Évf. 26 szám 1 (2021)

Megjelent April 13, 2021

issue.tableOfContents6733afb9b0790

  • Egy ritka iszapnövény, a Spergularia echinosperma egykori előfordulása Magyarországon
    3–9
    Megtekintések száma:
    300

    Magyarország területéről eddig 3 budavirág faj előfordulása volt ismert. A fiatal parla­gokon, nyílt felszíneken élő Spergularia rubra (L.) J. Presl et C. Presl elterjedt faj, míg a szikeseken szór­ványosan előforduló S. marina (L.) Bess. és S. media (L.) C. Presl az utóbbi években magasabbrendű útjaink mellett terjedőben van. A budavirágfajok herbáriumi revíziója során a közép-európai elterjedé­sű S. echinosperma példányait találtuk meg a MTM Növénytára Carpato-Pannonicum gyűjteményében. A faj két lapját Tauscher Gyula gyűjtötte Ercsi mellett 1903-ban. További gyűjtés került elő a határ közvetlen közelében lévő szlovákiai Somorján. A gyűjtési helyek terepi ellenőrzése során a faj nem került elő, ezért jelenleg hazánkból kipusztultnak kell tekintenünk. Korábban a Kárpát-medencében Ausztriában és Szlovákiában is gyűjtötték, de ezeket az adatokat napjainkban szintén nem erősítették meg. A S. echinosperma hasonlít a S. rubra-hoz, de attól sűrűn bibircses magja és rövidebb pálhái alap­ján biztosan elkülöníthető. A hazai példányok a sötétbarna magvú subsp. albensis-hez tartoznak.

    PDF
    350
  • A bagolyfű (Glaux maritima) a Kárpát-medencében
    10-20
    Megtekintések száma:
    335

    A 21. század fordulójára vált ismertté a bagolyfűről, hogy nem csak aktuális kárpát-medencei elterjedése nem ismert, de magyarországi élőhelyi viszonyait sem tanulmányozta senki. E dolgozatban áttekintem a faj jelenlegi általános elterjedését, irodalmi és herbáriumi adatok alapján részletesen, tájegységenként felsorolom egykori és jelenlegi ismert termőhelyeit a Kárpát-medencében, köztük a nemrég megtalált új lelőhelyeket is. Az élőhelyi jellemzőket 10 társulástani felvétel elemzése és irodalmi adatok alapján foglalom össze. A bagolyfű a mérsékelt övi tengerpartokon és a szárazföldek kontinentális klímájú belső területein fordul elő, így elterjedése alapján cirkumboreális faj, erősen diszjunkt areával. A Kárpát-medencében jelenleg a Szepességben (Szlovákia), a Mezőföl­dön (Magyaror­szág) és Erdélyben (Románia) találhatók csak állományai. A korábban ismert erdélyi, felvidéki és hazai lelőhelyeinek nagyrészé­ről eltűnt, illetve az 1960-es évek óta nincs azokról semmiféle információ. A bagolyfű a Kárpát-medencében a szikes-sós talajú mocsárrétek növénye. Gyakoribb kísérőfajainak jelentős része sótűrő, eurázsiai vagy kontinentális elterjedésű mocsárréti növény. Hasonló jellegű élő­helyeken él Mongóliá­ban és Észak-Amerikában is. A nálunk előforduló társfajai közül több az Északi-Kárpátokban, Mongóli­ában és Utah-ban is megtalálható. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a bagolyfű a 20. század végére a Kárpát-medence egyik ritka és veszélyeztetett fajává vált. Termőhelyei­nek növényzete nem nyújt magyarázatot arra, hogy a Dunától keletre miért hiányzik ez a faj.

    PDF
    406
  • Néhány kiegészítés a Jászság flórájához
    21–30
    Megtekintések száma:
    326

    Magyarország Flóratérképezési Programja során 2012-ben 9 kvadrát felmérését vé­geztem el a Jászságban. Az adatgyűjtést 2020-ban kiegészítettem. Cikkemben az érdekesebb, regionáli­san fontos florisztikai adatokat közlöm 68 edényes növényfajra vonatkozóan. Közöttük vannak idegen­honos taxonok (pl. Alopecurus myosuroides, Amaranthus deflexus, Juncus tenuis, Phytolacca esculenta) országosan (Silene bupleuroides), vagy regionálisan ritka fajok (pl. Coronopus squamatus, Linaria biebersteinii), a térség egykori erdeinek túlélői (pl. Clematis recta, Elymus caninus, Melica altissima, Sisymbrium strictissimum) és ritka gyomok (pl. Aegilops cylindrica, Bupleurum affine, Myagrum perfolia­tum). Bemutatok egy szikes fajokban gazdag műút menti padkát is (Artemisia santonicum, Chenopodium chenopo­dioides, Hordeum hystrix, Plantago maritima).

