatóvá, előrejelezhetővé válik a jövőben várható kereslet a cég termékei iránt, és így átgondoltabb készletgazdálkodási stratégiát kiválasztva csökkenhet a vállalat költsége. Hét különböző modellt vizsgáltunk: mozgó átlagos, és súlyozott mozgó átlagos előrejelzést különböző tagszámmal, illetve exponenciális simítást. A négytagú súlyozott mozgó átlagos előrejelzés bizonyult a legpontosabbnak, ezt követőjellel vizsgálva is helyesnek találtuk.

Napjainkban a sport már nemcsak a szórakoztatásról szól, már nemcsak egy társadalmi összetartó erő, hanem komoly gazdasági és üzleti vonatkozásai is vannak. A sportgazdaságról különálló fogalomként, ágazatként beszélhetünk. A sportvállalkozások egy-egy állam nemzeti jövedelméhez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá.  A futballvállalkozások rendkívül fontos részei ennek a szerte ágazó és összetett rendszernek, a sportgazdaságnak. Vizsgálatomban az európai futball árbevételének 74%-át adó Big 5 bajnokság gazdasági elemzésére, illetve összehasonlításukra vállalkozok. Az UEFA 2019-es pénzügyi jelentésének elemzése alapján megállapítható, hogy a nagy bajnokságok mindegyikében legalább a klubok 60%-a pozitív eredménnyel zárta a 2017-es évet, de a bevételek összetétele arra figyelmeztet, hogy a jövőben a kluboknak a működésükből származó bevételeikre kell nagyobb figyelmet fordítaniuk. Az adatok alapján nyilvánvaló, hogy az ágazat legmeghatározóbb költségeleme a bérköltség. A top5 ligában az árbevétel 53-68%-át ezek a költségek fedik le. Ezek a megállapítások kijelölik az európai labdarúgás gazdasági fejlődésének irányait, illetve a kiemelkedő labdarúgó klubok gazdálkodása példát adhat a tőlük még elmaradottabbaknak, köztük a magyar futballvállalkozásoknak is.

A fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatottsága mind hazánkban, mind az Európai Unióban jelentős mértékben elmarad a nem fogyatékossággal élő emberekétől. Az alacsony foglalkoztatási ráta hátterében kutatási eredmények szerint részben az érintett munkavállalói csoporttal kapcsolatos diszkriminatív attitűdök állnak. A munkaerő-piaci beilleszkedésben a munkáltatói attitűdökön kívül jelentős szerepet játszik a szervezetben dolgozó munkavállalók szemlélete, mivel ők azok, akik, mint munkatársak nap, mint nap együtt dolgoznak a fogyatékos és megváltozott munkaképességű munkavállalókkal.

Jelen tanulmány során bemutatott vizsgálati eredmények arra a kutatási kérdésre fókuszálnak, hogy a kérdőíves felmérésbe bevont 747 fő a munkavégző képesség alapján tesz-e különbséget a fogyatékos, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállaló között? Ha igen, akkor milyen különbségek figyelhetők meg, illetve milyen tényezők gyakorolnak pozitív hatást szemléletükre? Hogyan jellemezhetők azok a munkavállalók, akik magasabb szintű befogadó attitűdöket mutatnak?

A történelem során a technológiai változások gyakran a munkavállalói szorongások alapját szolgálták. 1811 és 1816 között Angliában a munkavállalók egy csoportja – akik „Luddistáknak” nevezték magukat – tönkretették azokat a gépeket, amelyekről azt gondolták, hogy veszélyeztetik a munkahelyüket. A 19. századi gondolkodók és közgazdászok, mint Karl Marx és David Ricardo azt jósolták, hogy a gazdaság gépesítése végső soron a munkavállalói körülményeket rontaná, megfosztva őket attól, hogy egy elfogadható szintű bérből élhessenek. Az elmúlt évszázadban John M. Keynes (az 1930-as években) és Wassily Leontief (az 1950-es években) azon félelmüket fogalmazták meg, hogy egyre több és több munkást váltanak ki gépi megoldásokkal, amely munkanélküliséghez vezet. Az utóbbi években Brynjolfsson és McAfee (2014) állította, hogy a jelenlévő technológiák csökkentik a munkaerő iránti keresletet és az emberi munkaerő egy részét tartós hátrányba sodorják. Azonban számos kompenzációs mechanizmus létezik, amelyek ellensúlyozhatják az automatizálás és általában a folyamatinnováció kezdeti munkaerő-kiszorító  hatásait (Vivarelli, 2015). Először is, miközben a munkavállalókat kiváltják azokban az iparágakban, amelyekben bevezetik az új gépekbe épített technológiát, további munkavállalókra van szükség az új gépeket gyártó iparágakban. Másodszor, az automatizálás (és általánosságban a folyamatinnováció) csökkenti az átlagos költségeket. Acemoglu és Restrepo (2017) azt állapították meg, hogy ez egyrészről ár-termelékenységi („priceproductivity”) hatást eredményez (mivel a termelési költségek csökkennek, az iparág kibővítheti és növelheti munkaerő-igényét); és másrészről a termelés méretgazdaságossági hatásához vezet (az automatizálás miatti költségcsökkenés a teljes kibocsátás növekedéséhez vezet, és minden iparágban növeli a munkaerő iránti igényt). Hasonlóképpen, Vivarelli (2015) azzal érvel, hogy az alacsonyabb átlagköltségek alacsonyabb árakat eredményezhetnek (ha az ipar piaci struktúrája tökéletesen versenyképes), stimulálják a termékkeresletet, vagy extra nyereséget eredményezhetnek (ha az ipar szerkezete nem tökéletesen versenyképes). Ha ezeket az extra nyereségeket újra befektetik a cégbe, ez a beruházás új munkahelyeket teremthet. Az előadás ezen ellensúlyozó eseteket szándékozik bemutatni és valós példákkal alátámasztani a szakirodalom alapján.

A mai embereket rendkívűl sok dolog lefoglalja, mint például a munka, a család, a tanulás, ezért a szabadidejüket olyan tevékenységekkel próbálják eltölteni, amelyek elősegítik őket a relaxációban, megnyugvásban, feltöltődésben.  Elmondható, hogy a mai világ emberei le vannak terhelve, sokkal stresszesebbek és idegesebbek, próbálnak a legjobban teljesíteni, hogy megfelelően éljenek. Sok embernek nehezére esik a kommunikáció, a közösségi élet. Rengetegen vannak, akik rákényszerűlnek arra, hogy otthonról is dolgozzanak, mivel a projektek és többhetes határidők nem várnak. Ezek mellett még rengeteg dolgot el kell végezni, kell foglalkozni a gyermekekkel, kell szórakozni, figyelni kell az egészségre, háztartást kell irányítani stb., így kevés idő marad arra, hogy azt végezzék az emberek amit igazából szeretnek. A kutatásomban felmértem a romániai és magyarországi lakosok szabadidős szokásait, a sportban való aktivításukat ugyanakkor az aktív rekrációs tevékenységekhez  való hozzáállásukat (N=273). Az eredmények azt mutatják, hogy még mindig a passzív szabadidős tevékenységek (tv nézés, olvasás, zenehallgatás, internetezés) a legnépszerűbbek az emberek körében, bár legtöbben ülő munkát végeznek. Azok az emberek, akik szabadidejükben sportolnak, sokkal felfrissültebbnek érezték maukgat, továbbá jobb volt a hangulatuk, pozitívabban gondolkodtak. Főleg azok a sportok kerülnek előtérbe, amelyeket az emberek a szabadban, a parkokban űzhetik.

