Évf. 19 szám 1 (2014): Hulják János emlékszám

Megjelent January 1, 2014

issue.tableOfContents65f93e10a20e0

  • 130 éve született Hulják János (1884–1942)
    5-10
    Megtekintések száma:
    59

    Hulják János a Miskolc melletti Perecesen dolgozott tanítóként. Munkássága során elévülhetetlen érdemeket szerzett az Északi-középhegység florisztikai feltárásában. Nevéhez fűződik többek közt a Lathyrus pisiformis és a Micromeria thymifolia kimutatása hazánk területéről.

    29
  • Adatok kilenc adventív, vagy invazív alga hazai előfordulásához
    11-21
    Megtekintések száma:
    97

    Tanulmányunkban kilenc adventív vagy invazív idegenhonos algafajt és hazai előfordulását mutatjuk be: Didymosphenia geminata, Nitzschia closterium, Reimeria sinuata, Navicula schroeteri, Pleurosira laevis (Bacillariophyceae); Pediastrum simplex (Chlorophyceae), Cylindrospermopsis raciborskii, Cuspidothrix issatschenkoi, Sphaerospermopsis aphanizomenoides (Cyanobacteria). A magyar algaflórára új adat a Navicula schroeteri Meister jelenlétének kimutatása. Annak ellenére, hogy az egyes taxonok megjelenési gyakorisága igen eltérő volt, a bemutatott fajok közös jellemzője, hogy olyan kiemelten fontos ökológiai változásokra hívják fel a figyelmet, mint a klímaváltozással összefüggő hőmérséklet-emelkedés, szélsőséges időjárási tényezők (pl. aszály) okozta sókoncentráció növekedés, illetve az eutrofizáció. Munkánk célja volt, a taxonok elterjedésére vonatkozó új adatközléseken túl, felhívni a figyelmet arra, hogy a biomonitorozó munka milyen fontos szerepet játszik az emberi vagy természeti hatások okozta változások gyors észlelésében.

    46
  • Új faj Magyarország mohaflórájában: Campylopus flexuosus (Hedw.) Brid.
    22-28
    Megtekintések száma:
    90

    A szerzők a Magyarországról eddig nem ismert Campylopus flexuosus két lelőhelyét találták Uzsa közelében. A közlemény térképpel és fényképekkel illusztrálja a lelőhelyeket és bemutatja az előfordulás körülményeit, valamint röviden jellemzi a fajt és fényképeken mutatja be diagnosztikus ismertető jegyeit.

    35
  • Mohaflorisztikai érdekességek a Nyugat-Mecsekből
    29-38
    Megtekintések száma:
    65

    A Nyugat-Mecsek mészkerülő erdeinek és lápi jellegű termőhelyeinek bejárása során számos, a hegységben 50 éve nem látott faj aktuális előfordulását mutattuk ki (pl. Bazzania trilobata, Diphyscium foliosum, Scapania nemorea). Több hazánkban és/vagy a Dél-Dunántúlon ritka taxon újabb állományait tártuk fel (pl. Buxbaumia aphylla, Dicranum tauricum, Jamesoniella autumnalis, Lepidozia reptans, Sphagnum squarrosum) és a Mecsekre új fajokat is felfedeztünk (pl. Aulacomnium androgynum, A. palustre, Calliergon cordifolium, Hedwigia stellata). Mindkét élőhelytípusban jelen vannak a korábban nem jelzett, hazánkban az utóbbi években özönfajként tárgyalt taxonok, lápokban a Riccia rhenana, míg a mészkerülő erdőkben a Campylopus introflexus. Érdekességként említhető meg, hogy a fajok többségét a téli hónapokban, illetve kora tavasszal, az edényes növények szempontjából inaktív időszakban találtuk meg. Ebben az időszakban e mohák sokkal feltűnőbbek és könnyebben észrevehetők. A szerzők felvetik annak a lehetőségét, hogy az utóbbi időben egyre több helyen megjelenő Dicranum tauricum terjedésében meghatározó szerepet játszhatnak az idősödő fenyő ültetvények, mivel az itt található fekvő, holt fatörzsek lépő kövekként szolgálhatnak a faj számára.

