Szerzői útmutató

Benyújtás és elbírálás
A lap profiljába illő kéziratokat elektronikusan a szerkesztőség címére (kitaibelia@unideb.hu) kérjük beküldeni. A szerkesztő a formai vagy tartalmi elvárásoknak nem megfelelő kéziratokat visszautasíthatja vagy javításra visszaküldheti. A minimális elvárásoknak megfelelő kéziratokat két független bíráló tekinti át, megadott szempontrendszer szerint. A lektorok személyére a szerzők javaslatot tehetnek, ügyelve az összeférhetetlenség elkerülésére (közvetlen munkatárs, rendszeres társszerző, témavezető stb. nem ajánlott). A szerzők kézhez kapják a kitöltött bírálói adatlapokat ill. a bírálók által korrektúrázott és annotált kéziratot. A kézirat javítását követően a szerzők újra küldik a dolgozatot a szerkesztőnek, aki (akár a lektorok véleményének ismételt kikérésével) dönt a dolgozat befogadásáról. Elfogadást követően a szerkesztett és nyelvileg ellenőrzött kéziratot a szerzők megjelenés előtt kézhez kapják jóváhagyásra.

Formai követelmények
A kéziratokat szerkeszthető formátumban (.doc, .docx, esetleg .txt kiterjesztésben) várjuk. A szöveg Times New Roman betűtípussal, 12-es betűmérettel készüljön. A taxonnevek dőlt, az irodalmi hivatkozásokban szereplő szerzői nevek kiskapitális, az auktornevek, herbáriumi gyűjtők és szüntaxonok nevei szabályos, a fejezetcímek félkövér szedésűek legyenek. A benyújtott kéziratnak tartalmaznia kell a következőket: a cikk címe (max. 100 karakter); a cikk angol címe; a cikk rövid címe (max. 60 karakter); a szerző(k) neve; a szerzők elérhetősége (munkahelyi postai cím); a kapcsolattartó szerző drótposta címe; magyar és angol nyelvű összefoglaló max. 200–200 szó terjedelemben; 4–6 a címben nem szereplő, releváns kulcsszó magyarul és angolul; a cikk szövege; az ábrák és táblázatok címei és feliratai magyarul és angolul.

A hagyományos tagolástól (Bevezetés és célkitűzés, Anyag és módszer, Eredmények, Eredmények értékelése, Összefoglalás, Köszönetnyilvánítás, Irodalomjegyzék) indokolt esetben el lehet térni. Nyomtatásban szürkeárnyalatos, míg az online közzétett dokumentumokban színes ábrák megjelenítésére (is) van lehetőség. Az ábrák és táblázatok a kézirat végén szerepeljenek, szövegközi hivatkozásaiknak megfelelő sorrendben. Az ábrákat .jpg vagy .tif kiterjesztésben, 600 dpi felbontással külön is kérjük megküldeni. A növényábrák (rajz, herbáriumi példány) mellett tüntessék fel a méretvonalakat, térképeken a léptéket vagy méretarányt. A tudományos nevek első cikkbeli említésekor fel kell tüntetni az auktort is (kivétel: társulástani tabellákban, lelőhelyek fajlistáiban szereplő fajnevek). Az auktornevek, faj- és szüntaxon-nevek használatát illetően valamely széles körben használt forrást ajánlott követni, e műveket a kéziratban fel kell tüntetni. Benyújtás előtt kérjük ellenőrizzék, hogy minden szövegközi hivatkozásnak megfelelő irodalmi tétel szerepel-e az irodalomjegyzékben, és vice versa.

A szövegbeli irodalmi hivatkozásokat az alábbi példák szerint kérjük feltüntetni:

egy szerző esetén (Soó 1920), vagy Soó (1920)

két szerző esetén (Hargitai & Soó 1940), vagy Hargitai & Soó (1940)

több szerző esetén (Soó et al. 1940), vagy Soó et al. (1940)

több forrás egyidejű hivatkozása esetén kérjük a tételeket időrendi sorba rendezni (Soó 1920, Soó et al. 1940)

Az irodalomjegyzékben a folyóiratok címét rövidítés nélkül kérjük megadni. Kérjük, hogy a DOI-val (Digital Object Identifier - https://search.crossref.org/) rendelkező művek esetén az azonosítókat is tüntessék fel az irodalomjegyzékben. Az irodalmi források leggyakoribb típusai az irodalomjegyzékben az alábbiak szerint legyenek tagolva és formázva:

könyv
Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.

könyvrészlet
Balogh L., Dancza I. & Király G. (2004): A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke, és besorolásuk inváziós szempontból. – In: Mihály B. & Botta-Dukát Z. (szerk.), Biológiai inváziók Magyarországon: Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 61–92.

folyóiratcikk
Niklfeld H. (1971): Bericht über die Kartierung der Flora Mitteleuropas. – Taxon 20: 545–571. DOI doi.org/10.2307/1218258

kézirat
Pillich F., ifj. (1930): Simontornya és környéke flórája. – Kézirat, Simontornya, 74 pp.

További, itt nem részletezett formai elvárások tekintetében kérjük az aktuális, utolsó szám példáit követni.

Florisztikai cikkek enumerációjában kötelező megadni a közép-európai flóratérképezés (CEU/KEF) hálórendszerében (Niklfeld 1971) a lelőhelyet fedő kvadrát azonosítóját [XXXX.Y] formátumban. Florisztikai adatok közül legalább a jelentősebbeket, illetve a bonyolult taxonómiájú növényeket ajánlott valamely nagyobb hazai közgyűjteményben (például MTM Növénytár, Carpato-Pannonicum gyűjtemény; DE Növénytani Tanszék, Soó Rezső Herbárium) elhelyezett herbáriumi példánnyal dokumentálni.

A Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához c. sorozathoz az adatokat táblázatos formában várjuk (minimálisan a következő attribútumokkal: Fajnév; Település; KEF-kód; Dátum; Adatközlő neve; Státusz – pl. adventív, 1990 utáni őshonos stb.).

Minden további kérdésben kérje a szerkesztőség tanácsát.