A felsőoktatás nemzetköziesedése az oktatásszervezés egyik kiemelkedő aktualitással bíró részterülete, amely megoldást jelenthet a magyar felsőoktatásban a demográfiai okokból várhatóan bekövetkező hallgatói létszámcsökkenésre. A felsőoktatás nemzetköziesedése azonban annak ellenére sem újkeletű jelenség, hogy annak népszerűsége az elmúlt évtizedek során jelentősen emelkedett, mára igen elterjedtté vált. A cikk célja, hogy bemutassa a felsőoktatás nemzetköziesedésének történelmi vetületeit, példáit szakirodalmi források és kutatás alapján.

A fogyatékos személyek és a megváltozott munkaképességűek számának növekedésével, valamint a fogyatékossággal élő személyek célcsoportját érintő kutatások az elmúlt évtizedekben vettek lendületet. A kutatások igen sokrétűek, melyek vizsgálják a fogyatékos személyek munkaerőpiaci helyzetét, szabadidő-fogyasztási szokásaikat vagy a sportolásukat támogató és gátló faktorait.

A kérdőíves kutatásunkban a 8-18 éves fogyatékos gyerekek szabadidős és sportfogyasztási szokásait ismertetjük és elemezzük (N=639). Az adatokat spss szoftverrel dolgoztuk fel, ahol alapstatisztikát és összefüggésvizsgálatot végeztünk. Az eredmények azt igazolják, hogy a fogyatékos gyerekek szabadidőeltöltésében is a passzív tevékenységek dominálnak (TV, zenehallgatás). A sportfogyasztás (aktív és passzív) a fiú válaszadók között jelent meg dominánsabban, a lányok preferenciarendszerében kevésbé jelent meg. A sportolás motivációjában az egészségmegőrzés állapotjavítás melleltt a szórakozás, társaság is megjelent.

A tanulmány célja a sertéshússal és a sertésből készült termékekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciák vizsgálata volt. Az elemzéshez felhasznált minta (N=324) a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói köréből került kiválasztásra. A felmérés online kérdőíves formában zajlott le.  Az adatok feldolgozásához leíró statisztikák, Khi-négyzet próbák, Spearman-féle rangkorreláció vizsgálatok, Mann-Whitney és Kruskal-Wallis próbák használata valósult meg. Az eredmények alapján elmondható, hogy a vizsgált mintában szereplő fogyasztók többsége, mindössze 50% alatti összeggel lenne hajlandó többet fizetni a magyar és az egészségesebb termékekért.  Az elemzések során szignifikáns eltérés született a férfiak és nők között minden vizsgálatba bevont a vásárlásnál figyelembe vett tényező tekintetében; a középfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között a gyártó/márka megítélésében; a jövedelemkategória csoportoknál pedig az ár és az egészséges táplálkozás szerint.

A floorball sportággal kapcsolatos kutatások általában orvostudományhoz kötődnek, más területen kevés elemzés látott napvilágot. Így a tanulmány célja az volt, hogy bemutassuk a floorball sportág helyzetét hazánkban és passzív sport fogyasztók véleményét vizsgáljuk a sportágról. Ezen belül foglalkozunk hazánk versenyrendszerével, a szövetség szervezeti felépítésével és a sport népszerűségével. Primer kutatásunk során a nézők aspektusából, mint passzív fogyasztókat kérdeztük meg egy kérdőíves felmérés során, hogy milyen kapcsolatuk van a floorball sportággal. A kérdőívben kitértünk arra, hogy találkoztak-e már ezzel a sportággal, valamint, hogy láttak-e már, vagy mi vonzotta ki őket a mérkőzésre. Vizsgáltuk a fizetési hajlandóságukat is. Az eredményeket összevetettük a sportág egyik hazai vezetőjének véleményével, amely sok esetben megegyezett az eredményekkel. A kérdőívet 153 fő töltötte ki, melyeknek több mint 95%-a hallott a sportágról és legnagyobb százalékban már általános iskolában volt lehetősége ismerkedni a floorballal. A megkérdezettek 65%-a már látott élőben floorball mérkőzést, amelyet főleg barátaival/ismerőseivel látogatott. Ez a fiatal sportág egyre népszerűbb lehet a fiatalok körében nemcsak kiegészítő sportágként.

Magyarországon az 1989-es rendszerváltást követően kezdődött meg a civil szektor erősödése, több törvényi átmenetet követően mindenekelőtt a jelenleg is hatályos 2011. éviCLXXV.  törvény (rövid nevén civil törvény, Civiltv. vagy Ectv.) szabályozza a szektor működését, kiegészülve további törvényi háttérrel. Az új szabályozás lényeges eleme egy, az addigiaktól alapvetően eltérő szervezeti forma, az ún. civil társaság megjelenése, mely szokatlan szervezeti forma nemzetközi szinten is. A KSH 2019. év végén megjelent, a hazai nonprofitok statisztikai áttekintését lehetővé tévő adatbázis gyakorlatilag semmiféle információt nem tartalmaz az új szervezeti forma működési sajátosságaira, adataira vonatkozóan, sőt, igazából alig lehet valamit tudni róluk, mely okkal kelti fel a kutató érdeklődését a téma és a szervezeti forma iránt. A lehetséges szekunder adatokon túl egy, a közelmúltban befejezett sportcivil szervezeti kutatás primer adatbázisa ugyanakkor tartalmaz, ha alacsony elemszámban is, olyan alapvető adatokat, mely kiinduló pontot jelenthet a sporttal összefüggésbe hozható civil társaságok egyes sajátosságainak feltárására.

Napjainkban a játékelmélet alkalmazása a természeti erőforrásokhoz kapcsolódó nemzetközi megállapodások és elosztási kérdések vizsgálata egyre szélesebb körben nyer teret. Cikkünkben – a téma EU szinten is felismert jelentőségéből kiindulva – ezen megállapodásokat és allokációs kérdéseket a nemzetközi, kizárólagos gazdasági területeken túlnyúló halászatok és halászati jogok (kvóták) esetében vizsgáljuk, áttekintve és összehasonlítva a témába elért legfontosabb játékelméleti kutatási eredményeket. A halászat, azon belül is a „túlhalászat” kérdésének elemzésére kiemelt figyelmet fordítva megvizsgáljuk, hogy a játékelmélet eszköztárát felhasználva felépíthető-e olyan stabilitási követelményeknek is eleget tevő modell, amely alkalmazásával elkerülhető a közlegelők tragédiája, illetve figyelembe veszi a probléma jellegéből adódó externáliákat és az esetlegesen megjelenő potyautas jelenséget is. Az elemzéshez játékelmélet eszköztárára és a témában elért legjelentősebb tudományos eredményekre támaszkodunk, melyeket empirikus eredmények bemutatásával is alátámasztunk.

This research aims to investigate the critical role of the Internet of Things in the future of industries’ progress. For this purpose, a survey of 250 top managers across 13 industries has conducted. The objective was to find their view of point about what short and mega trends, in which sector will have the most considerable influence in the five years as well as 30 years ahead. Moreover, various technologies are also identified that will have the most importance in the future according to the majority of the respondents, such as Internet of things, Automation and Artificial Intelligence, and, on the other hand, the segments that capital expenditure is currently being directed towards, such as Energy Efficiency and Personalisation of Services.

