Keresés

Keresési eredmények

• A tanulmányi szerződés munkaerő-piaci és jogi megközelítésből

  29-34

  Pándiné Bakos Eszter

  Megtekintések száma:

  100

  Napjaink munkaerő-piaci igényeinek kielégítése érdekében a munkáltatók és a munkavállalók egyre gyakrabban tanulmányi szerződést kötnek, amely számos előnyt kovácsolhat mind a két fél részére. Minderre tekintettel a szerző célja egyrészt összefoglalni a vizsgált szerződés szükségességét és előnyeit munkaerő-piaci megközelítésből, másrészt bemutatni a tanulmányi szerződés hatályos jogi szabályozását, illetve rávilágítani azon kérdésekre, amelyekben a feleknek érdemes megállapodniuk a szerződés kötelező tartalmi elemein túl annak érdekében, hogy megfelelő garanciális szabályokkal legyen mind a két szerződő fél körülbástyázva és mindkettejük a lehető legtöbb előnyt aknázza ki a vizsgált kontraktusból.

• Műszaki-, agrár,- és informatikus diplomák értéke a munkaerőpiacon

  4-22

  Szűcs Róbert Sándor

  Pólya Éva

  Horváth Marianna

  Megtekintések száma:

  141

  Napjainkban a pályakezdők növekvő munkanélküliségi rátája komoly problémát jelent. A diploma és bizonyítvány már nem elegendő a munkaerőpiacon, ugyanakkor tény, hogy a munkanélküliségi ráta alacsonyabb a diplomások korében, mint a nemzetgazdaság átlagos értéke. Írásunk a műszaki,- agrár,- és informatikai diplomák munkaerőpiaci értékét mutatja be.

• Felnőttoktatásban résztvevő nők munkaerő-piaci vizsgálata Miskolcon

  260-270

  Hajdú Dávid

  Koncz Gábor

  Megtekintések száma:

  151

  A tanulmány a felnőttoktatás hatását vizsgálja a Miskolci kistérségben élő nők munkaerő-piaci helyzetére vonatkozóan. Kutatásunk elején több hipotézist is felállítottunk, aminek bizonyítására irodalomelemzést, statisztikai adatok analizálását és kérdőíves vizsgálatot használtunk. A vizsgálatot a Miskolci kistérségben élő 18 éves kor feletti gazdaságilag aktív nők körében végeztük, összesen 200 fő került megkérdezésre. A rendelkezésre álló adatok feldolgozásához az IBM SPSS Statistics 20 és Microsoft Excel 2007 programot használtuk fel. Kutatásunk célja az volt, hogy igazoljuk, a Miskolci kistérségben élők nők munkaerő-piaci helyzetére nincs kellő ráhatással a felnőttképzés. A kérdőíves vizsgálat eredményei azt igazolták, hogy bár érdeklődés van a
  felnőttképzések iránt, a kereslet és kínálat nincs összhangban. Az állam vagy nem támogatja a képzéseket vagy nincs olyan képzés, amivel szakmájában tovább tudna fejlődni és ennek hatására több forráshoz tudna jutni életminőségének javítására az abban résztvevő. A tanulmány ezért ebben az összetett témában javaslatokat kíván tenni a térség felzárkóztatására, a munkanélküliség csökkentésére, a nők hátrányosságának enyhítésére és a felnőttoktatás hatásfokának javítására vonatkozóan.

• Szakképzés, munkaerőpiac és bevándorlás-politika Oroszországban

  66-71

  Molchanov Igor

  Megtekintések száma:

  107

  A bevándorlás a munkaerőpiac szempontjából az oroszországi munkaerőpiac meghatározó tényezőjévé vált az utóbbi időben. A bevándorláspolitika főbb feladatai: a munkaerőhiány kompenzálása, amely a demográfiai problémák és a lakosság elöregedésével van összefügg ésben; a tartós munkaerő-kereslet kielégítése egyes gazdasági szektorokban; az innovációsberuházási folyamatok kvaliÞ kált munkaerő-ellátásának biztosítása; az igényelt szakmák
  megfelelő képesítés szakemberei felkészítésének megszervezése; a rövidtávú képzetlen munkaerő-bevándorlás korlátozása; a szükséges feltételek megteremtése és a lehetőségek kiszélesítése az üzleti céllal történő bevándorlás számára.