    30
  • Két „régi-új” adventív pázsitfűfaj, a Rostraria cristata (L.) Tzvelev és a Cynosurus echinatus L. előfordulása Pécsett
    39-42
    Megtekintések száma:
    42

    Két, Magyarországon korábban alkalmi adventív pázsitfűfaj [Rostraria cristata (L.) Tzvelev, Cynosurus echinatus L.] új állományai kerültek elő az utóbbi néhány évben Pécs közigazgatási területén. Jelen közlemény a fajok morfológiai jellemzését, a korábbi lelőhelyeit és új előfordulásukat ismerteti.

    32
  • A Najas gracillima (A. Braun ex Engelmann) Magnus előfordulása Magyarországon
    43-49
    Megtekintések száma:
    50

    A Najas gracillima egy Európa néhány országában adventív előfordulású vízinövény, mely vadon Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában fordul elő. Rizsföldek gyomnövényzetének kutatása során, megtaláltuk Magyarországon a fajt Szarvas, Gyomaendrőd, Mezőtúr térségében, 2012-ben. A hozzá nagyon hasonló Najas minor-tól leginkább a termés sejtjeinek alakjában tér el. Bár a Najas gracillima a Körös-folyó menti rizsföldeken nem számított ritkának, speciális élőhelyigénye és a viszonylag jó társulás képessége miatt azonban nem várható, hogy inváziós fajjá válik.

    21
  • Caldesia parnassifolia (L.) Parl. új előfordulása Magyarországon
    50-55
    Megtekintések száma:
    54

    A Caldesia parnassifolia a magyar flóra kipusztulással fenyegetett, fokozottan védett faja. Utolsó ismert hazai lelőhelyén utoljára 2003-ban észlelték. A szerző új lelőhelyét találta Somogy megyében 2010-ben. A faj élőhelye időszakos vízborítású, amerikai kőrissel beültetett magassásos mélyedés, amelyen a faállományt 2009-ben kitermelték, majd a növényzetet és a tuskókat eltávolították. A faj állományát 16 virágzó példány alkotta, amelyek konkurenciamentes környezetben nőttek a tó homokos aljzatán.

    29
  • A Rubus L. ser. Micantes Sudre magyarországi fajainak elterjedése és határozókulcsa
    56-68
    Megtekintések száma:
    59

    A szeder (Rubus) nemzetség átfogó magyarországi revíziójának eredményeként a dolgozat bemutatja a Micantes Sudre szekció eddig ismert hazai fajait (Rubus balatonicus Borbás, R. clusii Borbás, R. styriacus Halácsy, R. tabanimontanus Figert), ismertetve elterjedésüket (hálótérképes ábrázolással), társulásviszonyaikat és ökológiai igényeiket, valamint a szekció határozókulcsát.

    37
  • A Thesium kernerianum Simonk. lektotipizálása
    69-74
    Megtekintések száma:
    52