Jelen tanulmányban az etikus vezetés témakörét járom körbe. Betekintést nyújtok az etikus vezetés megközelítési lehetőségeibe, irodalmi áttekintést adok az etikus vezetés fogalmáról, bemutatom a témakörhöz kapcsolódó legfontosabb empirikus kutatásokban alkalmazott mérési módszereket. Kísérletet teszek arra is, hogy egy kutatás első eredményeiről beszámoljak: egy kisebb minta adatainak elemzésén keresztül próbálok képet kapni a magyar vezetők etikus vonásairól. S hogyan kapcsolódik ez az Ipar 4.0 kihívásaihoz? A választ onnan közelíteném meg, hogy az új technológiák megjelenése mellett (amelyek már önmagukban is magukban hordoznak etikai kérdéseket), ezen új kihívások között a vezető figyelmének fókusza továbbra is részben az alkalmazottak felé irányul. Amennyiben ő maga etikus, megfelelő példát mutat beosztottjainak, ezzel dolgozóit is etikus magatartásra ösztönzi, ami a vállalat számára több szempontból is versenyelőnyt biztosít, mind a terméket/szolgáltatások piacán, mind pedig a munkaerőpiacon. Tanulmányommal fel szeretném tehát hívni a vezetők, menedzserek figyelmét arra, hogy az új technológiák és az emberi tényező együttesen hozzák meg az új sikereket, s hogy ennek egyik lehetséges útja az, hogy tudatosan etikusan vezetik cégüket, etikus szervezeti kultúrát alakítanak ki.

A különböző technológiáknak köszönhetően, mint például a nanotechnológia, a következő évtizedek teljesen átalakítják az egyes termelési folyamatokat, ágazatokat. Az információs technológia rohamos fejlődésének köszönhetően, az ipari folyamatok digitalizációja és automatizációja új kihívások elé állítja az élelmiszergazdasági szereplőket. A magyar élelmiszeripari vállalkozások akkor lesznek képesek lépést tartani versenytársaikkal és lesznek nyertesei a következő évtizedeknek, ha eredményesen tudják adaptálni ezeket a technológiákat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy kiemelten foglalkozzanak a digitalizációval, a digitális stratégiával úgy, hogy a beruházásokat, a technológiaváltásokat és a kutatási-fejlesztési tevékenységet ebbe az irányba tereljék. A digitalizáció a jövő egyik meghatározó iránya, éppen ezért éreztem fontosnak, hogy egy kutatás során vizsgáljam a magyarországi élelmiszeripari vállalkozások digitalizációjának szintjét, az informatikai infrastruktúrát és Internet használatot, a vállalatirányítási rendszerek, a döntéstámogató és üzleti elemző eszközök használatát és szerepét, valamint a vállalkozások felkészültségét az Ipar 4.0 technológiai váltással kapcsolatban. A kérdőívre adott 205 értékelhető válasz alapján elmondható, hogy a válaszadó magyar élelmiszeripari vállalkozásoknak csak igen kis hányada rendelkezik digitális stratégiával és csak kevés az olyan vállalkozás ahol van olyan személy, akinek a feladatkörébe tartozik a digitális átalakítás.

A gyártási rendszerek egyik legfontosabb kiszolgáló alrendszere a technológiai fázisok közötti anyagmozgatást végző logisztikai rendszer, mely a gyártási struktúrától függő mértékben integrálódik. A rendkívül rugalmas műhelyrendszerű termelés sajátossága, hogy az anyagmozgatási rendszer jellemzően elkülönül és a mozgatási igények egymástól függetlenül, sztochasztikusan jelentkeznek, így az elvárt termelési cél eléréséhez az anyagmozgató rendszer rugalmassága is szükséges. A gyakorlatban ezért az anyagmozgatás szervezése, elvégzése jelenetős mértékben az emberi tényezőre van ráutalva. A jelen kutatás célja az anyagmozgatási tevékenység automatizálási lehetőségeinek feltárása ebben a különlegese termelési környezetben.

The doubt of investors for the accuracy of financial reporting statements and the credibility of external audit functions has becoming more and more severe in the recent years due to a variety of booming accounting scandals related to earnings management occurring around the world. To cope with these serious frauds in the world of financial market, many countries have adopted Mandatory Audit Rotation (MAR) rules. Although the MAR rule has been valid around European Union (EU) members since 2016, the effectiveness of this rule has not been examined in any academic papers yet. As a result, the aim of this study is to investigate the effectiveness and the necessity of the latest MAR rule in the EU by testing the influence of audit rotation activities and audit tenure on earnings management of companies in the STOXX Europe 600 Index. Practical implications of this study will not also prove whether companies in STOXX Europe 600 Index should be required to shorten their audit tenure by rotating their audit engagement more often in order to decline the degree of earnings management, but they will also help to strengthen support for the essentiality of MAR legislations in the EU if the result indicates that longer audit tenure actually leads to more earnings management of STOXX Europe 600 Index companies.

There is a tendency to communicate with nature in human beings as a set of emotional experiences. This study investigates the impact of organic architecture in creating cultural spaces for children. The concepts of nature, naturalist architecture and children educational psychology, from the perspective of scholars and researchers in this area are investigated. The children’s perception of nature and their feelings were assessed and one hundred forty respondents among the instructors of cultural centres in different regions of Tehran have answered the questionnaires. To investigate the hypotheses, Univariate T - test and F - test were applied. The results showed that the stimulation of the natural environment has a positive and meaningful effect on curiosity, participation, and fantasy in children, while they show their impressions of nature indirectly. Therefore, designing applicable spaces according to children’s physics, using appropriate colours and furniture as well as more environmentally-related spaces, can have positive effects on social participation, intuitive and verbal skills of the children.

A 21. századi szervezetekben állandósult a változás. A változásmenedzsment olyan terület, amely az irányított, tudatos változtatásokkal foglalkozik, bár spontán változások is végbe mennek egy szervezet életében. A változással már az 1970-es évektől kezdve foglalkoznak a társadalomtudományban, és egyre nagyobb jelentőséggel bír, hisz sok esetben a szervezetek életében a változáshoz való alkalmazkodás a túlélés feltétele. A cikkben bemutatom a változásmenedzsment fejlődését, elméleteit, és a napjainkban legfontosabb kérdéseket.

A világ egyes részein az éhezés még mindig mindennapos jelenség. A millenniumi fejlesztési célok (MDGs) egyik sarkalatos pontja az éhség felszámolására. Ezek a célok tartalmazzák a haladás ütemtervét és az éhség leküzdésére irányuló konkrét lépések dokumentálását. Manapság az éhezés egy másik típusa, amely előtérbe került, a rejtett éhség. A szélsőséges szegénység és az éhség felszámolása még továbbra is csak illúzió. Az extrém szegénységben élők és az alultápláltságban szenvedők száma az utóbbi években enyhén csökkent. Az éhség mérése nagyon komplex dolog. A globális éhínség index (Global Hunger Index) egy olyan eszköz, amelynek célja az éhínség globális, regionális és nemzeti szintű átfogó mérése és nyomon követése. Az észrevehető javulások ellenére a kérdés továbbra is az, hogy 2030-ig a világ eléri-e a fenntartható fejlődési céljait (SDG), köztük az éhezés megszüntetését? Az erőfeszítések ellenére még a gazdaságilag fejlett országokban is felüti a fejét az éhezés vagy az élelmezésbizonytalanság.

The intensification of globalized economic competition is playing an increasingly important role in the lives of companies to determine their true position among their competitors. Food companies are of paramount importance because of their role and weight in the national economy. In Hungary, the food industry plays an important social and economic role and is a world leader in terms of employment and value added. Currently, there are nearly 1100 active food companies in Hungary, so it is worth examining the peculiarities of the role of trust between companies.

There are often contradictory statements in the literature about the effects of Industry 4.0 technologies and the trust placed in IT tools. Therefore, it is a relevant research question to examine whether the characteristics of the role of trust - e.g. staff, suppliers, IT tools and technologies, etc. as confidence levels can have a direct positive impact on the efficiency, profits, liquidity, etc. of the companies in question. development.

During the research, I analyzed the level of trust between the food trading companies, in which I discuss the trust within the industry within the company. My aim is to further enrich my previous research knowledge in this field.