• Szakképzés, munkaerőpiac és bevándorlás-politika Oroszországban

  42-46

  Molchanov Igor

  Megtekintések száma:

  108

  A bevándorlás a munkaerőpiac szempontjából az oroszországi munkaerőpiac meghatározó tényezőjévé vált az utóbbi időben. A bevándorláspolitika főbb feladatai: a munkaerőhiány kompenzálása, amely a demográfiai problémák és a lakosság elöregedésével van összefüggésben; a tartós munkaerő-kereslet
  kielégítése egyes gazdasági szektorokban; az innovációs-beruházási folyamatok kvalifikált munkaerő-ellátásának biztosítása; az igényelt szakmák megfelelő képesítésű szakemberei felkészítésének megszervezése; a rövidtávú képzetlen munkaerő-bevándorlás korlátozása; a szükséges feltételek megteremtése és a lehetőségek kiszélesítése az üzleti céllal történő bevándorlás számára.

• A beszédkészség fejlesztése a pilot-kurzusokban a munkaerőpiaci igényfelmérés eredményei tükrében

  68-75

  Busi Beáta

  Kiscsatári Edit

  Megtekintések száma:

  97

  A Szolnoki Főiskola 2013-ban végzett munkaerőpiaci igényfelméréséből kiderült, hogy a munkáltatók leginkább az idegen nyelv biztonságos, tárgyalóképes használatát hiányolják a pályakezdőktől. A kutatás eredménye alapján megtörtént a tantárgyak gyakorlatorientáltabb irányba történő fejlesztése.  Előadásunkban a kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztésének lehetőségeivel foglalkozunk az újonnan kialakított pilot kurzusokban. Áttekintjük a beszédkészségnek, mint a kommunikációs folyamat legfontosabb feltételének fázisait, annak fejlesztési szakaszaira jellemző feladattípusokat, a szókincstanítás stratégiáit – néhány, a pilot kurzuson használt tankönyvsorozatból (Alltag, Beruf & Co.) vett német nyelvű példa bemutatásával. 

• A felsőfokú turizmusoktatás stakeholdereinek ellentmondó elvárásai a fejlesztendő kompetenciák terén

  126-141

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  126

  A turizmus és vendéglátás ágazat jelentős szerepet tölt be a nemzetgazdaságban magas munkaerő-intenzitása, külföldi valutabevételgeneráló képessége, s multiplikatív hatása révén, amellyel az egyes desztinációkban a helyi gazdaság teljesítményére is pozitív hatást fejt ki. A turisztikai munkaerőpiac széles körben alkalmaz munkaerőt a képzetlentől a magas képzettségi szinttel rendelkezőkig. A turisztikai felsőoktatás rendszere hazánkban nemzeti szinten szabályozott, s az akkreditáció okán a turisztikai felsőfokú oktatásban végzettek elismert szakmai végzettséggel kerülnek a munkaerőpiacra. A Bologna-rendszer bevezetése előtt két főiskolai szintű turisztikai képzés indítására volt az intézményeknek lehetőségük, az Idegenforgalom-szálloda és Vendéglátó és szálloda szakokat 2006-ban váltották az egybevont Turizmus-Vendéglátás alapképzések. Jelen cikk egy kérdőíves kutatás eredményeit kívánja bemutatni, amelyet a Turizmus-Vendéglátás alapszak képzési sajátosságainak érintettjeinek - végzős Turizmus-Vendéglátás szakos hallgatók, a szak oktatói illetve turisztikai szakemberek, akik a végzősök leendő munkáltatói - véleményét vizsgálta. A kutatás fő célja az érintettek személyes és szervezeti elvárásait a turizmusvendéglátás területén folyó alapképzés során fejlesztendő kompetenciákra vonatkozóan. A hallgatók többségének véleménye azt tükrözi, hogy a képzéstől elsősorban olyan kompetenciák fejlesztését várják, amelyek képessé teszik őket menedzseri pozíciók betöltésére vagy mesterszintű képzésben való továbbtanulásra. Habár olyan generikus kompetenciák, mint a kommunikáció idegen nyelven, szociális érzékenység, problémamegoldó képesség vagy kreativitás, jelentős mértékben befolyásolják a turisztikai munkavégzés során nyújtott teljesítményt, a hallgatók nem vélték különösen fontosnak. A fent említett kompetenciákat mind az oktatók, mind a turisztikai szakemberek elengedhetetlennek értékelték, noha eme kompetenciák fejlesztése nincs a bachelor szintű turisztikai oktatás fókuszában Magyarországon. Nem csak a turisztikai képző  intézmények, hanem a turisztikai vállalkozások is szakmai gyakorlati lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára, a hallgatók mindkét helyszínt fontosnak vélték a kompetenciafejlesztés szempontjából. A kapott
  eredmények mindhárom érintetti kör számára hasznosak lehetnek, illetve segíthetnek a képzési program felelőseinek illetve az intézményi döntéshozóknak a szak fejlesztésében.

