• 180 éve született dr. Waisbecker Antal

  179–192

  Balogh Lajos

  Keszei Balázs

  Megtekintések száma:

  163

  Dr. Waisbecker Antal Vas vármegye tisztifőorvosa és a XIX–XX. század fordulóján a megye legjelentősebb botanikusa volt. A megye botanikai monográfiáját jegyző Borbás Vincét is jelentős florisztikai adatokkal segítette. Tanulmányaiban többek között feldolgozta Vas megye harasztjait és Kőszeg vidékének edényes növényeit. Érdemeket szerzett a sások ismerete terén, különösen a Carex fritschii leírásával. Adományozott növénygyűjteményével a Vasvármegyei, ma Savaria Múzeum Természettudományi Osztályának egyik alapítója (SAMU). Gyűjteményének másik része a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárában (BP) található.

  PDF

  91

• Bruchia flexuosa (Schwägr.) Müll. Hal.: egy igazi különlegesség a magyar mohaflórában

  193-201

  Németh Csaba

  Mesterházy Attila

  Megtekintések száma:

  140

  A Bruchia flexuosa egy holarktikus faj észak-amerikai elterjedési centrummal. Az amerikai kontinensen kívül ez idáig csak Japánból jelezték kettő, valamint Európából négy előfordulását (Olaszország, Ausztria, Szlovénia, Horvátország). A recens japán előfordulások mellett az európai adatok – az 1987-ben talált horvátot leszámítva – mind a 19. századból származnak. Az újonnan felfedezett Barcs környéki populáció a faj ötödik észlelése Európában és a hetedik az észak-amerikai térségen kívül.

  PDF

  58

• A veszélyeztetett Anacamptodon splachnoides (Froel. ex Brid.) Brid. új adata a Bükk-hegységből

  202-205

  Szűcs Péter

  József Júlia

  Papp Viktor Gábor

  Kutszegi Gergely

  Megtekintések száma:

  163

  A szerzők a veszélyeztetett Anacamptodon splachnoides (Froel. ex Brid.) Brid. mohafaj új adatát közlik a Bükk-hegységből, egy Varbó község melletti cseres–kocsánytalan tölgyesből. E veszélyeztetett lombosmohafaj kis populációját egy élő Quercus cerris fa gyökfőjének üregében azonosították.

  PDF

  74

• Mohaflorisztikai vizsgálatok az egykori almásfüzitői timföldgyár környékén

  206-212

  Szűcs Péter

  Megtekintések száma:

  125

  A 2012–2014 közötti időszakban végzett mohaflorsztikai kutatások eredményeképpen összesen 46 mohafaj azonosítása történt meg az almásfüzitői timföldgyár környékéről, melyek közül 15 taxon új Almásfüzitőre. Az ezredforduló előtti évtizedekben intenzív termelést folytató, mára felhagyott ipari gyáregység és a hozzá kapcsolódó területek különféle mesterséges élőhelyein a közönséges fajok mellett természetvédelmi szempontból figyelmet érdemlő (Brachythecium albicans, Brachythecium tommasinii, Rhyncostegium murale) és veszélyeztetettség közeli (Aloina aloides, Brachythecium glareosum, Dicranella staphylina, Didymodon insulatus, Orthotrichum pumilum) mohataxonok is megtalálják életfeltételeiket.

  PDF

  54

• Kiegészítések a Nyugat-Dunántúl flórájának ismeretéhez

  213-234

  Mesterházy Attila

  Kulcsár László

  Megtekintések száma:

  145

  Cikkünkben az elmúlt közel 10 évben a Nyugat-Dunántúlon végzett florisztikai kutatásaink eredményeit ősszegezzük. Munkánkban törekedtünk a Nyugat-Dunántúl területén előforduló ritka, kevés irodalmi adattal rendelkező vagy növényföldrajzi szempontból érdekesebb taxonok adatainak közlésére. A cikkben szereplő enumeráció 98 taxon 172 előfordulási adatát közli. A kutatás során előkerült a Nyugat-Dunántúl flórájára nézve 9 új faj, melyek közül 3 faj tekinthető őshonosnak [Oenanthe banatica Heuff., Koeleria pyramidata (Lam.) P.Beauv., Polycnemum majus A. Braun.], míg 6 faj valószínűleg adventív megtelepedés eredménye [Artemisia annua L., Fallopia sachalinensis (F. Schmidt) Ronse Decr., Rumex pulcher L., Cerasus vulgaris Mill. subsp. acida (Dumort.) Dostál, Salvia austriaca Jacq., Digitalis lanata Ehrh.]. A cikkben szereplő további taxonok döntően őshonos növények, többségük védett vagy természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű, ezért monitorozásuk javasolt. Több, a régióban még ritka adventív faj lelőhelyét ismertetjük (például Calepina irregularis Adans.). Számos, növényföldrajzi szempontból jelentős fajról közlünk adatokat, elősegítve ezzel elterjedésük pontosabb megismerését. Az ismertetésre kerülő taxonok leginkább természetes vagy féltermészetes élőhelyeken fordulnak elő, de néhány ritka, extenzív szántókhoz vagy szünantróp élőhelyekhez köthető ritka gyom [például Coronopus squamatus (Forssk.) Asch., Thesium dollineri Murb.] előfordulásáról is beszámolunk.

  PDF

  97

• Adatok a Kisalföld flórájához és növényföldrajzához

  235-253

  Király Gergely

  Takács Gábor

  Király Angéla

  Megtekintések száma:

  143

  A Kisalföld flórája számos kistáj és növénycsoport tekintetében kifejezetten jól feltárt, de akadnak nagyon hiányosan ismert területei is, elsősorban a régió nyugati részén. A szerzők 2001–2014 közötti terepkutatásaik legfontosabb kisalföldi eredményeit adják közre a dolgozatban, amely 57 taxon adatait tartalmazza. A Kisalföld magyarországi oldalára új 5 faj (Brachypodium rupestre, Bromus ramosus, Hypericum dubium, Lathyrus sphaericus, Tordylium maximum) felfedezése. Számos faj egyes kistájakra nézve jelent újdonságot, a legtöbb ilyen adat azokról a kistájakról származik, amelyeket korábban alig vizsgáltak (Fertő-medence, Kapuvári-sík, Mosoni-sík). Nagy jelentőségűek a Fertő-medence egyes sziki fajaival kapcsolatos megfigyelések (Carex divisa, Crypsis schoenoides, Juncus maritimus, Suaeda pannonica, S. prostrata), mivel előfordulások a Fertő magyar oldalán tisztázatlan volt. A szerzők elemezték egyes fafajok (Acer tataricum, Fraxinus ornus, Quercus petraea) őshonosságának kérdéskörét a térségben, továbbá értékelést adtak egyes védett vagy veszélyeztetett fajok (pl. Allium carinatum, Allium suaveolens, Betula pubescens, Carex strigosa, Potamogeton coloratus, Stellaria palustris) aktuális természetvédelmi helyzetéről is.

  PDF

  98

• A Viola collina Besser előfordulása a Bükkben és az Upponyi-hegységben

  254-258

  Sulyok József

  Vojtkó András

  Somlyay Lajos

  Megtekintések száma:

  158

  Herbáriumi revízió és terepi megfigyelések alapján a Viola collina Besser új bükki és upponyi-hegységi előfordulásairól adunk hírt, amelyek egyúttal a faj első publikált adatai az Északi-középhegység területéről. A 94 előfordulási adatot 2007 és 2014 között gyűjtöttük. Mindezek alapján közöljük a faj regionális elterjedési térképét, valamint röviden jellemezzük a növény élőhelyi és társulástani preferenciáját.

  PDF

  50

• Kárpáti, erdélyi, dácikus és pannon endemikus fajok a Szilágyság flórájában

  259-267

  Negrean Gavril

  Karácsonyi Károly

  Szatmari Paul-Marian

  Megtekintések száma:

  158

  Az Erdélyi-medence és az alföldi pannon flóratartomány között elterülő romániai Szilágyság növénytakarójában az európai fajok mellett, a különböző földrajzi eredetű flóraelemek százalékos aránya igen magas. Ezek közül kiemeljük a keleti eredetű kontinentális, valamint a déli szubmediterrán jellegűek itteni széleskörű elterjedését. Jelentős számmal vannak képviselve az alább elemzett kárpáti (Aconitum moldavicum Hacq., Symphytum cordatum Waldst. & Kit.), erdélyi (Cephalaria radiata Griseb. & Schenk, Onosma pseudoarenaria Schur subsp. pseudoarenaria), dácikus (Helleborus purpurascens Waldst. & Kit., Phyteuma tetramerum Schur) és pannon (Centaurea sadleriana Janka), endemikus valamint szubendemikus fajok is, amelyek igen különböző jellegű termőhelyeken jelentkeznek.