Az ellenőrzés, mint vezetési funkció nem mondható egy, a vezetési szakirodalmakban különösen preferált vizsgálati témának, hasonlóan igaz ez a civil szervezetek témakörére is. Magyarországon a rendszerváltást követően intenzívvé váló nonprofit, azon belül pedig a civil szféra lényegesen meghatározóvá vált. 2017-ben a 61 151 nonprofit szervezet 15,2%-a sport cél szerinti tevékenységű, az 53 613 klasszikus civil szervezet (egyesületek és alapítványok) esetében ez az arány magasabb, 16,2%. Ezeknek a szervezeteknek különös sajátossága a támogatásokkal kapcsolatos különös összefüggés, mely a KSH aktuális adatai szerint mára támogatásfüggőséggé vált (a bevételek közel 2/3-a támogatás). Ezért válhat érzékennyé a téma, amennyiben egy szervezet ugyanis nem tud elszámolni támogatásokkal, vagy nem tud megfelelni a törvényi elvárásoknak, úgy az összefüggésben lehet a vezető ellenőrzői funkciójával, és rávilágít a civil szervezetek és az ellenőrzés összefüggésére. Tanulmányunkban az ellenőrzés mint vezetési funkción keresztül kívánjuk röviden áttekinteni a téma sajátosságait, ahol eredményeink szerint ezek a szervezetek egy jelentős része nem is igazán tud az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. 

A szociális szövetkezetek gazdálkodási problémáinak feltárása érdekében kérdőíves kutatást végeztünk. A kutatásunk megállapította, hogy a rendelkezésre álló munkaerő minősége és a megfelelő célpiacok megtalálása jelenti a szociális szövetkezetek fő gondját. A kérdőíves felmérés alapján elkészítettük a szociális szövetkezetek Balanced Scorecard rendszerének (továbbiakban BSC) egy lehetséges modelljét. Modellünk a Bull által kidolgozott modell egy adaptációja (Bull, 2006). Jelen cikkünkben a BSC külső szervezetek igényeinek való megfelelés modulját dolgoztuk ki. Meghatároztuk a követelmények körét, a követelmények teljesítését nyomon kísérő mutatószámokat, továbbá javaslatot teszünk a mutatószámok mérésének gyakoriságára is.

Tanulmányunk célja, hogy feltérképezzük a digitális tér illeszkedését napjaink és a jövő kereskedelmébe és meghatározzuk a digitalizáció hatását a hazai kereskedelmi stratégiákra. A fogyasztók információszerzési és vásárlási szokásai drámaian megváltoztak. A ma fogyasztója számára elsősorban a kényelem, a hatékonyság (a termékhez való gyors, kényelmes hozzáférés a megfelelő ár-érték arányban) és az élmény jelentik azokat a kulcstényezőket, melyek alapján döntését meghozza. A kereskedők igazodva ezekhez újszerű kereskedelmi stratégiákat alakítottak ki, melyeknek szerves része a digitalizáció vívmányainak felhasználása. Ennek egyik vetülete az e-kereskedelem egyre erőteljesebb globális fejlődése. A hazai online kereskedelem is évről évre jelentősen bővül. 2018. évi adatok alapján a belföldi és külföldi online értékesítés volumene meghaladta az 1000 milliárd forintot. A hazai online fogyasztók egyre gyakrabban és egyre nagyobb értékben vásárolnak az interneten. Az online bevásárlás virtuális valóság platformokon való megvalósulása pedig élményszerűbbé teheti ezt a vásárlási módot. A webshopoknak újabb fogyasztói igényeknek kell megfelelni és a megrendelt árut mielőbb, lehetőleg 24 órán belül kiszállítani. A csomagok kézbesítésének számos változata kezd egyre népszerűbbé válni (pl. csomagautomaták, pick pack pontok). A hagyományos csatornákat sem szabad azonban eltemetni. Óriási előnyük, hogy a vásárló több érzékszerven keresztül válogathat a termékek között és az impulzusvásárlásnak is nagyobb teret enged. Ezt a kor követelményeinek megfelelő digitális technológiával kombinálva teljes körű vásárlási élmény nyújtható. Felismerve ezt az igényt az online és hagyományos csatornák manapság sok esetben már keverednek (pl. multichannel, omnichannel, crosschannel) és rengeteg lehetőséget nyújtanak a fogyasztóknak a vásárlási folyamat során. A vásárlók kényelmét szolgálja a hagyományos üzletek eladóterének optimalizálása és a vásárlói útvonalak digitális technológiákkal (pl. digitális polccímke) való támogatása is. Az újabb innovációk a vásárlási folyamat automatizációját vonják maguk után és szenzorok (pl. Amazon Go) vagy robotok (pl. Pepper) segítségével teszik kényelmesebbé és személyre szabottabbá a vásárlási folyamatot. A digitális személyi asszisztensek az eladószemélyzet digitális változataként fognak feltűnni a jövőbeli vásárlásaink során.

A tanulmány első sorban az OECD, az Eurostat és a World Bank adatai alapján az EU tagállamainak a digitális fejlődéshez kapcsolódó kihívásait és a fejlettség szektoriális hatásait vizsgálja 2015 és 2017 között. Arra keresi a választ, hogy van-e kapcsolat az országok digitális fejlettsége és a szektorok dominanciája között. Azt tapasztaltam -nemzetközi kutatásokkal összhangban-, hogy azokban az országokban, amelyek a fejlett csoporthoz tartoznak, ott a magas hozzáadott értéket képviselő szolgáltatás szektor a meghatározó. Más kutatásokkal megegyezően, a fejlődő országok esetében a statisztikai vizsgálat alátámasztotta azt a feltételezést, hogy az ipar a gazdaság motorja. A fejletlen országok elemzésekor pedig az derült ki, hogy a többi országhoz viszonyítva a mezőgazdaság és az ipar a hangsúlyos szektorok. A fejlett országok ICT szakemberekre irányuló igényét mérve, megvizsgáltam, hogy miként viszonyulnak a különböző digitális kompetenciájú egyének az önképzés egyik XXI. századi változatához, vagyis az online tanfolyamokhoz. Azt tapasztaltam -külföldi kutatásokkal összhangban-, hogy a digitálisan képzetlen emberek élnek legkevésbé az online tanfolyamok nyújtotta lehetőséggel. A kutatás folytatásaként érdemes lenne ezt a vizsgálatot más gazdasági térségekben is elkészíteni, leginkább azokon a régiókban, ahol a magas digitális kompetenciát igénylő foglalkozások fizetései nem térnek el jelentős mértékben egymástól a térségbe tartozó országok között.

Manapság a rohamosan fejlődő világunkra az állandó változás jellemző. A szervezeteknek ezekre a rendszeres változásokra fel kell készülniük és tudniuk kell reagálni, hogy a piaci versenyben érvényesülni tudjanak. Ma már semmi sem állandó vagy prognosztizálható, mert a szervezetket a „3 V” erő (vevők, verseny, változás) hajtja. Az állandóan változó körülményekhez való gyors alkalmazkodás miatt a hagyományos funkciók alapján strukturált szervezetek helyett a vállalatoknak a folyamatszemléletű irányításra kell átállniuk. A korszerű folyamatmenedzsment eljárások alkalmazásával a szervezetek működése áttekinthetővé, elemezhetővé, mérhetővé és folyamatosan javíthatóvá tehető, továbbá hozzásegíti a vállalatokat, hogy növeljék a teljesítményüket és a szervezeti rugalmasságukat és csökkentsék a költségeiket is. Ezek mellett annak a felismerésében is segít, hogy az adott folyamatot mikor szükséges valamilyen hatásra megváltoztatni. Abban az esteben, ha a vállalatok jól megszervezett folyamatokat alakítanak ki, akkor rugalmasabban tudnak reagálni a piaci változásokra és a hatékonyabb működést teszi lehetővé, valamint egyszerűbb fejlesztési tevékenységet kivitelezni. Napjainkban a fejlődés, mint egy új keretrendszer elsősorban a digitalizációt állítja a középpontba, amely a vállalatok számára kihívást jelent és ezekhez alkalmazkodniuk kell, hogy a versenyben ne maradjanak alul. Ezek a kihívások sok szervezet életében radikális változtatásokat, átalakításokat igényelnek, amelyeket nehéz teljesíteni. A folyamatalapú vállalatvezetés kialakításával, viszont ezek a fejlesztések nem csak a multinacionális vállalatok dolgát könnyíthetik meg, hanem a kis- és közép vállalatok is adott esetben könnyeben el tudnak mozdulni a digitalizáció irányába, így nem csak a saját, hanem egy egész gazdaság fejlődését előidézhetik. 