• Vissza a munka világába: A közfoglalkoztatás útján Jász-Nagykun-Szolnok megyében

  96-104

  Bacsik Mária

  Megtekintések száma:

  53

  Az Amerikai Egyesült Államokban 2008 őszén kirobbanó világgazdasági válság hazánk gazdaságára és munkaerő-piacára is súlyos csapást mért. Az ország elmaradottabb keleti területein, köztük Jász-Nagykun-Szolnok megyében a gazdasági válság tovább erősített e a kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetet. Az egyre növekvő munkanélküliség mérséklése céljából a foglalkoztatáspolitika számos munkaerő-piaci eszközt alkalmaz, amelyek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a közfoglalkoztatás. Tudományos diákköri dolgozatomban a közfoglalkoztatás munkanélküliség kezelésében betöltött szerepét vizsgáltam. A dolgozatban arra kerestem a választ, hogy képes-e a közfoglalkoztatás hatékonyan kezelni a munkanélküliséget és csökkenteni a tartós munkanélküliséget. A kutatás során a vizsgált időszak (2009-2011) két legfontosabb, a korábbi évekhez viszonyítva legnagyobb munkaerőt megmozgató közfoglalkoztatási
  programjait, az Út a munkához és a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programot tanulmányoztam. Ezt követően elkészítettem az általam felállított szempontrendszer alapján a két program összehasonlító elemzését kiemelve a két program erős és gyenge pontjait. A kutatásomat a szakirodalom, a tanulmányok, a szakfolyóiratok és a nemzetközi sajtóban megjelent szakcikkek és internetes források felhasználásával végeztem el.

• Szándék és valóság: roma fiatalok a felsőoktatásban

  5-13

  Csillei Béla

  Megtekintések száma:

  76

  Fel vagyunk-e készülve arra, hogy komoly létszámban jelennek meg roma fi atalok a felsőoktatásban? Készen áll-e a munkaerő-piac ennek az újonnan megjelenő diplomás csoportnak a befogadására? Rendelkeznek-e majd ezek a fiatalok a felsőoktatásban elsajátított romológiai ismeretekkel? Tudjuk-e, milyenek a romák?

• Megtartás-menedzsment sajátosságai hazai kutatási tapasztalatok tükrében

  113-122

  Szopos Edina-Cecília

  Megtekintések száma:

  177

  Az elmúlt időszak változásai, mind a makro- mind a mikrokörnyezetben kihívást jelentenek a szervezetek számára a munkaerő toborzása és megtartása terén. A tanulmány célja, hogy feltárja és elemezze azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek hatással vannak a munkaerő-megtartására.  További célja, hogy feltárja a hazai munkaerőpiac sajátosságait, valamint a vállalatok megtartás-menedzsment gyakorlatait. A tényezők feltárása és összegyűjtése érdekében egy szisztematikus irodalmi áttekintést végeztem a Google Scholar, az MTMT, a Web of Science és a Közszolgálati Online Lexikon adatbázisokban, olyan tanulmányokat vizsgálva, amelyek a 2020-2023. közötti időszakban jelentek meg. A kutatás eredményei alapján megállapítható, hogy kulcsfontosságú a munkaerő-megtartása szempontjából az, hogy előtérbe helyezzék a dolgozók jólétének biztosítását. Fontos, hogy olyan építő, támogató munkahelyi környezetet teremtsenek a szervezetek, ahol a munkavállalók élményekkel teli munkavégzésre képesek, és érzik, hogy megbecsülik és megfelelően bánnak velük. Emellett rendszeres visszajelzéseket kapjanak munkájukról, elégedettek legyenek a munkahelyi légkörrel, és lehetőségük legyen csapatban dolgozni, szakmailag fejlődni, valamint előrelépési lehetőségekkel rendelkezzenek.

• Módszertani paradigmaváltás a főiskolai idegennyelvoktatásban

  46-50

  Erzsébet Szekeresné Pinczés

  Megtekintések száma:

  118

  Nem könnyű áthidalni a munkaerő-piaci elvárások és a főiskolás hallgatóink idegen nyelvi kompetenciái közötti szakadékot. Igazi kihívás ez a nyelvtanár számára és egyúttal folyamatos motiváció is az újításra, tökéletesítésre. Előadásomban beszámolok azokról a próbálkozásokról, amelyek a tágabb értelemben vett blended learning főiskolai angol nyelvoktatásban történő alkalmazására irányulnak. Meggyőződésem, hogy módszertani paradigmaváltással, az info-kommunikációs technológia kiaknázásával, a kommunikatív kompetenciát fejlesztő munkaformák alkalmazásával hatékonyabbá és élvezetesebbé tehető mind a nyelvtanulás, mind az élethosszig tartó nyelvgyakorlás.