    A T. kernerianum a tágabb értelemben vett Keleti-Kárpátok endémikus növénye (SZÜCS 1943, MORARIU 1952, NEGREAN & DIHORU 2009, HURDU et al. 2012a, 2012b). A szerzők áttekintik a faj felfedezésének történetét, irodalmi és herbáriumi adatait, tipizálják a nevet, és helyesbítnek néhány, a szakirodalomban felbukkant tévedést. Habár a fajt Simonkai még az erdélyi flóraművének (SIMONKAI 1887) megjelenése előtt írta le a Királykőről és a Bucsecsről (SIMONKAI 1886a: 183), újabb források (HENDRYCH 1993, SÂRBU & MITITIUC 1994, NEGREAN & DIHORU 2009), tévesen, a flóraművet tüntetik fel a faj protológusaként. A faj felfedezését követően az 1960-as évekig nem találtak újabb lelőhelyeket a botanikusok, így az a képzet alakult ki, hogy a T. kernerianum csak a Délkeleti-Kárpátok egy-két pontján fordul elő (vö. JÁVORKA 1924–1925, SOÓ 1933, SZÜCS 1943, MORARIU 1952). HENDRYCH (1963) azonban a prágai herbáriumban felfedezett egy példányt, amelyett még 1935-ben, a Dél-Bukovinához tartozó Ráró-hegységben gyűjtött egy cseh kutató. Ez a lelőhely mintegy 250 km-rel északra tolta ki a faj addig ismert areáját. Később néhány ponton előkerült a Csukás-hegységből, a Csalhóból, és a sokáig figyelmen kívül hagyott (vö. MORARIU & BELDIE 1976, DIHORU & PÂRVU 1987) ráró-hegységi adat is megerősítést nyert (SÂRBU & ZÜNDORF 1993). A T. kernerianum jelenleg ismert lelőhelyeit OPREA (2005), CIOCÂRLAN (2009) és NEGREAN & DIHORU (2009), herbáriumi példányait MIHĂILESCU (2001) és NEGREAN & DIHORU (2009) foglalják össze. Kétes és megerősítést igényel a faj Fogarasi-havasokból (nem pontosított lelőhelyről) közölt adata (PUŞCARU-SOROCEANU et al. 1977). A szerzők felsorolják az általuk ismert herbáriumi példányokat (nagyjából gyűjtési időrendben), kiegészítve az eddig nem publikált anyaggal, továbbá a Simonkai originálék alapján lektotipizálják a T. kernerianum nevet. Ezzel a szakirodalomban tévesen közölt (BELDIE 1967, NEGREAN & DIHORU 2009) locus classicus (Bucsecs: Gaura-völgy) is helyesbítésre kerül. A faj tényleges locus classicus-sza a Királykő, ahonnan a lektotípus származik.

    25
  • A kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum Jur.) Tolna megyei kutatásának történeti előzményei és mai eredményei
    75-79
    Megtekintések száma:
    57

    A szerzők a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum Jur.) Tolna megyei elterjedését vizsgálták. A közösségi jelentőségű fajnak eddig csak kevés ismert adata volt a vizsgált területen. A dolgozat összegzi a kisfészkű aszat Tolna megyei irodalmi- és aktuálisan gyűjtött előfordulási adatait.

    28
  • A Cuha-völgy aktuális botanikai felmérése: élőhelytérképezése és védett fajai
    80-88
    Megtekintések száma:
    47

    A közlemény a Cuha-völgyben 2009 és 2011 között gyűjtött fontosabb florisztikai adatokat és a terület aktuális élőhelytérképét adja közre. A völgy természetföldrajzi tényezői sokszínű erdei ökoszisztéma kialakulását tették lehetővé, mely az évszázadok során – a sorozatos erdőkiélések ellenére is – többé-kevésbé megőrizte természetközeli jellegét. A terület domináns vegetációtípusát a bükkösök alkotják. Sajátos, kiemelendő élőhelyei a szurdokerdők, törmeléklejtő erdők és bükkös sziklaerdők. A szurdokerdők feletti dombtetőkön, teraszokon és déli kitettségű, magasan fekvő lejtőkön mészkedvelő tölgyes jellegű sziklaerdő található. A területen jelenleg összesen 423 hajtásos növényfaj (köztük 31 védett taxon) előfordulása ismert. A Zirc irányába kiszélesedő völgyben a szurdokerdőkre, égerligetekre jellemző növényzetet – mindvégig a Cuha-patak partján maradva – özönnövények (Impatiens glandulifera, Fallopia spp., Heracleum mantegazzianum) váltják fel, kiszorítva ezzel az őshonos patakparti növényfajokat.