A veszteségek kiküszöbölése mindennapos kihívás mind a vállalatok, mind az egyének számára a társadalomban. Akár termelés, akár irodai munka által keletkezett, a haszontalan dolgokkal, folyamatokkal a legfontosabb emberi szükségleteket pazaroljuk: időt és energiát. Mindkettő a mindennapi életünk szerves része és különösen fontosak a mezőgazdasági vállalatoknál is. tanulmányunkban a Lean és a mezőgazdasági vállalatok közötti kapcsolatot vesszük górcső alá. Kitérünk arra, hogy a Lean által meghatározott hét veszteség ezeknél a vállalatoknál milyen kockázatokkal jár, illetve, hogyan lehet ezen problémákon javítani, őket elhárítani, a jelenleg alkalmazható korszerű módszerekkel. Kutatásunk rávilágít arra, hogy a technológiai innovációk hogyan hatnak és hatnának a vállalatok piacon betöltött helyzetére, illetve pénzügyi és emberi erőforrás aspektusából. Megvizsgáljuk, hogy az alkalmazott újdonságok, illetve az alkalmazott Lean folyamatok milyen előnyöket és hátrányokat okoznak a cég számára, illetve, hogyan hatnak az őt körülvevő környezetre.

A magyar felsőoktatási intézmények fontos szerepet töltenek be nemzetgazdasági szinten: minden szakterület vonatkozásában, biztosítják a megfelelő színvonalú tudással, szakmai kompetenciákkal rendelkező értelmiségi munkaerőt. Ha a versenyszféra szabályai szerint tekintünk ezekre az intézményekre – ami az oktatás és kutatás minőségi fenntartása és társadalmi hasznossága miatt csak korlátozottan értelmezhető -, tulajdonosuk az állam, menedzsmentjük az intézményi vezetés, fogyasztójuk pedig a munkaerőpiac. Ilyen formán a munkaerőpiac igényeit volna szükségszerű figyelembe venni a képzési kínálat kialakításakor. Ez egyéb befolyásoló tényezőktől függetlenül is komoly kihívás, hiszen minimum egy képzési idővel (3-5 évvel) későbbi igényeket szükséges megcélozni a mai rohamos technológiai fejlődési ütem mellett. Az állam részéről jelentősek a törekvések a képzési kínálat munkaerő-piaci igényekhez történő alakítására, a továbbtanulni vágyó fiatalok csak korlátozottan veszik figyelembe ezeket a tényezőket pályaválasztási döntéseikben. Részben ennek eredményeként alakulhat ki bizonyos szakmák esetében pályaelhagyás, vagy -módosítás, illetve bizonyos szakmák esetében munkaerőhiány. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a legnépszerűbbnek ítélt szakok mennyire váltják be a várakozásokat és az ott megszerzett diploma mennyire tekinthető „sikeresnek” a munkaerőpiacon, illetve amennyiben ezek nem fedik egymást, az elhelyezkedés alapján legsikeresebbnek ítélhető szakok mennyire preferáltak a jelentkezők körében. Az ehhez szükséges információkat az Oktatási Hivatal felvételi statisztikái és DPR adatbázisa szolgáltatja 2010-2017-os időintervallumra vonatkozóan, melyek révén arra vállalkozunk, hogy lekövessük a hallgatókat a felvételitől az elhelyezkedésig.

A kávé az egyik legtöbbet fogyasztott ital a világon. Az árucikkek kereskedelmében második helyet foglalja el a kőolaj után. Számos fejlődő ország gazdasága és politikája szempontjából döntő fontosságú, mivel termesztése, feldolgozása, kereskedelme, szállítása és forgalmazása munkahelyeket teremt emberek millióinak. A hálózati kapcsolatok és struktúrák elemzése elsősorban a szociológia területén vált népszerűvé, innen ered a társadalmi kapcsolatháló-elemzés (Social Network Analysis, SNA) kifejezés is. A módszer kiválóan alkalmas bonyolult társadalmi struktúrák komplex vizsgálatára és azok modellezésére. A kapcsolatháló definíció szerint társadalmi szereplők véges számú készletéből és a közöttük lévő kapcsolatokból áll. A komplex hálózatok modellezése ma már számtalan helyen előfordul a közösségi médiától a gyógyszeriparon át a gazdasági és kereskedelmi folyamatokig. A tanulmányunk a nemzetközi kávékereskedelem változásait vizsgálja kapcsoltháló-elemzéssel. Bemutatjuk az általunk vizsgált komplex hálózatokat, melyek rávilágítanak a nemzetközi kávékereskedelem fontosabb változásaira.

„Egy bútoripari cég gyártásütemezése során fellépő nehézségek döntéstámogatása” című munkánk során bemutatásra kerül egy konkrét bútoripari cég működése és a működése során tapasztalt nehézségek, melyeket valamilyen módon igyekeznek elhárítani, hogy a cég működését ezek ne akadályozzák.  Ezek után bemutatásra kerül, hogy milyen módon kívántuk elérni a termeléstervezés támogatásához készített rendszert. Különböző verziók szerint részletezve, hogy aktuálisan milyen célt kívántunk elérni, miközben olyan eredményeket mutatunk, amelyek jól szemléltetik a rendszer fejlődését. Továbbá érintjük a fejlesztés nehézségeit, mely Java nyelven készült el. A rendszer fejlesztése során elért utolsó verzió és az általa készített eredmények is bemutatásra kerülnek. A rendszer alkalmassá vált a bemeneti paraméterek feldolgozása után olyan ütemezési algoritmusok felhasználásával eredményt készíteni, mely a termeléstervezés során fontos döntések meghozatalakor segíthetnek.

Napjaink világgazdaságában erőteljes elmozdulás érzékelhető a termelő vállalatok felől a szolgáltatások irányába, amely mind a gazdaságpolitikai döntéshozókat, mind az üzleti vállalkozás érintettjeit, a tulajdonosokat, beszállítókat, versenytársakat, illetve a hétköznapi embereket, a fogyasztókat is kihívás elé állítja: a szerkezetváltás egyaránt ösztönöz minden gazdasági szereplőt arra, hogy megtanuljon alkalmazkodni az új tendenciákhoz. Kutatásunk fókuszában éppen ezért az innovációt és a vállalatok értékteremtő képességét állítottuk. Az IT szektor jelenleg az egyik leggyorsabban fejlődő és leginnovatívabb ágazatnak számít a szolgáltató iparágon belül. Az IT vállalatok sikerességét jelentős mértékben meghatározza az a képessége, hogy mennyire hatékonyan használják fel a rendelkezésükre álló immateriális javakat, azon belül is az intellektuális tőkét, amelyet viszont nem pénzügyi értékteremtő eszközként definiálunk. Felmerülhet tehát a kérdés: hogyan lehetséges számszerűsíteni, pénzben kifejezni a vizsgálni kívánt vállalatok intellektuális tőkéjét?  A legsikeresebb magyar IT vállalatokra vonatkozóan éppen ezért kiszámítottuk a széles körben elismert mutatót, a VAIC^TM mutatót, melyre vonatkozóan hazai számítások még nem állnak rendelkezsére. Ez a mutató kiküszöböli a beszámolási sztenderdekből fakadó információhiányt azzal, hogy a módszertan a mindenki által hozzáférhető, nyilvános pénzügyi beszámolók adatain alapul. Maga a mutató egy csúcsmutató, amelynek két fő részmutatója az intellektuális tőke hatékonyságát illetve a fizikai tőke hatékonyságát számszerűsíti. 

