dEjournals Home Page

Economica

Vol. 16 No. 1-2 (2025)
Articles

Examination of sustainable consumer attitudes

Published:
2025-01-24
DOI Linkhttps://doi.org/10.47282/economica/2025/16/1-2/14481
Authors
Virág Ágnes Bakosné Kiss,
Barbara Török
View
pdf (Hungarian)
Keywords
sustainability development consumption LOHAS
How To Cite
Selected Style: APA
Bakosné Kiss, V. Ágnes, & Török, B. (2025). Examination of sustainable consumer attitudes. Economica, 16(1-2), 14-24. https://doi.org/10.47282/economica/2025/16/1-2/14481
Abstract

The topic of sustainability is known worldwide, as it tries to find a solution to a global problem. Its goal is to create and use alternatives when using inputs and outputs that cause less pollution, reducing the use of renewable and non-renewable resources provided by the Earth. The goal of sustainable development is to transform governmental, production, manufacturing, consumption, and other processes in such a way as to give the Earth a chance for long-term survival. The exponentially growing population and the ever-increasing consumption and overconsumption began to pollute our world at an even greater rate. It is enough to think about increased air smog pollution, desertification, polluted waters, or global climate change to realize how big a problem we are facing. Our primary research was based on a questionnaire survey, which tried to reveal the difference between the Hungarian and Spanish respondents about sustainable, but primarily environmentally conscious behavior. In this study, we focus only on the results of the Hungarian respondents (N=357) and present the individual consumer groups in terms of environmentally conscious behavior. Descriptive statistical analysis, principal component and cluster analysis were used for the study. From our research, it became clear that people filling in use several methods to reduce their individual pollutant emissions. In addition, it is considered the most important thing to start environmentally conscious education from an early age. Our results of the principal component analysis did not coincide with previous research results on the topic, but they showed similar patterns. In the present research, the dimensions were Eco-fit career awareness, Trend following, Selfless patriotic values, ​​and Favorable company perception. Based on the cluster analysis, it can be said that there are not many people in the group most committed to sustainability goals, the Sustainable Conscious segment, however, unlike in recent years, there is a group strongly in favor of sustainability and domestic values, who appeared in larger numbers in our sample.

