Évf. 25 szám 1 (2020)

Eredeti közlemények

Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához X.

Megjelent:

2020-04-16

https://doi.org/10.17542/kit.25.101

Szerzők

Csiky János,

Pécsi Tudományegyetem

Baráth Kornél,

ELTE Savaria Egyetemi Központ

Barna Péter,

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Csikyné Radnai Éva,

A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma

Deme Judit,

Pécsi Tudományegyetem

Szigetvári Csaba,

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Wirth Tamás,

Pécsi Tudományegyetem

Kovács Dániel

Mezőfalva

Megtekintés

PDF

Kulcsszavak

flóratérképezés Magyarország őshonos szinantróp flóra turistautak

Licenc

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.

Hogyan hivatkozzuk

Kiválasztott formátum: APA

Csiky, J., Baráth, K., Barna, P., Csikyné Radnai, Éva, Deme, J., Szigetvári, C., Wirth, T., & Kovács, D. (2020). Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához X. Kitaibelia, 25(1), 101–106. https://doi.org/10.17542/kit.25.101

Hivatkozási formátumok

Hivatkozások
• ACM
• ACS
• APA
• ABNT
• Chicago
• Harvard
• IEEE
• MLA
• Turabian
• Vancouver
• AMA

---

Letölthető hivatkozások
Endnote/Zotero/Mendeley (RIS) BibTeX

Absztrakt

Jelen közleményünk annak a sorozatnak a tizedik része, melynek célja a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképeinek kiegészítése, főként aktuális előfordulási adatokkal. A dolgozat 194 kvadrátban 686 edényes taxon elterjedési adatait pontosítja, amelyeket egy elektronikus appendixben listázunk részletesen. Egy kvadrát néhány pontszerű felmérésnek köszönhetően 100-nál is több fajjal egészült ki. Az országos kéktúra útvonal néhány szakaszának bejárása 10 flóratérképezési kvadrátban összesen 142 új faj kimutatását eredményezte. Ezek közül legérdekesebb-ként a bakonyi Carex strigosa előfordulásokat emelnénk ki. A korábbi és újonnan kimutatott előfordulási adataira támaszkodva megállapítható, hogy e védett sásfaj a Dunántúli-középhegységen belül DNy-i irányból ÉK-i irányba terjeszkedik. Ezek a megfigyelések felhívják a figyelmünket arra, hogy az olyan szinantróp élőhelyek, mint a nagyobb forgalmú turistautak tanulmányozása, komoly szerepet játszhat a flóra térbeli mintázatának KEF léptékű feltárásában. Másrészt, az így regisztrált adatok hozzájárulhatnak olyan “őshonos” növények eredetének és terjedésének jobb megismeréséhez is, mint az ún. illír-dacikus harapófogó fajai.