  PDF

  103

• Az év vadvirága 2014-ben: a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.)

  268-285

  Takács Attila

  Nagy Timea

  Salamon-Albert Éva

  Molnár V. Attila

  Megtekintések száma:

  189

  Jelen közlemény áttekintést nyújt a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) nevezéktanáról, rendszertanáról, alak- és szövettanáról, életciklusáról, fenológiájáról, szaporodásbiológiájáról, élőhelyválasztásáról, biotikus interakcióiról, hatóanyagairól, mikroszaporításáról, felhasználási lehetőségeiről és veszélyeztetettségéről. Saját megfigyelések és mérési eredmények alapján közlünk adatokat a növény levéltulajdonságairól, fenológiájáról, magképzési sikeréről, ezermagtömegéről, csirázási és növekedési erélyéről valamint termőhelyeinek talajadottságairól.

  PDF

  83

• Növényi jellegek és alkalmazásuk növényökológiai kutatásokban I.: Történeti áttekintés, jelleg típusok, módszertan és adatbázisok

  286-299

  E. Vojtkó Anna

  Lukács Balázs András

  Megtekintések száma:

  139

  A növényi funkcionális jellegek kutatásának aktualitását mi sem jelzi jobban, mint az a több mint 5000 publikáció, mely az utóbbi 15 évben megjelent a témában. A közösségi ökológia számára ma már nélkülözhetetlen a fajok szintjén túlmutató funkcionális csoportok alkalmazása, ahol a növényeket taxonómiai minőségük helyett funkcionális jellegeik alapján vizsgálják. Jelen dolgozatban bemutatjuk a növényökológiában leggyakrabban alkalmazott növényi jellegeket, típusaikat valamint az általuk meghatározott növényi stratégiákat. Szót ejtünk a jellegek egységes mérésének módszertanáról, illetve bemutatjuk a legfontosabb jellegadatbázisokat, és azok alkalmazási lehetőségeit. Jelen dolgozatot a téma bevezetésének szánjuk, amit később olyan írások követhetnek, amelyek részletesen foglalkoznak a funkcionális jellegek gyakorlatban történő alkalmazásának lehetőségeivel.

  PDF

  127

Rövid közlemények

• Apró közlemények

  300-310

  Bauer Norbert

  Balogh Lajos

  Bezeczky Árpád

  Nagy József

  Deák Balázs

  Kiss Orsolya

  Valkó Orsolya

  Schmidt Dávid

  Török Péter

  Szűcs Péter

  Kovács Dániel

  Lengyel Attila

  Máté András

  Somlyay Lajos

  Megtekintések száma:

  616

  1. Az Apium repens (Jacq.) Lagasca új előfordulása a Szigetközben

  2. A Limonium gmelinii (Willd.) Kuntze subsp. hungaricum (Klokov) Soó alkalmi megjelenései útpadkákon

  3. Az Asparagus verticillatus L. elvadulásának első hazai adatáról

  4. A Digitalis lanata Ehrh. új előfordulása Kemencén (Börzsöny)

  5. Balkáni csillagvirág (Prospero paratheticum Speta) első előfordulási adata a Duna–Tisza-közén

  6. Néhány érdekesebb növényfaj megjelenése a Duna 2013. évi nagy árvize után a Szigetköz hullámterében

  7. Az adventív ágas falgyom (Parietaria judaica L.) újabb előfordulási adata Debrecenből

  8. Kindbergia praelonga (Hedw.) Ochyra Sopron város mohaflórájában

  9. Adatok a Plantago coronopus L. hazai elterjedéséhez

  10. A csipkés gyöngyvessző (Spiraea crenata L.) egykori kunpeszéri előfordulásáról

  11. A Spiraea crenata L. sas-hegyi (Budai-hegység) felfedezésének története

  PDF

  95

• Utószó

  311-312

  Takács Attila

  Molnár V. Attila

  Megtekintések száma:

  374

  -

  PDF

  57