References
  1. Zsolnai L. (2013): Gazdasági etika. (Szerk.: Boda Zs. – Fekete L. – Zsolnai L.) Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Központ. (Kéziratban) pp. 125-137.
  2. Dudás K. (2010): A tudatos fogyasztás. Új Marketing Világrend. (Szerk.: Dr. Csépe Andrea). Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest, pp. 687–699.
  3. Vida V. – Feketéné Ferenczi A. (2024): Trends in honey consumption and purchasing habits in the European Union. Applied Studies in Agribusiness and Commerce, 17(1). https://doi.org/10.19041/APSTRACT/2023/1/6
  4. Rácz G. (2013): Az értékek változásának és a fenntartható fejlődés trendjének hatása a hazai élelmiszerfogyasztásra. Doktori (Ph.D.) értekezés. Szent István Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola. pp. 337.
  5. Szakály Z. ¬– Pető, K. – Popp, J. – Jasák, H. (2015a): A fenntartható fogyasztás iránt elkötelezett fogyasztói csoport, a LOHAS szegmens jellemzői. Táplálkozásmarketing, 2(1), 3–9. https://doi.org/10.20494/TM/2/1/1
  6. Fleischer, T. (2014): A fenntarthatóság fogalmáról. Közszolgálat és fenntarthatóság. (Szerk.: Knoll Imre, Lakatos Péter). Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest, pp. 9-24.
  7. Sipos G. (2020): Az átmeneti leállás javította a levegőminőséget, de nem oldja meg a klímaváltozás problémáját. https://mta.hu/tudomany_hirei/karanten-jarvany-kornyezeti-hatasok-110606
  8. Rekettye G. (2018): Értékteremtés 4.0. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634542230
  9. Szigeti C. (2015): Az ökolábnyom és egyéb fenntarthatósági indikátorok mérési tartományának értelmezése. Journal of Central European Green Innovation 3 (1) pp. 49-68. 10.22004/ag.econ.199423
  10. Data.foodprintnetwork.org (2021): https://data.footprintnetwork.org/#/ (letöltve: 2021. 12. 05.)
  11. Mózner Zs. (2012): A fogyasztási szemlélet jelentősége a természeti erőforrások és a CO2-kibocsátások elszámolásában. Fenntartható életmód - műhelytanulmányok. 1.
  12. Sági F. (2021): Fenntarthatóság: tudjuk, hisszük, csak nem akarjuk. https://nrc.hu/nrc-hirek/nrc-kutatas-fenntarthatosag/ (letöltve: 2021. 12. 04.)
  13. Szűcs R. S. – Pólya É. (2014): Fogyasztói etnocentrizmus a védjegyek tükrében. Economica 2. sz. pp. 80-93.
  14. Darnall, N. – Ji, H. – Vázquez-Brust, D.A. (2018): Third-Party Certification, Sponsorship, and Consumer’s Ecolabel Use. Journal of Business Ethics 150, pp. 953-969. https://doi.org/10.1007/s10551-016-3138-2
  15. Balsa-Budai N. – Szakály Z. (2018): A fenntartható értékrend vizsgálata debreceni egyetemisták körében. Táplálkozásmarketing, 5(1), 3–20. https://doi.org/10.20494/TM/5/1/1
  16. Szakály Z. (szerk.) (2017). Élelmiszer-marketing. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634540250.
  17. Szakály, Z. – Pető, K. – Popp, J. – Jasák, H. (2015b). A LOHAS szegmens mérete és jellemzői Magyarországon. Táplálkozásmarketing, 2(1), 11-30.
  18. Lehota J. – Horváth Á. – Rácz G. (2013): A potenciális LOHAS fogyasztók megjelenése Magyarországon. Marketing & Menedzsment. 47. évf., 4. sz. pp. 36-54.
  19. Kovács I. – Komáromi N. – Rácz G. (2013): Fenntartható fogyasztói értékrend mint az etikus vállalati magatartás kritériuma. Gazdálkodás. 57. évfolyam. 6. szám. pp. 569-578.
  20. Törőcsik M. (2007): A tudatos fogyasztást és az egészséget preferáló új fogyasztói trendcsoport – a LOHAS csoport megjelenése Magyarországon. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. 4. évf. 1. sz. pp. 41-45.
  21. Pícha, K. – Navrátil, J. (2019): The factors of Lifestyle of Health and Sustainability influencing pro-environmental buying behaviour. Journal of Cleaner Production. Vol. 234. pp. 233-241. https://doi.org/10.1016/j.jclepro.2019.06.072
  22. Aguirre Carbonell, A. G. (2015): La subcultura de los LOHAS: Nuevos segmentos de mercado basados en la salud, el ejercicio, el medio ambiente, el desarrollo personal, la vida sostenible y la justicia social. Proyecto de investigación. Universidad San Francisco de Quito USFQ. pp. 133. https://repositorio.usfq.edu.ec/bitstream/23000/5040/1/122703.pdf
  23. Bacher J. (2020): LOHAS fogyasztók – Akiknek a zöld már nem egy szín, hanem életstílus. In: Zöld Konferencia. Budapest, 2020. január 30.
  24. Bartus G. (2019): A fenntarthatóság intézményei Magyarországon. (Szerk: Bartus G.) Alföldi Nyomda Zrt. pp. 4-10.
  25. Hideg É. (1992): A társadalmi modellek újabb irányzatai. Közgazdasági Szemle. pp. 460-471.
  26. Majláth M. – Reisz S. G. (2020): Csomagolásmentes üzletek – kihívások és lehetőségek. Vállalkozásfejlesztés a XXI. században 2020/1. kötet. pp. 1-23.
  27. Gkidigital.hu (2020): Beszéljünk mi is a fenntarthatóságról: így állnak a témához az online piac szereplői. https://gkidigital.hu/2020/09/08/fenntarthatosag-kornyezetvedelem/ (letöltve: 2021. 12. 05.)
  28. Tudatosvasarlo.hu (2020): Ezért dolgozunk – Ügy, misszió, társadalmi jövőkép. https://tudatosvasarlo.hu/ezert-dolgozunk-ugy-misszio-tarsadalmi-jovokep/ (letöltve: 2021. 12. 05.)
  29. Storeinsider.hu (2020): Zero Waste – Influencerek zöld úton. (http://storeinsider.hu/vasarlo/cikk/zero_waste_uttorok) (letöltve: 2021. 12. 05.)
  30. Kiss V. Ágnes – Kovács S. – Szakály Z. (2016): A fenntartható fejlődés értékei és az egészségtudatos életstílus elemzése középiskolás diákok körében. Táplálkozásmarketing, 3(2), 41–62. DOI: 10.20494/TM/3/2/4
  31. Molnár Gyöngyvér (2016): Interaktív problémamegoldó környezetben alkalmazott felfedező stratégiák hatékonysága és azok változása: logfájlelemzések. Magyar Pedagógia, 116(4), 427-453. DOI: 10.17670/mped.2016.4.427
Most read articles by the same author(s)