A vezetési stílus kérdésköre kutatott terület, több elmélet és modell is született az elmúlt évtizedekben, ezek közül az egyik legismertebb a McGregortól származó X/Y elmélet, amely nagy múltra tekint vissza, mégis máig foglalkoztatja a kutatókat. Az utóbbi években számos olyan elemzés is megvalósult, amely a stílusnak a szervezeti teljesítményre gyakorolt hatását vizsgálta objektív vagy szubjektív mutatók használatával. Ebben a munkámban az X/Y elmélet alapjainak, a családi vállalkozások meghatározásának és a teljesítménymérésre tett legutóbbi kísérleteknek a rövid áttekintésén túl családi vállalkozások vezetőinek körében végzett empirikus kutatásomat mutatom be. A kutatási kérdéseimmel (K1, K2) arra kerestem a választ, hogy van-e összefüggés a vezető McGregor-i emberképe és a vállalkozás teljesítménye között. A teljesítmény mérőszámaként korábbi kutatások nyomán objektív számviteli adatot, az értékesítés nettó árbevételét vettem alapul, a 2008-as gazdasági válság idején a vállalkozók vezetői is elsődlegesen ebben – az értékesítési forgalom változásában – mérték a válság hatásait. A korábbi, X/Y emberkép hatásait vizsgáló kutatások a válság lehetséges befolyásoló hatásait nem vették figyelembe, indokolt lehet ilyen tekintetben is elemzéseket végezni, ezért az első kérdésemben (K1) az X/Y emberkép és a 2008/2012 -i teljesítmény közötti összefüggést vizsgáltam, ezzel lehetőségem nyílt a 2008-as gazdasági válság induláskori (2008) és a vezetők előzetes várakozása szerint fellendülést hozó 2012-es év teljesítményének összevetésére. A kapott eredmények a korábbi kutatási eredményekhez hasonló képet mutatnak, az Y elmélet képviselői eredményesebbek, amelyet a kereszttábla-elemzés szignifikáns eredményei is megerősítettek. Második kérdésemben (K1) a gazdasági válság időszakának átugrásával a K1-hez képest más időhorizonton (2008/2017) vizsgáltam meg az X/Y elmélet szerinti lehetséges összefüggést. Ez utóbbi (K2) esetben a K1-től eltérően statisztikailag nincs kimutatható összefüggés a változók között, viszont az arányok arról tanúskodnak, hogy az Y emberképpel rendelkezők ebben az időtávban is sikeresebbek forgalomnövelés tekintetében. Az attitűdök nagyon nehezen formálhatók, viszont az X emberképpel rendelkező vezetőknek érdemes lehet felülvizsgálni az emberekről alkotott vélekedésüket, változtatni a hozzáállásukon, mert az eredményekből kitűnik, hogy mérhetően sikeresebb az, aki Y emberképpel rendelkezik. A vállalkozások többségénél aktuálissá váló generációváltás esetében a kapott eredmények tükrében azt is érdemes megfontolniuk a stafétát átadó vezetőknek, hogy milyen emberképpel rendelkező utódra bízzák a vállalkozás további irányítását.

A tanulmány célja a hazai és nemzetközi e-book használati és olvasási preferenciákra fókuszáló tudományos kutatások feltárása. A témához köthető saját primer kutatási eredmények összehasonlításra kerülnek a vizsgált e-book kutatások eredményeivel. Az elemzés alapján elkészül az e-book és az e-reader Kotler-féle termékmodellje. A hazai és a külföldi e-book / nyomtatott könyvkiadási trendek és számok áttekintésével kiegészítve a cikk felvázol további javasolt kutatási irányokat, és  az eddigi kutatási eredmények alapján ajánlásokat tesz az e-book és e-reader termékek fejlesztési irányaira.

The aim of the study is to highlight the focal points that are potentially activating factors in social innovation efforts in the most disadvantaged areas. The study examines certain social initiatives in the Nyírbátor district, with particular emphasis on the efforts promoting community welfare. The study primarily presents the results of qualitative interviews as part of a doctoral research. The examined cases play an important role in the management of the unfavourable processes in the region, and their adaptation as good practice can support the catching-up process. The study identifies the main groups of aspects that, in addition to structuring the case descriptions, also facilitate comparability of good practice. Documentation based on defined criteria supports the adaptation process, which is critical to the successful implementation of social innovation efforts.

The purpose of this paper is to enhance the readers' understanding of the domain of talent management and organisational culture and how  talent management becomes one of the important strategic tools to improve the work environment, specifically as a tool for enhancing the organizational culture. The paper also attempts to probe and aid readers in understanding to what extent talent management affects the organizational culture. This paper is based on secondary research and articles in the areas of talent management, organizational culture and the relationship between them. The author has reviewed the existing body of work on these topics to arrive at the analysis of the relationship between talent management and organizational culture. As well as measuring its impact on the whole organization by reviewing the existing literature.

A negyedik ipari forradalom a technológiai szempontok mellett menedzsment oldalról nézve is komoly kihívások elé állítja a szervezeteket. A megfelelő irányítás létfontosságú, segíthet leküzdeni a képzett munkaerőhiány és a költségcsökkentési nyomás támasztotta nehézségeket, valamint javítani az erőforrás-hatékonyságot. Az újítások megvalósításához olyan menedzsment módszerek szükségesek, amelyek támogatják az ipar 4.0-nak a bevezetését. Szakirodalmi feldolgozásommal arra keresem a választ, hogy ennek az új területnek a jelenlegi kidolgozottsági foka milyen segítséget tud nyújtani a KKV-k vezetői számára ahhoz, hogy a szervezet jobban tudja fogadni a változásokat. Az áttekintett irodalmak alapján menedzsment oldalról nézve a szervezeti struktúra, a vezetési stílus és a HR gyakorlatok kulcsfontosságúak a tanuláshoz és az innovációhoz megfelelő légkör kialakításában. Struktúra vonatkozásában a kutatók nem tesznek javaslatot egyetlen feltétlenül alkalmazandóra, viszont hangsúlyozzák, hogy az ipar 4.0-t instabil, változó környezet jellemzi, ezért olyan struktúrát érdemes kialakítani, amelyet decentralizáció, kevés szabály, horizontális kommunikáció és együttműködő csapatmunka jellemez, azaz sokkal inkább organikus, mint mechanikus. Vezetési stílus tekintetében a transzformációs vezetés kerül említésre a leggyakrabban, viszont az ipar 4.0 esetében ennél is többre van szükség, mert különböző korlátai lehetnek. A szakirodalom az ipar 4.0 előtt is kiemelte, hogy a transzformációs és a tranzakciós vezetés megfelelő kombinációjaként határozható meg az ajánlott vezetési stílus, az utóbbi évek ipar 4.0-val kapcsolatos kutatásai is azt hangsúlyozzák, hogy a kettő elegyeként előálló tudás orientált vezetési stílus kibővített konstrukciója könnyítheti meg leginkább az innovációt és a tanulást. A vezetők különféle HR gyakorlatokkal alakíthatják a dolgozók készségeit, javíthatják tanulási képességeiket. A megfelelő struktúra, a vezetési stílus és a HR tehát felkészítik a szervezetet az ipar 4.0-re azáltal, hogy megkönnyítik a tanulást, javítják a képességeket és az innovációt.