• A hazai baromfitenyésztés területi specializációjának jellemző vonásai napjainkban

  34-42

  Komarek Levente

  Megtekintések száma:

  141

  Az elmúlt évek során az Európai Unióban és hazánkban is egyre inkább előtérbe kerültek az állatfajták elhelyezkedésének területi kérdései. Hazánk egyes térségeiben eltérő állatfajtastruktúra alakult ki és egy-egy régióban különböző állatfajták váltak meghatározóvá. Az egyes állatfajták területi elhelyezkedését és fejlődését számos társadalmi-gazdasági tényező (a tenyésztés történelmi hagyományai, a tulajdonviszonyok, a munkaerő- és eszközellátottság, stb.) befolyásolja. A területileg differenciált állatfajta-struktúra esetében az egyes térségekben változó jövedelmezőséggel, humán-erőforrás felhasználással, műszaki színvonallal, más-más kockázati tényezőkkel és piaci lehetőségekkel kell számolni. A kutatási téma aktualitását fokozza, hogy napjainkban az állattenyésztés területi struktúrájának alakulása fontos kulcskérdéssé vált. Éppen ezért egyre inkább olyan hazai kutatásokra van szükség, amely elsősorban az állattenyésztés (baromfitenyésztés) szerkezeti átalakulását és annak törvényszerűségeit vizsgálja és elemzi, annak érdekében, hogy az egyes térségekben racionális és hatékonyan működő állatfajtastruktúra alakuljon ki. E mellett a modern piacgazdaságokban elvárható, hogy az egyes térségek azokra az állatfajtákra specializálódjanak, amelyek esetében kedvezőbbek a tenyésztési feltételek. Annak érdekében, hogy az elmúlt egy évtized baromfiállomány változásait (területi, szerkezeti) figyelemmel tudjuk kísérni, fontosnak tartottam megvizsgálni az egyes baromfifajták térségek szerint specializációjának időbeni alakulását.

• GENERÁCIÓSPECIFIKUS KÍNÁLATMENEDZSMENT A TURIZMUSBAN

  Kóródi Márta

  Megtekintések száma:

  232

  Mind a turisztikai szolgáltatók számára, mind a turizmusfejlesztéssel foglalkozók számára egyre nagyobb jelentőséggel bír a generációs szempontok figyelembe vétele. Klasszikusan a humán erőforrás gazdálkodással foglalkozók tevékenységében merül fel, mint a kínálat szerves részeként megjelenő személyes szolgáltatásokat nyújtó munkatársak esetében szerepet játszó tényező. A másik, de nem másodlagos szempont a kereslet generációs jellemzőivel függ össze, aminek tükröződnie kell a szolgáltatás-kínálatban is. A generációs keresleti jellemzők primer, megkérdezésen alapuló módszerrel kerülnek beazonosításra, a kínálat elemzésére megfigyeléssel kerül sor a minőségi védjeggyel jelzett négycsillagos szállodák körében. A kapott eredmények összehasonlítása a generációs igényekhez alkalmazkodás mértékére enged következtetni.

• A szakközépiskolai turisztikai oktatás Magyarországon és Finnországban – összehasonlító tanulmány

  1-7

  Mondok Anita

  Megtekintések száma:

  178

  A turizmus gyors növekedése és a munkaerő külföldre vándorlása Magyarországon is komoly munkaerőhiányt eredményezett az iparágban. A képzett és motivált munkaerő egyik kibocsátó forrása a turisztikai szakképzés rendszere, amely a rendszer tehetetlensége okán csak lassan képes reagálni a piaci folyamatokra. Mindemellett az erősen centralizált rendszer elenyésző lehetőséget biztosít a területi különbségek figyelembe vételére, hiszen a Nemzeti Alaptanterv és kapcsolódó szabályozó dokumentumai szűk mozgásteret biztosítanak az azt végrehajtó intézmények és fenntartóik számára.

  Jelen cikk a magyarországi és a finnországi turisztikai szakképzési rendszer összehasonlító vizsgálatával igyekszik megoldást találni a hazai kihívásokra. Ennek eredményeként a szerző a középszintű turisztikai oktatás fejlesztésére lehetséges alternatívákat is megfogalmaz.

• MIÉRT ELŐNYÖS A DUÁLIS KÉPZÉS A RÉSZTVEVŐK SZÁMÁRA?