    PDF
    368
  • Florisztikai adatok Észak-Magyarországról II. Északi-Cserehát és Felső-Bódva-völgy
    31–48
    Megtekintések száma:
    304

    Összeállításunkban az Északi-Cserehát és a Felső-Bódva-völgy területéről 1995 és 2020 között gyűjtött, korábbi publikációinkból kimaradt adatainkat közöljük, 123 fajra vonatkozóan. Publikáljuk néhány, a területről eddig nem közölt, vagy ritka faj adatát (pl. Artemisia annua, Genista pilosa, Ranunculus flammula, Scorzonera purpurea, Silene noctiflora), illetve kitérünk olyan adathiányos, de gyakoribb fajra is, mint a Carex remota, Cirsium pannonicum, Cyperus fuscus, Melampyrum cristatum. Néhány védett faj (Dactylorhiza incarnata, Eriophorum angustifolium, Lycopodium clavatum) új lelőhelyére is rábukkantunk.

    PDF
    326
  • A Duna–Tisza köze gyertyános-tölgyesei (Convallario-Carpinetum Kevey 2008)
    49–76
    Megtekintések száma:
    228

    Jelen tanulmány 25 cönológiai felvétellel mutatja be a Duna-Tisza köze homoki gyer­tyános-tölgyeseinek társulási viszonyait. Erősen fragmentált és izolált állományai a homokhátak mé­lyedéseiben, horpadásaiban fordulnak elő. Faji összetételük a hagyományos és sokváltozós statisztikai elemzési eredmények szerint a Nyírségből leírt homoki gyertyános-tölgyesekkel (Convallario-Carpinetum Kevey 2008) azonosíthatók.

    PDF
    257
  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XII.
    77-84
    Megtekintések száma:
    516

    Jelen dolgozatunk a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza térképei­hez tartalmaz kiegészítő adatokat, elsősorban az Alföld és a Dunántúl területéről. A részletes adatokat elektronikus mellékletben közöljük. E florisztikai adatok a közép-európai flóratérképezés raszterháló­zatának 149 kvadrátját érintik. 460 fajról közlünk összesen 1325 elterjedési adatot. Közülük kiemelke­dő jelentőségű a Phegopteris connectilis megjelenése a Vértesalján, a Sternbergia colchiciflora és a Corydalis solida Duna–Tisza közi előfordulása, valamint az Euphorbia angulata és a Potentilla alba előkerülése a Nyírségben. Mindezeken kívül közleményünkben számos ritkább taxon új előfordulása található.

    PDF
    449
  • Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához XIII.
    85-88
    Megtekintések száma:
    58001

    Munkánk azon közleménysorozat tizenharmadik tagja, amely előfordulási adatok rend­szeres közlésével egészíti ki a Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza című kiad­vány előfordulási térképeit. Ezúttal összesen 1307 előfordulási adattal járulunk hozzá a hazánkban előforduló hajtásos növények elterjedésének pontosabb ismeretéhez. Összesen 634 edényes taxon előfordulási tér­képéhez szolgáltatunk lelőhely adatokat, melyek 256 kvadrátban oszlanak meg. Az adatok eloszlása disz­perz jelleget mutat, amely az adatgyűjtés egyenetlenségéből adódik. Az felsorolás­ban szereplő fajok több­sége az Alföld, az Északi-Magyarországi-Középhegység és a Kisalföld nagytájak­ról származik. Az enumerá­cióban szerepeltetünk ritka honos fajokat, ritka, vagy adathiányos adventív fajokat és szubspontán megje­lenő honos fajokat, vonalas létesítmények mellett terjedő adventív, és szubspontán megjelenő honos fajokat, és az országban elterjedt, de az atlaszban alulreprezentált taxo­nokat is.

    PDF
    477
  • Szerkesztői közlemény
    89-90
    Megtekintések száma:
    341

    A szerkesztői közlemény röviden áttekinti a problémákat, amelyek miatt a "Pótlások Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlaszához" c. cikksorozat felfüggesztése mellett döntöttünk.

    PDF
    264

Rövid közlemények

  • Botrychium lunaria a Mecsekben
    91-92
    Megtekintések száma:
    260

    2020. június 1-én a Botrychium lunaria (L.) Sw. egyetlen töve került elő a Mecsek hegység egyik Pécs feletti, árnyas dolomitsziklagyep foltjában. A Mecsek flórájára új faj élőhelyi körül­ményeit egy cönológiai felvétel szemlélteti.