Hivatkozások

1. BARTHA D., KIRÁLY G., SCHMIDT D., TIBORCZ V., BARINA Z., CSIKY J., JAKAB G., LESKU B., SCHMOTZER A., VIDÉKI R., VOJTKÓ A. & ZÓLYOMI SZ. (szerk.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza. – Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.
2. BAUER N. (2001): Florisztikai adatok a Bakonyból és a Bakonyaljáról. – Folia Musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 17: 21–35.
3. BAUER N. (2007): Florisztikai adatok a Bakonyból és Bakonyaljáról III. – Kitaibelia 12(1): 41–51.
4. BÖLÖNI J., KIRÁLY G., SZMORAD F. & TÍMÁR G. (1997): Újabb adatok az Északi-Bakony flórájának ismeretéhez. Kitaibelia 2(1): 13–19.
5. CSIKY J., BARÁTH K., BOCZ V., DEME J., FÜLÖP ZS., KOVÁCS D., NAGY K., TAMÁSI B. & CSIKYNÉ RADNAI É. (2017): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához V. – Kitaibelia 22(2): 383–403.
6. ESSL F., DULLINGER S., GENOVESI P., HULME P. E., JESCHKE J. M., KATSANEVAKIS S., KÜHN I., LENZNER B., PAUCHARD A., PYŠEK P., RABITSCH W., RICHARDSON D. M., SEEBENS H., VAN KLEUNEN M., VAN DER PUTTEN W. H., VILÀ M. & BACHER S. (2019): A Conceptual Framework for Range-Expanding Species that Track Human-Induced Environmental Change. – BioScience 69(11): 908–919.
7. GODEFROID S. & KOEDAM N. (2004): The impact of forest paths upon adjacent vegetation: Effects of the path surfacing material on the species composition and soil compaction. – Biological Conservation 119(3): 405–419.
8. HENDRYCH R. (1996): Primula vulgaris in der Slowakei und in den umliegenden Gebieten. – Preslia 68: 135–156.
9. JÁVORKA S. (1925): Magyar flóra (Flora Hungarica). Magyarország virágos és edényes virágtalan növényeinek meghatározó kézikönyve. – Studium, Budapest
10. JOGAN N., BAČIČ T., FRAJMAN B., LESKOVAR I., NAGLIČ D., PODOBNIK A., ROZMAN B., STRGULC-KRAJŠEK S. & TRČAK B. (eds.) (2001): Gradivo za Atlas flore Slovenije. – Center za Kartografijo Favne in Flore. Miklavz na Dravskem polju.
11. KIRÁLY G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
12. KEVEY B. (2001): A Carex strigosa Huds. elterjedése Magyarországon. – Kitaibelia 6(1): 37–44.
13. KEVEY B. (2017): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IV. – Kitaibelia 22(2): 358–382.
14. KIRÁLY G. (2006): Kiegészítések a magyar adventív-flóra ismeretéhez III. A Veronica filiformis Sm. Magyarországon. – Flora Pannonica 4(1): 9–16.
15. KIRÁLY G. & KIRÁLY A. (2018): Adatok és kiegészítések a magyar flóra ismeretéhez III. – Botanikai Közlemények 105(1): 27–96.
16. LENGYEL A. (2009): New occurrence of Botrychium matricariifolium (Retz.) A. Braun ex W.D.J. Koch in Hungary. – Acta Botanica Hungarica 51(1): 99–104.
17. LUKÁCS K. & VALKÓ O. (2018): A ruházat szerepe az ember általi magterjesztésben. – Kitaibelia 23(1): 77–86.
18. MOLNÁR Cs., HASZONITS Gy., PINTÉR B., KORDA M., PEREGRYM M., NÓTÁRI K., MALATINSZKY Á., TOLDI M. & BERÁNEK Á. (2019): Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához IX. – Kitaibelia 24(2): 253–256.
19. PAPP-VÁRY Á., GÁBRIS Gy., HIDAS G., HORVÁTH G., KERESZTY P., KOVÁCS Z., MAKÁDI M., MARTINOVICH S., MÓGA J., NEMÉNYI I., PERCZEL Gy., PROBÁLD F, SIMON D. & SUARA R. (szerk.) (1999): Magyarország atlasza. – Cartographia Kft., Budapest
20. PRISZTER Sz. (1985): A magyar flóra éf vegetáció rendszertani-növéynföldrajzi kézikönyve VII. Mutatók. – Akadémiai Kiadó, Budapest.
21. SIMON T. (1992): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. – Tankönyvkiadó, Budapest.
22. SIMON T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
23. SRAMKÓ G. (2004): „Dunántúli” közép-dunai flóraválasztós fajok a Matricum flórájában. – Kitaibelia 9(1): 31–56.
24. SULYOK J. & BERÁNEK Á. (2019): Adatok a Tarnavidék, az Upponyi-hegység és környéke flórájához. – Kitaibelia 24(2): 173–226.
25. VARGA Z. (1964): Magyarország állatföldrajzi beosztása a nagylepke-fauna komponensei alapján. – Folia Entomologica Hungarica 17(8): 119–167.
26. VARGA Z. (2006): A Kárpát-medence faunatörténete és állatföldrajza. – In: FEKETE G. & VARGA Z. (szerk.), Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. Magyar Tudományos Akadémia, Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 44–75.
27. VARGA Z. (2018): Állatvilág. – In: KOCSIS K., HORVÁTH G., KERESZTESI Z. & NEMERKÉNYI Zs. (szerk.), Magyarország Nemzeti atlasza. Természeti környezet. Magyar Tudományos Akadémia, Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Földrajztudományi Intézet, Budapest, pp. 104–111.
28. VIRÓK V., FARKAS R., FARKAS T., SUVADA R. & VOJTKÓ A. (2016): A Gömör-Tornai-karszt flórája. Enumeráció. ANP füzetek 14. – Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
29. WATKINS R. Z., CHEN J., PICKENS J. & BROSOFSKE K. D. (2003): Effects of forest roads on understory plants in a managed hardwood landscape. – Conservation Biology 17: 411–419.
30. Magyarország Flóratérképezési Adatbázisa – http://floraatlasz.uni-sopron.hu/ (Hozzáférés: 2020.02.26.)
31. The Plant List – http://www.theplantlist.org/ (Hozzáférés: 2020.02.26.)
32. Flora Croatica Database. Carex strigosa Huds. – https://hirc.botanic.hr/fcd/DetaljiFrame.aspx?IdVrste=2489&taxon=Carex+strigosa+Huds (Hozzáférés: 2020.02.26.)
33. Mindentudás Egyeteme. Varga Zoltán: Populációk és gének vándorúton. – https://www.origo.hu/mindentudasegyeteme/varga/20040216varga1.html?pIdx=4 (Hozzáférés: 2020.03.26.)