Aktuális szám

13. évf. , 1-2. szám (2022)

Megjelent november 4, 2022

##issue.tableOfContents##


Articles

A HAZAI ELEKTROMOS AUTÓIPAR VIZSGÁLATA – FÓKUSZBAN A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

Hazánkban egyre nagyobb népszerűséget élveznek az elektromos autók, illetve az Európai Unióban is egy növekvő tendencia figyelhető meg hozzájuk kapcsolódva, hogy ha az új autó értékesítéseket vesszük figyelembe. Ennek egyik fő oka, a magyar támogatási rendszer. Tanulmányunkban részletes bemutatásra kerülnek a V4-térség kormányzatai által nyújtott elektromos autókra szánt támogatási rendszerek felépítése, illetve részletes bemutatásra kerül ezeknek hatékonysága is. A kutatási munka során szekunder adatelemzéseket végeztünk és részletesen megvizsgáltuk, az elektromobilitás népszerüsödésének okait.

19
14
HAL ÉS HALÁSZATI TERMÉKEKKEL KAPCSOLATOS HAZAI FOGYASZTÓI SZOKÁSOK, TRENDEK

A globalizációnak hatására a hal- és halászati termékek fogyasztása is fellendült, köszönhetően az import termékek megjelenésének. Mára már elmondható, hogy számos halfaj és feldolgozási formában áll nap mint nap a fogyasztók rendelkezésére. Ennek köszönhetően megváltoztak a fogyasztói szokások és egyre inkább előtérbe kerül az egészséges étrendbe beépülő haltermékek fogyasztása. A cikk célja, hogy bemutassa a hal- és halászati termékekkel kapcsolatos fogyasztói szokásokat, attitűdöket világ, Európai Uniós, valamint hazai szinten egyaránt.

46
50
HAZAI RENDEZÉSŰ NEMZETKÖZI SPORTESEMÉNYRŐL VALÓ TÁVOLMARADÁS OKAINAK FELTÁRÁSA

A sportvállalkozások központi terméke a sportesemény, a hivatásos sport központi terméke pedig a nemzetközi sportesemények. A sportesemények legfontosabb szereplője a fogyasztó, aktív és passzív egyaránt. Kutatásomban a passzív sportfogyasztókat vizsgáltam. Szerettem volna képet kapni arról, hogy bár figyelemmel kísérik a sporteseményt, mi a fő oka vagy okai a sportrendezvényről történő távolmaradásnak illetve mi volt legkevésbé hatással erre. A vizsgálat tárgya voltak az UEFA 2020 Labdarúgó Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzései. A kérdőíves vizsgálat online formában zajlott hólabda módszerrel. A kérdőív összeállításánál korábbi passzív sportfogyasztást vizsgáló kérdőíveket vettem alapul. Közel 150 válasz érkezett. A kitöltők jellemzően a 18-25 éves korosztályból kerültek ki, közel azonos arányban voltak férfiak és nők. Lakóhely alapján főként városiak, akik átlagos jövedelemmel rendelkeznek. A távolmaradás legfőbb okainak a magas jegyárakat, a részvétel magas járulékos költségeit, behatárolt szabadon elkölthető jövedelmet, egyéb szórakozási alternatívákat és a kényelmet jelölték meg. Legkevésbé a védettségi igazolvány hiánya befolyásolta a kitöltőket a távolmaradásban. Ezen minta alapján érdemes lehet a stadionokban további kiegészítő szolgáltatásokat nyújtani a mérkőzés idején kívül, akár a félidőben (halftime show), amik esetleg alternatív szórakozási lehetőséget biztosíthatnak, a mérkőzések színvonalát emelhetik, illetve nőknek, pároknak jegy és/vagy bérlet akció kialakítása is hatékony lehet. A kitöltők közel fele teljes mértékben támogatja további nemzetközi sportesemények Magyarországon való megrendezését.

59
50
DEVELOPMENT OF DOMESTIC PUBLIC PROCUREMENT IN THE SHADOW OF CRISIS SITUATIONS OF PAST YEARS

In the economic sense, the COVID-19 crisis has resulted in a fast-moving, rebounding crisis. In the course of our research, we looked for the answer to what results the pandemic crisis brought about from a public procurement point of view, and what peculiarities can be identified as a result of the current Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis. Our basic hypothesis is that the pandemic crisis situation had a less negative impact on the Hungarian public procurement market, however, the Russian-Ukrainian conflict and the energy crisis result in a much more complex economic situation, so their impact is likely to be more prolonged. 

47
50
GONDOLATOK FENNTARTHATÓSÁGI SZÁMVITELRŐL ÉS TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGRÓL

A fenntarthatóság eszményének politikai, a fenntarthatósági számvitelnek pedig tudományos térnyerése közel 40 évre tekint vissza.  Amíg kezdetben a fenntartható működés (vállalati, állami és globális szinten) lehetőséget jelentett, napjainkban az egyes nemzetállamoknak és nemzetek közösségének kötelező jogi aktusai folyamatosan gyarapodnak, kényszerítve a polgárokat és a vállalatokat ebben az irányban lépéseket tenni. Jelen cikk egy lépést tesz hátra és az alapvető összefüggésekben rejlő ellentmondásokat, problémákat és korlátokat szeretné érzékeltetni ezen a területen. A tanulmányban a téma általános bemutatása után a fókusz a társadalmi fenntarthatóság aspektusára, azon belül pedig az esélyegyenlőség kérdésére helyeződik.

13
6
Az összes folyóiratszám megtekintése