Évf. 19 szám 1 (2014): Hulják János emlékszám
Cikkek

Mohaflorisztikai érdekességek a Nyugat-Mecsekből

Megjelent január 1, 2014
János Csiky
Pécsi Tudományegyetem TTK Biológiai Intézet Ökológiai Tanszék
Bianka Atkári
Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
Judit Deme
Pécsi Tudományegyetem TTK Biológiai Intézet Ökológiai Tanszék
Éva Csikyné Radnai
Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
PDF

APA

Csiky, J., Atkári, B., Deme, J., & Csikyné Radnai, Éva. (2014). Mohaflorisztikai érdekességek a Nyugat-Mecsekből. Kitaibelia, 19(1), 29–38. Elérés forrás https://ojs.lib.unideb.hu/kitaibelia/article/view/8970

A Nyugat-Mecsek mészkerülő erdeinek és lápi jellegű termőhelyeinek bejárása során számos, a hegységben 50 éve nem látott faj aktuális előfordulását mutattuk ki (pl. Bazzania trilobata, Diphyscium foliosum, Scapania nemorea). Több hazánkban és/vagy a Dél-Dunántúlon ritka taxon újabb állományait tártuk fel (pl. Buxbaumia aphylla, Dicranum tauricum, Jamesoniella autumnalis, Lepidozia reptans, Sphagnum squarrosum) és a Mecsekre új fajokat is felfedeztünk (pl. Aulacomnium androgynum, A. palustre, Calliergon cordifolium, Hedwigia stellata). Mindkét élőhelytípusban jelen vannak a korábban nem jelzett, hazánkban az utóbbi években özönfajként tárgyalt taxonok, lápokban a Riccia rhenana, míg a mészkerülő erdőkben a Campylopus introflexus. Érdekességként említhető meg, hogy a fajok többségét a téli hónapokban, illetve kora tavasszal, az edényes növények szempontjából inaktív időszakban találtuk meg. Ebben az időszakban e mohák sokkal feltűnőbbek és könnyebben észrevehetők. A szerzők felvetik annak a lehetőségét, hogy az utóbbi időben egyre több helyen megjelenő Dicranum tauricum terjedésében meghatározó szerepet játszhatnak az idősödő fenyő ültetvények, mivel az itt található fekvő, holt fatörzsek lépő kövekként szolgálhatnak a faj számára.