Jelen cikk fő célja, hogy megvizsgáljam milyen trendek indultak el az urbanizáció terén, illetve hogy miként hat ez a vidékre és az életszínvonal változására. A globalizáció, az új ágazatok megjelenése és a hagyományos mezőgazdasági dominancia csökkenése új lehetőségeket és kihívásokat teremt. A városi és vidéki környezet változó tendenciáihoz hasonlóan az emberek preferenciái is nagyon változatosak, életük során változhatnak. A nagyváros és a kisváros közötti különbség eltérő életmódot tesz lehetővé. Alapvetően hasonló infrastrukturális lehetőségekkel rendelkeznek (mindkettő város), de a nagyobb városok mennyiségi és minőségi szempontból nagyon különböznek a kisvárosoktól. A kisvárosok előnye lehet például a nyugodtabb és egészségesebb életmód, de ez nem feltétlenül igaz minden tekintetben. A fejlődő és fejlett országok urbanizációjának eltérő tulajdonságai között az eltérő időbeli lefutást és az eltérő nagyságrendet is említhetjük [1]. A fejlett országokban ugyanis hosszú idő alatt és kevesebb embert érintve zajlott a városrobbanás szakasza, mint a fejlődőkben [2]. Városi népességnövekedés üteme az utóbbi csoportban 1950 és 1975 között 4,04%, 1975 és 2000 között 3,6%, 2000 és 2030 között pedig várhatóan 2,4% lesz. A Föld és az egész emberiség manapság számos kihívással néz szembe, és ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog. A bolygó túlnépesedése és a változó étkezési szokások nagy nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra és a vidékre is. A vidékre összpontosító kutatások többnyire a vidéki térségek különféle funkcióinak elemzésére irányulnak.

In recent years, the global use of contingent workers is rapidly increasing despite the increasing quantity of artificial intelligence applications in business. The question is "how these companies leverage the use of artificial intelligence to enhance contingent workforce's management?". The ideal goal of this paper is to develop a purely conceptual application of innovation, artificial intelligence (AI) adjacent to contingent workforce management(CWM). The researcher used qualitative information gathered from various authors and observations to reinforce the usage of AI. One of the critical tools to integrate with contingent workforce management for reduction of time spent on human resource administrative tasks is AI. There must be a transformation of thinking, accepting positive organizational change, utilization of technology and openness to new technology to foster  AI. Along with that, integrating contingent workforce management with AI reduces risks and costs, increases efficiency and quality of work. Innovation and Artificial intelligence have been used in five pillars performance of contingent workforce management to mitigate the challenges associated with it.

Napjainkban egyre nagyobb mértékben van jelen a munkahelyi egészségfejlesztés, hazánkban és nemzetközi viszonylatban is. A kutatásomban szakirodalmi elemzés segítéségével arra kerestem a választ, hogy a munkahelyi egészségfejlesztő programok, azon belül pedig a fizikai aktivitás hogyan befolyásolja a munkavállalók keresőképességét, valamint a termelékenységet. A termelékenység esetében jelentős faktor az emberi tőke. Az emberi tőkét úgy definiálhatjuk, hogy az ember belső, személyétől elkülöníthetetlen adottságai, jellemvonásainak összessége, amelyre beruházás útján részesül és eredményeként növeli az egyén termelékenységét. A beruházás lehet egészségügyi célú költések (egészségfejlesztő programok), a kötelező oktatáson kívüli tanórák költségei és a legideálisabb munkahelyi állás megtalálásának időköltségeit is ide sorolhatjuk.

A vizsgálatom során szekunder adatgyűjtést hajtottam végre. Kutatásomban elsősorban az egészségfejlesztés és a fizikai aktivitással foglalkozó szakirodalmi forrásokat tekintettem át. A szakirodalmi források áttekintése után, a kutatás eredményeként összeségben elmondható, hogy az egészségfejlesztés és azon belül a fizikai aktivitásba történő beruházás előmozdítja az egészség javulását, valamint az életkereset és a munkatermelékenység növelését is.

Performance evaluation is not only important in employer and employee relationships, but also in partnerships between a supply chain’s members. In order to satisfy customers’ needs according to the 7 Rights of logistics, all members of the given chain have to perform properly. To ensure the best performance, supplier evaluation can act as a starting point. Besides continous feedback, supplier evaluation plays an important role in performance development of suppliers. The aim of our research is to develop and introduce innovative supplier evaluation models, which include the advantages of traditional and electronic supplier evaluation forms. In addition to this, these models are visualised, making it easier to understand expectations and information. In this study, the aim is to present two different models the PaTeNt^©- SESC (Pató Tetrahedrons of interNational Theory - Supplier Evaluation of Supply Chain) and the Douple Evaluation Platform, based on previous research.

Az „információs társadalom” kifejezés az 1960-as évek elejének japán társadalomtudományában jelent meg először (Z. Karvalics, 2007). Jelentős változáson ment át a fogalom értelmezése az elmúlt évtizedek alatt, ami mutatja, hogy a dinamikusan fejlődő társadalmak az információ rohamos fejlődésének, az információgazdálkodásnak és a digitális világ dinamizmusának köszönhetően folyamatos változás alatt állnak. Az információ és az informatika szoros kapcsolata és összefüggése alapvető tényező lett a mai kor társadalmaiban, a szervezetek életében, amely megkerülhetetlen, olykor komoly vitákat és mély változásokat generál. A gazdasági szereplőknek szükségszerűen rugalmasnak kell lenniük a technológiai változásokkal szemben. Elég az ipari forradalom idejére gondolnunk, amikor a modern szövőgépek ellepték a gyárakat. Ellenkező esetben a változásnak ellenálló, rugalmatlan szervezet nem marad fenn a fejlődő és folyamatosan változó, dinamikus gazdasági környezetben. Természetesen igaz ez a mezőgazdaság esetében ugyanúgy, mint más nemzetgazdasági ágazatoknál. Feltételezésem, melyek alapján a kérdőívemet összeállítottam egyrészről az volt, hogy vállalatirányítási rendszereket a tevékenység diverzifikáltságával növekvő mértékben használnak a vállalkozások a mezőgazdaságban. Ugyanakkor úgy véltem, hogy a vállalkozás mérete is befolyással lehet az információs technológia (továbbiakban IT) használatára, így reméltem, erre vonatkozóan is egyértelmű adatokkal szolgál majd a kutatásom.

There are two types of technology management definitions. The narrow ones only refer to business organizations, the broad ones refer to any kind of organizations, including non-profit and governmental organizations. By using the narrow definitions, the interest of the non-profit and governmental organizations cannot be attracted, they could think that they do not need to deal with technology management, but in reality they obviously use it. To avoid the undue failing to utilize technology management knowledge outside the business world the broad definitions are recommended.

A lean transzformáció jellemzőinek vizsgálata a szakirodalomban széles körű. Kutatások fókuszát képezi a lean transzformációt elősegítő és gátló tényezők vizsgálata és a lean szemléletű vezetői tulajdonságok, magatartásformák elemzése. A publikált kutatások többsége nem foglalkozik a lean transzformáció és a vállalatok életciklusa közötti összefüggésekkel és a főállású lean vezető / lean csoport szerepének vizsgálatával. A cikkben ezeknek az összefüggéseknek a fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet és a témában további kutatásokat kívánunk ösztönözni.

Ha nyitott szemmel járunk a mindennapok során, akkor nem kerülheti el figyelmünket a hallgatói munkavégzés jelensége. Ezen tanulmány keretein belül az volt a célunk, hogy megvizsgáljuk a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán első évfolyamon tanulmányaikat megkezdő hallgatók munkatapasztalatainak meglétét, későbbi elhelyezkedési terveit, jövedelmi igényeit. Emellett szakirodalmi vizsgálatok keretében elemezzük a hallgatói munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb forrásokat.