    PDF
    278
  • Asplenium ceterach s.str. és Polystichum aculeatum az egri vár másolatának romjain, a Pilisben
    93-94
    Megtekintések száma:
    246

    2020. decemberében a Pilis hegységhez tartozó egri vár másolatának egyik ÉNy-i ki­tettségű, habarccsal kötött homokkő falán öt páfrányfaj kicsiny populációjára bukkantunk. 15 tő Asplenium ceterach L. (s.str.), 1 tő Polystichum aculeatum (L.) Roth mellett 1 tő Asplenium trichomanes L., számos Asplenium ruta-muraria (L.) Hoffm. és egyetlen tő Dryopteris filix-mas (L.) Schott is előkerült. Az Asplenium ceterach s.str., a Pilis hegységre új faj, feltehetően a közeli, budai-hegységi (Remete-szurdok) állománynak legkésőbb 5–10 évvel ezelőtt megtelepedett származékáról lehet szó.

    PDF
    234
  • Kiegészítések az Orobanche reticulata biológiájához és hazai elterjedéséhez
    95-98
    Megtekintések száma:
    434

    A közlemény az Orobanche reticulata néhány új magyarországi adatáról számol be. A fajt a szakirodalomban ismeretlen gazdanövényről, Carduus hamulosus-ról gyűjtöttük a Keleti-Bakonyban, a Bér-hegyen. A Magyarországon általában májustól júliusig virágzó faj életmenetéhez érdekes adalék egy extrém csapadékos év (2010) enyhe őszén megfigyelt késői, októberi virágzása is. Egy másik populáció (Vértes hegység, Magyaralmás) érdekessége annak tömegessége. Itt az O. reticulata 2020 nyarán egy, az előző évben beszántásra került természetes szárazgyep élőhely parlag­ján jelent meg nagy tömegben (több száz egyed), Carduus nutans subsp. leiophyllus és Carduus acanthoides gazdanövényen. A fajt néhány olyan flóratérképezési kvadrátból is közöljük a Dunántúli-középhegység, Külső-Somogy és Mezőföld területéről, ahol eddig nem volt ismert.

    PDF
    245
  • A csókalábú útifű (Plantago coronopus) 2020-ban felfedezett újabb lelőhelyei
    99-101
    Megtekintések száma:
    292

    A folytatódó adatgyűjtés eredményeként 2020-ban a csókalábú útifű (Plantago coronopus L.) újabb lelőhelyei kerültek elő. Számos új előfordulása található az eddig ismert lelőhelyek­től távol, amely bizonyítja, hogy a faj továbbra is intenzív terjedési szakaszban van. KEF-alapú előfordu­lásainak száma aktuálisan 90. Minden új megfigyelése az útpadkát kísérő keskeny növényzeti sávból származik, kivétel ez alól a szombathelyi, ahol egy forgalmas bevásárlóközpont parkolójában a dísz­kövezet résében jelent meg.

    PDF
    230
  • Epipactis exilis előkerülése a Börzsönyből
    102-103
    Megtekintések száma:
    228

    2020. augusztus 21-én Börzsönyben a Szén-patak mentén, bükkösben, egy időszakos vízfolyás szélén előkerült hét tő Epipactis exilis. A faj hazánkban igen ritka, fokozottan védett, a börzsönyi az ötödik ismert lelőhelye. Új a hegység flórájára.

    PDF
    238
  • Új Epipactis fajok a Vértes flórájában
    104-105
    Megtekintések száma:
    240

    Célirányos kutatás eredményeként 2020-ban a Vértes flórájára nézve három új nőszőfű-faj került elő: Epipactis pontica Taubenheim, Epipactis moravica Batoušek, Epipactis pseudopurpurata Mered’a. Mindhárom idős, üde bükkös vagy bükkelegyes állományból.

    PDF
    298
  • A Leymus arenarius előfordulása a Kiskunságban
    106-108
    Megtekintések száma:
    242

    Egy idegenhonos, évelő fűfaj, a buckalakó partirozs (Leymus arenarius (L.) Hochst.) hat kivadult állományát találtuk a Kiskunságban. A fajnak a Nagyalföldről eddig még nem volt adata. A leg­több előfordulás több száz négyzetméter kiterjedésű, néhány esetben a faj szinte monodomináns állo­mányt alkot, és az egyik állomány már egy nyílt homokpusztagyepben is megjelent. Feltételezésünk sze­rint ez a faj a Duna–Tisza közi homokhátságon akár inváziós fajjá is válhat.

    PDF
    309
  • Irodalmi figyelő
    109-110
    Megtekintések száma:
    187

    Bartha D. (szerk.) (2019): Vörös Lista – Magyarország fa- és cserjefajai. Soproni Egyetemi Kiadó, Sopron, 59 pp. ISBN 978-963-334-328-9

    Bartha D. (szerk.) (2020): Fekete Lista. Magyarország inváziós fa- és cserjefajai. ● Szürke Lista. Magyarország potenciálisan inváziós fa- és cserjefajai. Soproni Egyetemi Kiadó, Sopron, 84 pp. ISBN 978-963-334-357-9

    PDF
    163