Folyóiratcikk

• PROJEKT KONTROLLING a támogatások szolgálatában

  1-12

  Nemessályi-Bistey Judit

  Megtekintések száma:

  88

  Hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása óta projektek megvalósításáról beszélünk, akkor, amikor európai uniós forrásból, támogatás segítségével valamilyen (vállalkozás)fejlesztési tevékenység valósul meg. Magyarország a 2021–2027-es időszakban hazai társfinanszírozással együtt több mint 26.135,7 millió EUR összegű kohéziós forráskerettel rendelkezik. A kedvezményezettek számára elérhető támogatás összege közel 10.000 Mrd Ft. Ahhoz azonban, hogy ezek a rendelkezésre álló források valóban hozzájáruljanak a hazai gazdasági és társadalmi fejlődéshez, számtalan pályázati projektnek kell létrejönnie és sikeresen megvalósulnia. A tanulmány célja egyrészt, hogy bemutassa a projekt kontrolling folyamatát, eszközeit és jelentőségét egy esettanulmány – a „Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása az Észak-alföldi régióban” című projekt megvalósítása – segítségével, rávilágítva egy projekt sikerességének elengedhetetlen részeire, másrészt nyomatékosítani a projekt kontrolling szerepét a jelentős finanszírozási források felhasználásnak hatékonysága szempontjából.

  pdf

  49

• A társadalmi fenntarthatóság megvalósulása érdekében hozott intézkedések vizsgálata

  13-20

  Maklári Eszter

  Fenyves Veronika

  Megtekintések száma:

  91

  A fenntarthatóság fogalma Lester Russell Brown nevéhez kötődik, aki a Worldwatch Institute és az Earth Policy Institute alapítójaként az 1981-ben kiadott, a fenntartható társadalom megvalósításáról szóló Building a Sustainable Society című könyvében tett említést a fenntarthatóság fogalmáról. A fenntartható fejlődés fogalmát elsőként az ENSZ „Közös Jövőnk” című brundtlandi jelentésben fogalmazták meg 1987-ben. A jelentésben meghatározták, hogy a fenntartható fejlődést a környezeti, a szociális és a gazdasági pillérek, valamint ezek kölcsönhatásaik figyelembevételével kell vizsgálni. Napjainkban a pénzügyi szakemberek és a tőkét biztosító befektetők a vállalatértékelés során a pénzügyi teljesítmény mellett a környezetvédelmi, a társadalmi és a vállalatirányítási szempontokra is nagy hangsúlyt fektetnek. A vállalkozások fenntarthatósági jelentés készítésével és azok közzétételével segítik az érdekelteket döntéseik meghozatalában. A fenntarthatósági mutatók javítása érdekében az Európai Unió döntéshozó szervei támogatják az említett dokumentum nyilvánosságra hozását, és az ennek elkészítésére vonatkozó kötelezettségnek minél szélesebb vállalati réteg számára történő kiterjesztését.  Az Európai Parlament 2022 novemberében elfogadta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati jelentéstételről szóló irányelvet (Corporate Sustainability Reporting Directive), a CSRD-t. A fenntarthatósági jelentések minőségének javítása és a vállalatok fenntarthatósági erőfeszítéseinek összehasonlíthatósága érdekében különböző szabványok születtek az évek során. Az ESRS (European Sustainability Reporting Standards) adatpontjai ismertetik azokat az információkat, adatokat, amelyek kötelezően közzé teendőek a vállalkozás környezeti, társadalmi és irányítási fenntarthatósági kérdéseivel kapcsolatosan, amennyiben az adott téma lényegesnek minősül a jelentéstevő vállalat kettős lényegességi elemzése szerint. A tanulmányban az ESRS társadalmi pilléréhez tartozó pontjai a vállalatok közzétett fenntarthatósági jelentéseiből származó példákkal alátámasztva kerülnek ismertetésre.

  pdf

  47

• Új kihívások a légiközlekedés kontrollingjában – szisztematikus irodalomelemzés

  21-33

  Kárpáti Eszter

  Megtekintések száma:

  20

  A légiközlekedés az elmúlt évtizedben nagyon változó környezetben, de nagy mértékben növekvő iparággá vált, különös tekintettel az ULCC (ultra low cost carrier) légitársaságok esetében Európában. Ezeknek a légitársaságoknak a feltörekvése magával hozta a repülőterek bevételeinek komoly változását is, amelyet tovább árnyal a digitalizáció, az AI egyre nagyobb térhódítása. A cikk célja, hogy egy szisztematikus irodalomelemzésen keresztül elemezze, hogy a kontrolling módszerek milyen szerepet töltenek be ezekben a folyamatokban kiemelt figyelmet fordítva az európai, illetve középkelet-európai régióra. A kutatást PRISMA módszertan alkalmazásával végeztem a Scopus és a Web of Science adatbázisokat felhasználva a 2005 és 2025 közötti szakirodalom tekintetében. Keresésemet három fő téma köré csoportosítottam: az ULCC légitársaságok költségcsökkentési módszerei, a repülőterek bevételnövelési lehetőségei és a digitalizáció hatása a légiközlekedésben, elsősorban a kontrolling rendszerekben. A cikk rámutat arra, hogy a kontrolling módszerek nem egységesek, nem képesek integrálódni a gyors változáshoz és az operáció komplexitásához. Az egyik fő konklúziója a tanulmánynak, hogy érdemes lehet egy új, az iparágra specifikus kontrolling módszert kidolgozni amely szintetizálni tudja az ULCC-k működési kereteit, a repülőterek üzemeltetését és a digitalizációval érkező fejlődési lehetőségeket. A cikk célja, hogy alapot képezzen az ehhez szükséges kutatásokhoz, és a modell kidolgozásához.

  pdf

  13

• Amikor a változás már nem opció, hanem kényszer: felszámolási eljárások és a humán aspektus

  34-49

  Igaz Szabolcs

  Megtekintések száma:

  16

  A rosszul kezelt változás management és a felszámolási eljárás gyakran ok-okozati összefüggésben áll egymással. A proaktív és hatékony változás management stratégiák csökkenthetik a felszámolás alá kerülés valószínűségét. Azonban, ha a szervezet nem tud megfelelően alkalmazkodni a változó körülményekhez, az végső soron a felszámolási eljárás megindulását is eredményezheti. Ezen összefüggés megértése, a változások eredményeként fellépő kihívások időben történő felismerése, majd a megfelelő változás management stratégia kiválasztása létfontosságú lehet a társaságok túlélése érdekében.

  Jelen tanulmányban azon esetkörrel foglalkozom, amikor a szervezeteknek nem sikerül a felszámolási eljárás elkerülése. Bemutatásra kerül, hogy a felszámolás alatt a legismertebb változás management elméletek miképpen tudnak segíteni a szervezeti változások kezelésében, valamint egy konkrét példán keresztül – a felszámoló, mint a bíróság által kinevezett fizetésképtelenségi szakértő szemszögéből – miképpen valósul meg a gyakorlatban a változás management tevékenység ténylegesen.

  pdf

  13

• Növényi alapú tejhelyettesítők piaci trendjei és fogyasztói motivációi az Európai Unióban és Magyarországon

  50-58

  Berencsi Alexa

  András Fehér

  Megtekintések száma:

  7

  A növényi alapú tejhelyettesítők piaca az egyik leggyorsabban fejlődő szegmens a funkcionális italiparban, amelyet az elmúlt években az egészségtudatos életmód, a fenntarthatósági szempontok és az élelmiszer-vásárlási szokások átalakulása is ösztönzött. A tanulmány célja az aktuális fogyasztói trendek és motivációk bemutatása, valamint a növényi tejhelyettesítő italok gazdasági jelentőségének feltárása az Európai Unióban és Magyarországon. A kutatás szekunder piaci adatok elemzésére és két fókuszcsoportos vizsgálatra épül, amelyek a fogyasztói attitűdök és a reklámtevékenységhez kapcsolódó megítélések vizsgálatát tették lehetővé. Az elemzés kiterjed a legnagyobb piaci szereplő országok bevételi adataira, a fogyasztási motivációk sokszínűségére, valamint a kommunikációs stratégiákban megjelenő vizuális és üzeneti elemekre. A megállapítások hozzájárulhatnak a célcsoport-orientált marketingkommunikáció és a piacfejlesztési lehetőségek meghatározásához.

   

  pdf

  4

• Exploring fintech adoption: the role of age, education and ai openness

  59-70

  Varga Laura

  Becsky-Nagy Patrícia

  Megtekintések száma:

  8

  The aim of this research was to investigate the spread of fintech innovations, particularly digital payment solutions, and the related issues of data protection. Based on the questionnaire survey, it can be concluded that younger generations are more open to innovative fintech solutions, use them more frequently, and are less concerned about potential risks and dangers. In contrast, older age groups exhibit different characteristics. The acceptance of digital solutions increases with the level of education, especially in the case of innovations such as online banking or mobile payments. However, openness to the application of artificial intelligence in finance is still in its infancy, and no significant correlation was found between educational attainment and openness to AI-based financial services. The analysis also placed strong emphasis on issues of security and trust. The results show that while age influences which payment method individuals consider the safest, education level does not have a significant effect on this perception. These findings suggest that attitudes towards innovation are influenced not only by age-related characteristics but also, in some cases, by the level of education. Overall, the research highlights a growing acceptance of digital financial solutions, particularly among young people, but it also emphasizes the ongoing importance of trust—especially from the perspective of older generations and users concerned about data protection.

  pdf

  4