A felsőoktatásba újonnan belépő hallgatók szemléletének változására fontos figyelmet fordítani, mivel tanulmányaik befejezése után aktív munkakeresővé válnak. A Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karán a 2019/2020-as tanévben mintegy 2000 fő került felvételre, akik közül 1700 meg is kezdte a tanulmányait. A kutatásunkat ezen hallgatók bevonásával végeztük.

Az adatfelvétel a Debreceni Egyetem által szervezett gólyatáborában résztvevő hallgatók körében történt. A felmérés kiterjed többek között a kezdő fizetési igények felmérésére, az eddigi munkatapasztalatokra, a jövőbeni tervekre, ehhez kapcsolódóan a külföldi munkavállalással kapcsolatos hajlandóságra, valamint arra, hogy mely tényezőket veszik figyelembe a munkahely választás során.

A sportágakhoz kapcsolódó innovációs és fejlesztő tevékenységek, illetve a folyamatok során létrejövő eszközök elősegítik a teljesítménykényszerben lévő sportági szereplőket (sportoló, edző, sportvezető), hogy szakágukban kiemelkedő eredményeket érjenek el.

A sportági eredményesség nagymértékben kihathat a sportágak társadalmi megítélésére és a gazdasági potenciáljukra, ezáltal a szakágak jövőjére is. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy bemutassam   a versenysporthoz kapcsolódó innovációs folyamatokat, továbbá ezen újító tevékenységek során létrejövő termékeket, majd megvizsgáljam, hogy ezen kellékek hogyan és milyen mértékben befolyásolják a vizsgált sportágak gazdasági és sportszakmai eredményességét.

A megújuló energiák szerepe az energiagazdálkodásban egyre nagyobb mind az Európai Unióban, mind Magyarországon. A megújuló energiaforrások felhasználásának elég nagy köre van már jelenleg (közlekedés, fűtés, világítás, stb), ezért célszerű ezen energiaforrásokkal foglalkozni a 2020. év küszöbén. A megújuló energiaforrásokból előállított energia alkalmazásával csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása, illetve a folyamatosan problémát okozó olaj- és gáz piactól való függőség is csökkenthető. Az elmúlt 10 év energia adatait áttekintve megállapítható, hogy a megújuló energiaforrások az Európai Unión belül egyre jelentősebb szerephez jutnak. Ezen megállapítást azzal támasztom alá, hogy a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a bruttó energiafogyasztáson belüli részaránya szinte megduplázódott az elmúlt néhány év alatt.

Napjainkban a számviteli beszámoló az egyik fontos információs forrás a vállalatok közötti gazdasági kapcsolatokban. Két alapvető részéből, a mérlegből és az eredmény-kimutatásból, azok aggregált jellegéből adódóan, akkor lehet a szükséges információhoz jutni, ha a harmadik része, a kiegészítő melléklet tartalmazza azokat az információkat, amelyek hozzájárulnak a beszámoló jobb értelmezéséhez. Ezen túl a kiegészítő mellékletnek segítenie kell a megbízható és valós összkép jobb bemutatását. A kiegészítő mellékletben a közlendő információk mélysége, részletezettsége nincs konkrétan megfogalmazva, ezért ezek szakmai mérlegelése az adott vállalkozásra van bízva. Alapvető célkitűzésem, hogy bemutassam milyen hasonlóságok és különbségek figyelhetők meg az információ-technológiai szolgáltatást végző és a sporttevékenységet folytató vállalkozások kiegészítő mellékleteinek információtartalmában. Szövegbányászat segítségével azt vizsgáltam, hogy milyen mértékben felelnek meg a törvényi előírásoknak.

A cikk célja a Magyarországon és Romániában működő civil szervezetek sajátosságainak összehasonlítása, különös tekintettel a sportokkal foglalkozó civil szervezetek foglalkoztatásban betöltött szerepére. Vizsgálatunkban megállapítottuk, hogy a két ország civil szervezeti szektora számos hasonlóságot mutat, ezek között pedig azt is meg kell említeni, hogy hasonlóan jelentős a lemaradása a nyugat-európai civil szférától. A civil szervezetek foglalkoztatási jellegzetességére jellemző, hogy körükben kifejezetten nagy az önkéntes munkavállalók szerepének jelentősége, azonban a fizetett munkavállalók jelenléte is megfigyelhető.

With the rapidly emerging trend of employing Artificial Intelligence technologies within modern economics. This study is an attempt to fill the research gap associated with the factors that have influence with the adoption of artificial intelligence in human resources information systems on HR-leaders intention to use it. It empirically investigates the influences that trust, technological readiness, facilitating condition and performance expectancy on HR-professional’s behavioral intention to use AI in HRM. Besides, examine the moderating effect of age and experience on the proposed associations. Data were collected from by online questionnaire from 185 HR managers. A structural framework was introduced to test the relationship between study latent variables. Result exhibited that trust and performance expectancy has a significant influence on HR-professionals behavioral intention to use AI-HRIS. Trust and technological readiness showed a significant influence on HR-professionals performance expectancy of using AI-HRIS. While facilitating condition, organizational size and technological readiness did not show a significant influence on HR-professionals behavioral intention toward using AI-HRIS. Lastly, Age and Experience did not have a moderating effect on trust and performance expectancy association with the behavioral intention toward using AI-HRIS. The findings of this study contribute to the theory development of information technology diffusion in HRM.

Jelen tanulmány egy preferenciaértékelési módszer, a diszkrét választási kísérlet bemutatását célozza. Az olvasó információt nyerhet a módszer hátterével, alkalmazási területeivel (külön hangsúlyt fektetve az egészség-gazdaságosság területére), folyamatával és modelljei közül hárommal (multinomiális logit, random paraméterű logit, nested logit) kapcsolatosan. A szakirodalmi elemzés eredményei alapján elmondható, hogy a módszer rendkívül ígéretes, viszont számos területen még fejlesztésre szorul.

In this paper four short sessions are reviewed in the theme of introductory programming. The sessions were performed in four different student groups from the age twelve to seventeen in two different schools. The paper summarizes important input and output properties of the groups, like the preliminary studies of Informatics and the grades in both Informatics and Mathematics – if available – also the results of the learning process during the sessions. The focus is on the skills of programming and self-learning, and the differences of it in respect to the age, the gender and the preliminary studies.

Az EFOP-3.6.1-16-2016-00022 azonosítószámú „Debrecen Venture Catapult Program" pályázat támogatásával 2019. májusában középiskolások számára három tanórás foglalkozást tartottam Mátészalkán, az Esze Tamás Gimnáziumban. Ezen a foglalkozáson a tanulók számára több olyan feladatot prezentáltam, amely a matematika különböző területeken való alkalmazásait mutatja.

Az EFOP-3.6.1-16-2016-0002200022 „Debrecen Venture Catapult Program” keretében foglalkozást tartottunk középiskolás korosztálynak többek között abból a célból, hogy egy olyan matematikai fogalmat alakítsunk, mely nemcsak a természettudományok, hanem a műszaki tudományok művelésében is kiemelkedő fontossággal bír. Számos műszaki probléma megoldásához szükséges, hogy a tanulók birtokolják a függvényfogalom tartalmi jelentését, azaz olyan fogalomképzettel rendelkezzenek, mely kölcsönös kapcsolatban van annak definíciójával, továbbá tudjanak váltani a függvény különböző reprezentációi között. A kidolgozott foglalkozás a mindennapi életben, valamint a műszaki területeken is megjelenő kapcsolatok vizsgálatával alakítja a függvényfogalmat egyéni és kooperatív tanulási módszerrel.