    35
  • Adatok Magyarország flórájához és vegetációjához I.
    89-104
    Megtekintések száma:
    60

    Jelen tanulmányban 54 taxon előfordulási adatait közöljük, amelyeket Magyarország különböző pontjain találtunk, 2000–2013 között végzett florisztikai, vegetációtani és ökológiai kutatásaink során. Néhány esetben a fajok előfordulási viszonyait cönológiai felvétel segítségével is jellemeztük. A fajok közül számos szerepel a magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajainak listáján (pl. Carthamus lanatus, Sedum caespitosum, Spiranthes spiralis, Trifolium micranthum). Néhány faj országos viszonylatban is ritkaságnak számít (pl. Apium repens, Dianthus diutinus, Epipactis bugacensis, Ranunculus psilostachys). Eredményeink felhívják a figyelmet nem csak a természetközeli élőhelyek, hanem a másodlagos, sokszor degradált élőhelyek (pl. belvizes szántók, töltésoldalak) kutatásának szükségességére is.

    35
  • Florisztikai adatok a Harangod és a Dél-Cserehát löszvidékéről
    105-113
    Megtekintések száma:
    48

    Jelen dolgozat a Harangodban 2009-ben, valamint a Dél-Cserehátban 2012-ben és 2013-ban gyűjtött florisztikai adatokat tartalmazza, melyek 66, illetve 48 taxonra vonatkoznak. A vizsgálat elsősorban a potenciális erdőssztyepp-területekre terjedt ki, az ehhez köthető flóra nyomait keresi (pl. Artemisia pontica, Corydalis cava, Galium odoratum, Lilium martagon, Melica altissima, Thalictrum minus, Viola elatior). Emellett néhány esetben a csatlakozó üdébb területek fajai (pl. Gratiola officinalis, Senecio sarracenicus) és idegenhonos növények (pl. Gypsophila perfoliata, Panicum capillare, Typha laxmannii) adatai is közlésre kerülnek.

    30
  • Sztána és Zsobok (Kalotaszeg) flórája
    114-132
    Megtekintések száma:
    54

    Hozzávetőleg 30 év elteltével megismételtük PÉNTEK & SZABÓ (1985) kalotaszegi botanikai és etnobotanikai kutatásait, intenzívebb módon, de rövidebb idő alatt, és mindössze 2 település határában (Sztána és Zsobok). A tanulmány a két falu aktuális flóralistáját mutatja be, kiegészítve az egyes taxonok gyakorisági értékével (1–5-ös skálán). Összesen 747 taxont jegyeztünk fel, ezek közül kettőt (Cypripedium calceolus, Eriophorum latifolium) mi nem láttuk, de a helybéliek szerint előfordulnak a területen. A két falu valamelyikéből korábban jelzett taxonok közül 74 előfordulását nem tudtuk megerősíteni, viszont 51 új, korábban nem jelzett taxont találtunk. Néhány faj (pl. Crepis praemorsa) eltűnését a tájhasználat megváltozása okozhatta. Új gyom- és özönnövények jelentek meg (pl. Ambrosia artemisiifolia, Galinsoga ciliata, Senecio vernalis), mások eltűntek (pl. Conringia orientalis, Lolium temulentum). Sikerült kimutatnunk néhány érdekesebb fajt is (pl. Centaurium pulchellum, Carex otrubae, C. serotina, Lathyrus pannonicus subsp. collinus, Leucanthemum irrcutianum, Minuartia viscosa, Peucedanum rochelianum, Quercus pubescens, Trifolium diffusum, T. micranthum).