  Toth Katalin

  Megtekintések száma:

  363

  Magyarországon 2015-ben intézményesített formában bevezetésre került a duális képzés.  A duális képzés a munkaerőpiac igényeire adott válasz, mely bevezetése óta egyre népszerűbb. A képzés összetett, többszereplős, így komoly feladatot jelent annak hatékony működtetése. Már most láthatóak azok a társadalmi, gazdasági folyamatok, melyek a képzés bevezetésének köszönhetően indultak el.

  A cikk a duális képzés előzményeit, jellegzetességeit, előnyeit és nehézségeit szándékozik bemutatni, a témában fellelhető szakirodalomra támaszkodva.

• Y generáció – önbizalom?

  25-32

  Dósa Ildikó

  Magyar Gézáné

  Megtekintések száma:

  131

  A „Prezentáció és Íráskészség” választható tantárgy keretében, a prezentációs technikák tanítása során az figyelhető meg, hogy a hallgatók olyan személyiségjegyei erősödnek, amelyeket versenyelőnyként értékel a munkaerőpiac, így azok kulcskompetenciaként jelennek meg. Ez az elvégzett felmérések szerint független a nyelvtől (magyar, német, angol) és független a tanár személyiségétől is. A félév során a problémamegoldások terén egyre
  önállóbbak, kreativitásuk kibontakozik, saját és társaik teljesítményét bátrabban és biztosabban ítélik meg, mindez pedig felméréseink alapján olyan mértékben növeli önbizalmukat, ami lendületet ad majd mind a további tanulmányaikhoz, mind a magabiztos fellépéshez később a munkaerőpiaci megjelenéshez, ill. állásinterjúkhoz. Tanulmányunk témája ennek a jelenségnek, módszereinknek, és mérési eredményeinknek ismertetése. 

• A TURIZMUS, MINT A VIDÉKI TÉRSÉGEK KITÖRÉSI LEHETŐSÉGE

  Kovács Edit Veronika

  Megtekintések száma:

  94

  A cikk célja a turizmus, mint a vidéki térségek fejlődését támogató jelenség bemutatása. A turizmus gazdaságra gyakorolt jótékony hatásai a beruházások és a munkaerőpiac területén is jelentkeznek. A turizmus képes pozitív hatást gyakorolni a lakosság egészségi állapotára is, nem kis részben a sportnak köszönhetően. A vidéki térségek turisztikai fejlesztései eredményeként a mezőgazdasági munkavállalással felhagyó állampolgárok a szolgáltató szektorban helyezkedhetnek el.

• A duális képzés munkaerőpiaci beágyazása, a duális képzési igények felmérése

  70-74

  Máté Zoltán

  Megtekintések száma:

  59

  .

• Magyarországi és regionális közösségi közlekedési vállalatok tudatos internetes megjelenésének netnográfiai vizsgálata

  1-12

  Farkas Attila

  Megtekintések száma:

  186

  Az elmúlt években a munkaerő felvétele és megtartása érdekében a vállalatok között erős verseny indult meg. A koronavírus járvány időszakában ez a versengés fokozódott. A munkaerőpiacon végbemenő változásokra válaszul, a munkáltatók részéről ez a kihívás új módszereket igényel, egyre inkább előtérbe került a munkáltatói márkaépítés. A kommunikációs csatornák átrendeződésével előtérbe került az online megjelenés, azon belül is a közösségi oldalak használata, mind munkaadói, mind munkavállalói részről. A kutatás tárgya a közösségi közlekedésben érdekelt vállalatok munkáltatói márkaépítése az interneten, elsősorban a közösségi oldalakon, azon belül is a népszerű Instagram oldalon. A tanulmány célja bemutatni a munkáltatói márkaépítés jelentőségét az online térben, a közösségi oldalakon megjeleníthető témákat és az adott reakciókat, az online megjelenés eredményességét és hatását. A primer kutatás során a netnográfia módszerével tártam fel közösségi vállalatok megjelenésének különbségeit és hasonlóságait nemzetközi és hazai közlekedési vállalatok körében. Az eredmények alapján megállapítható, hogy a közösségi vállalatok egyre szélesebb körben és fokozódó intenzitással használja a közösségi oldalakat számos témában, így a munkáltatói márkaépítésben is, azonban célzott megjelenéssel fokozható az eredményesség, mivel a társadalmi témák, felelősségvállalással kapcsolatos tartalmak megjelenítése, mérhető reakciókat váltanak ki. Megállapítható, hogy a közösségi média a céges tevékenységek bemutatására, identitás kialakítására, szervezeti üzenetek, értékek közvetítésére alkalmas felület.