A fenntartható fogyasztói attitűdök vizsgálata
https://doi.org/10.47282/economica/2025/16/1-2/14481
Szerzők
Megtekintés
Kulcsszavak
Hogyan hivatkozzuk
Absztrakt
A fenntarthatóság témája világszinten ismert, hiszen egy globális problémára igyekszik megoldást találni. Célja olyan alternatívák létrehozása és használata inputok és outputok felhasználása során, amik kevesebb szennyezést okoznak, csökkentve a Föld által biztosított megújuló és nem megújuló erőforrások igénybevételét. A fenntartható fejlődés céljául tűzte ki azt, hogy úgy alakítsa át a kormányzati, termelési, gyártási, fogyasztási és egyéb folyamatokat, hogy lehetőséget adjon a Föld hosszú távú fennmaradására. Az exponenciálisan növekvő lakosság és az egyre nagyobb mértékben felmerülő fogyasztás és túlfogyasztás még nagyobb ütemben kezdte el szennyezni a világunkat. Elég csak a levegő fokozott szmogszennyezettségre, az elsivatagosodásra, a szennyezett vizekre vagy a globális klímaváltozásra gondolni ahhoz, hogy rájöjjünk, mekkora problémával is nézünk szembe. Primer kutatásunk kérdőíves megkérdezésre épült, mely a magyar és spanyol kitöltők közötti különbséget igyekezett feltárni a fenntartható, azonbelül is elsősorban a környezettudatos magatartás kapcsán. Jelen tanulmányban csak a magyar kitöltők (N=357) eredményeire összpontosítva mutatjuk be az egyes fogyasztói csoportokat a környezettudatos magatartás mentén. A vizsgálathoz leíró statisztikai elemzést, főkomponens- és klaszterelemzést használtunk. A kutatásunkból kiderült, hogy kitöltők többféle módszerrel is igyekeznek csökkenteni az egyéni károsanyag-kibocsátásukat. Ezenkívül legfontosabbnak azt tartják, hogy már gyerekkorban megkezdődjön a környezettudatos nevelés. A főkomponens analízis eredményeink nem csengtek egybe a korábbi kutatási eredményekkel a témában, de hasonló mintázatokat mutattak. Jelen kutatásban a dimenziók az Öko-fitt-karriertudatosság, a Trendkövetés, az Önzetlen patrióta értékek és a Kedvező vállalatmegítélés lettek. A klaszterelemzés alapján elmondható, hogy a leginkább a fenntarthatósági célok iránt elkötelezett csoportban, a Fenntartható Tudatosok szegmensben nincsenek sokan, azonban az elmúlt évektől eltérően van egy erősen fenntarthatóság és hazai értékek párti csoport, akik nagyobb létszámban jelentek meg a mintánkban.
Hivatkozások
- Zsolnai L. (2013): Gazdasági etika. (Szerk.: Boda Zs. – Fekete L. – Zsolnai L.) Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ. (Kéziratban) pp. 125-137.
- Dudás K. (2010): A tudatos fogyasztás. Új Marketing Világrend. (Szerk.: Dr. Csépe Andrea). Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest, pp. 687–699.
- Vida V. – Feketéné Ferenczi A. (2024): Trends in honey consumption and purchasing habits in the European Union. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 17(1). https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2023/1/6
- Rácz G. (2013): Az értékek változásának és a fenntartható fejlődés trendjének hatása a hazai élelmiszerfogyasztásra. Doktori (Ph.D.) értekezés. Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. pp. 337.
- Szakály Z. ¬– Pető, K. – Popp, J. – Jasák, H. (2015a): A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői. Táplálkozásmarketing, 2(1), 3–9. https://doi.org/10.20494/TM/2/1/1
- Fleischer, T. (2014): A fenntarthatóság fogalmáról. Közszolgálat és fenntarthatóság. (Szerk.: Knoll Imre, Lakatos Péter). Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, pp. 9-24.
- Sipos G. (2020): Az átmeneti leállás javította a levegőminőséget, de nem oldja meg a klímaváltozás problémáját. https://mta.hu/tudomany_hirei/karanten-jarvany-kornyezeti-hatasok-110606
- Rekettye G. (2018): Értékteremtés 4.0. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634542230
- Szigeti C. (2015): Az ökolábnyom és egyéb fenntarthatósági indikátorok mérési tartományának értelmezése. Journal of Central European Green Innovation 3 (1) pp. 49-68. 10.22004/ag.econ.199423
- Data.foodprintnetwork.org (2021): https://data.footprintnetwork.org/#/ (letöltve: 2021. 12. 05.)