    35
  • A mezőfalvi Bolondvár flórája (Mezőföld, Colocense)
    133-141
    Megtekintések száma:
    69

    Munkám során egy 26 ha kiterjedésű Natura 2000 területet vizsgáltam Mezőfalva határában. A falu a Mezőföld közepén, Dunaújvárostól kissé nyugatra helyezkedik el. A felmért területet kaszálóként és olykor legelőként hasznosítják. A florisztikai adatok gyűjtése 2010 és 2013 között zajlott. A felmérés során 362 edényes taxon került elő. Ez más hazai, alföldi területekkel összehasonlítva igen nagy fajgazdagságról tanúskodik. A vizsgálat során számos védett (pl.: Ajuga laxmannii, Astragalus asper, Cirsium boujartii, Inula germanica) vagy lokálisan ritka (pl.: Hieracium densiflorum, Lavatera thuringiaca, Orobanche lutea, Veronica austriaca) faj is előkerült.

    47
  • A Debreceni Egyetem Herbáriuma (DE) I .: A „Soó Rezső Herbárium”
    142-155
    Megtekintések száma:
    125

    A dolgozat bemutatja a Debreceni Egyetem herbáriumát. A herbáriumi példányok fotózását követően a cédulákról leolvasható adatokat adatbázisban rögzítettük. Az adatbázis 2013-as állapota alapján bemutatjuk a DE herbáriumának legnagyobb részgyűjteményét, a „Soó Rezső Herbáriumot” (röviden: SRH). Az SRH Európa szinte minden országából, de főként Magyarországról és a környező országok területéről őriz mintegy 38 ezer példányt. Soó Rezső és tanítványai, valamint Polgár Sándor a legproduktívabb gyűjtők. Legnagyobb számban Hajdú-Bihar, Pest, Győr-MosonSopron, Borsod-Abaúj-Zemplén, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék területéről származnak a példányok, amelyek java részét a múlt század első felében (1930–1950) szedték. A gyűjtemény 1955–2000 között nem bővült, de az ezredfordulót követően új lendületet vett a gyűjtési aktivitás. Az SRHban számos, magyar szerző által leírt taxon originális példánya megtalálható. Az adatbázis attribútumtáblájának jelentős részét (a Magyarország mai területén gyűjtött, nem kultivált növények példányainak fő adataival) az 1. Elektronikus mellékletben szabad felhasználásra közreadjuk. Igény szerint a szerzők részletesebb adatokat is közölnek.

    97
  • Népies növénynevek a Tiszamentéről
    156-172
    Megtekintések száma:
    45

    Jelen cikk Timár Lajos (1918–1956) egy az 1950-es években keletkezett kéziratát mutatja be. Az eredetileg 24 oldalas kézirat a szerző és néhány kollégája által a Tisza Szolnok és Szeged (illetve Horgos) közötti szakasza mentén gyűjtött népi növényneveket tartalmazza. Timár Lajos gyűjtőmunkáját az 1940-es és 1950-es években végezte. A jegyzéket kiegészítette a korábbi publikációkban megjelent, az adott tájegységből származó elnevezésekkel is. A kézirat 508 népi növénynevet tartalmaz. A teljes tanulmány most jelenik meg először nyomtatásban. A cikk összefoglalja a kézirat utóéletéről való ismereteket is.

    33

Rövid közlemények

  • Apró közlemények
    173-176
    Megtekintések száma:
    106
    1. Centunculus minimus L. Aggtelek és Szögliget határában
    2. A Daphne laureola L. érdekes előfordulása a Budai-hegységben
    3. A Cardaminopsis petraea (L.) Hiit. különös termőhelyi előfordulása Gyenesdiáson
    4. Petasites hybridus (L.) G.Gaertn., B.Mey. & Scherb. a Kisalföldön
    5. Két orchidea faj [Cephalanthera damasonium (Mill.) Druce és Epipactis microphylla (Ehrh.) Sw.] aktuális előfordulása Szegeden
    6. Három szórványos előfordulású, behurcolt pázsitfűfaj [Dasypyrum villosum (L.) Borbás, Eleusine indica (L.) Gaertn. és Eriochloa villosa (Thunb.) Kunth] új adatai a Dél-Dunántúlról
    32