- Mózner Zs. (2012): A fogyasztási szemlélet jelentősége a természeti erőforrások és a CO2-kibocsátások elszámolásában. Fenntartható életmód - műhelytanulmányok. 1.
- Sági F. (2021): Fenntarthatóság: tudjuk, hisszük, csak nem akarjuk. https://nrc.hu/nrc-hirek/nrc-kutatas-fenntarthatosag/ (letöltve: 2021. 12. 04.)
- Szűcs R. S. – Pólya É. (2014): Fogyasztói etnocentrizmus a védjegyek tükrében. Economica 2. sz. pp. 80-93.
- Darnall, N. – Ji, H. – Vázquez-Brust, D.A. (2018): Third-Party Certification, Sponsorship, and Consumer’s Ecolabel Use. Journal of Business Ethics 150, pp. 953-969. https://doi.org/10.1007/s10551-016-3138-2
- Balsa-Budai N. – Szakály Z. (2018): A fenntartható értékrend vizsgálata debreceni egyetemisták körében. Táplálkozásmarketing, 5(1), 3–20. https://doi.org/10.20494/TM/5/1/1
- Szakály Z. (szerk.) (2017). Élelmiszer-marketing. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634540250.
- Szakály, Z. – Pető, K. – Popp, J. – Jasák, H. (2015b). A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon. Táplálkozásmarketing, 2(1), 11-30.
- Lehota J. – Horváth Á. – Rácz G. (2013): A potenciális LOHAS fogyasztók megjelenése Magyarországon. Marketing & Menedzsment. 47. évf., 4. sz. pp. 36-54.
- Kovács I. – Komáromi N. – Rácz G. (2013): Fenntartható fogyasztói értékrend mint az etikus vállalati magatartás kritériuma. Gazdálkodás. 57. évfolyam. 6. szám. pp. 569-578.
- Törőcsik M. (2007): A tudatos fogyasztást és az egészséget preferáló új fogyasztói trendcsoport – a LOHAS csoport megjelenése Magyarországon. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. 4. évf. 1. sz. pp. 41-45.
- Pícha, K. – Navrátil, J. (2019): The factors of Lifestyle of Health and Sustainability influencing pro-environmental buying behaviour. Journal of Cleaner Production. Vol. 234. pp. 233-241. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.06.072
- Aguirre Carbonell, A. G. (2015): La subcultura de los LOHAS: Nuevos segmentos de mercado basados en la salud, el ejercicio, el medio ambiente, el desarrollo personal, la vida sostenible y la justicia social. Proyecto de investigación. Universidad San Francisco de Quito USFQ. pp. 133. https://repositorio.usfq.edu.ec/bitstream/23000/5040/1/122703.pdf
- Bacher J. (2020): LOHAS fogyasztók – Akiknek a zöld már nem egy szín, hanem életstílus. In: Zöld Konferencia. Budapest, 2020. január 30.
- Bartus G. (2019): A fenntarthatóság intézményei Magyarországon. (Szerk: Bartus G.) Alföldi Nyomda Zrt. pp. 4-10.
- Hideg É. (1992): A társadalmi modellek újabb irányzatai. Közgazdasági Szemle. pp. 460-471.
- Majláth M. – Reisz S. G. (2020): Csomagolásmentes üzletek – kihívások és lehetőségek. Vállalkozásfejlesztés a XXI. században 2020/1. kötet. pp. 1-23.
- Gkidigital.hu (2020): Beszéljünk mi is a fenntarthatóságról: így állnak a témához az online piac szereplői. https://gkidigital.hu/2020/09/08/fenntarthatosag-kornyezetvedelem/ (letöltve: 2021. 12. 05.)
- Tudatosvasarlo.hu (2020): Ezért dolgozunk – Ügy, misszió, társadalmi jövőkép. https://tudatosvasarlo.hu/ezert-dolgozunk-ugy-misszio-tarsadalmi-jovokep/ (letöltve: 2021. 12. 05.)
- Storeinsider.hu (2020): Zero Waste – Influencerek zöld úton. (http://storeinsider.hu/vasarlo/cikk/zero_waste_uttorok) (letöltve: 2021. 12. 05.)
- Kiss V. Ágnes – Kovács S. – Szakály Z. (2016): A fenntartható fejlődés értékei és az egészségtudatos életstílus elemzése középiskolás diákok körében. Táplálkozásmarketing, 3(2), 41–62. DOI: 10.20494/TM/3/2/4
- Molnár Gyöngyvér (2016): Interaktív problémamegoldó környezetben alkalmazott felfedező stratégiák hatékonysága és azok változása: logfájlelemzések. Magyar Pedagógia, 116(4), 427-453. DOI: 10.17670/mped.2016.4.427